Kézilabda: beválhatnának-e az új szabályjavaslatok?

A férfi junior-vb-n, a férfi ifjúsági vb-n és a női junior Eb-n tesztelik azokat az újításokat a kézilabdában, amelyeket nemzetközi szövetség játékvezetői bizottsága indítványozott. Az új szabályokról a MOL-Pick Szeged játékosát, Ancsin Gábort, illetve Dankó Ervint, az Levendula Hotel FKSE Algyő csapatának vezetőedzőjét kérdeztük.

Az indítvány szerint a sportág eddig megszokott elemei közül ötön is változatnának: az egyik, hogy kettő helyett négy bíró vezetné a meccseket, ezt a dán bajnokságban tesztelhetik majd az ősszel. A sérülések, pályán történő ápolások esetén a javaslat szerint a játékos, akit a pályán ápoltak, le kell, hogy menjen, és csapata következő három támadásánál nem lehet fent – ezzel szűrnék ki a színészkedést a kézilabdában. Az utolsó percben elkövetett szándékos szabálytalanságnál bevezetnék a kék lapot, a vétkes pedig nem csak a kiállítást kap, hanem csapata ellen hétméterest is ítélnek. A mostanában divatos hét mezőnyjátékos taktika esetében úgy módosulna a szabály, hogy bármikor játszhatnának heten a mezőnyben, kivéve, ha éppen kiállítás van az adott csapatból, azonban nem kellene egyik játékosra sem megkülönböztető, azaz „lyukas” mezt adni, de a hét játékos közül nem állhat be senki sem a kapuba védeni. A sportágban az egyik legnehezebben megítélhető elem a passzív játék: erre azt a megoldást javasolja a bizottság, hogy a felemelt kéz után nyolc passza van a támadó csapatnak a befejezésre, ha blokkról jön le a labda, akkor sem indul újra a nyolcpasszos limit.

A passzív szabály javításra szorul

„Jó dolgoknak tartom a javaslatokat, a passzív játék esetén abszolút pozitív lehet ez a nyolc passz, amit megengednének. A sérüléses szabály is korrektnek bizonyulna, hiszen ha valaki lent marad, akkor legalább három támadás a minimum, amit lenn tölt a padon. Kíváncsi vagyok, hogy be fogják-e vezetni ezeket” – mondta el portálunk érdeklődésére

Ancsin Gábor

, a MOL-Pick Szeged játékosa.

Dankó Ervin

, az NB I/B Keleti csoportjában szereplő Levendula Hotel FKSE Algyő vezetőedzője úgy véli, az edzők szemszögéből az a legnagyobb probléma a játékvezetéssel, ha a bírók kezében szubjektív tényező van – ezt orvosolhatja a passzív játéknál bevezetendő szabály. „Ha ő dönthet arról, hogy mi annyi, az mindig problémás. Hozzáállás kérdése, hogy nálad lefújja-e a bíró egy passznál, a másiknál meg nyolcig is engedi. Az a szabály, még ha nem is ilyen formában, de mindenképpen rászorul arra, hogy objektívvá váljon, ne a játékvezető mérlegelje azt, hogy ő mikor akar elvenni egy labdát. A hét mezőnyjátékos egy másik kérdés, mert az, aki kapusmezesként fellépett a pályára, ő soha nem ér vissza védeni, nagyon ritka, és általában az sem hasznos, bár erre van egy ellenpélda, mikor Christiansen visszaért a női válogatott ellen, és két lövést is fogott. Így is-úgyis cserélni kell, nem annyira lenne érzékelhető, hogy ki jönne le a pályáról, az ellenfél valóban plusz fővel tudna támadni, nem pedig egy olyan emberrel, akin látszik, hogy már szinte azonnal rohanna lefelé” – fogalmazta meg véleményét a javaslatokról Dankó Ervin.

Az algyői tréner úgy véli, a plusz emberes szabály jó ötletnek tűnik, ugyanakkor a kézilabda elég ortodox szabályokkal rendelkezik, amiket nagyon nehezen változtattak meg a múltban, ellentétben a többi sportággal. „Az elmúlt harminc évben kardinális szabályt nem változtattak meg a kézilabdában, finomítgatják néhány helyen, mint például ez a passzív játékra vonatkozó módosítás is inkább finomítgatás lenne. A plusz emberes szabály viszont picit a megújulást jellemezné, megváltoztatná a játékot magát, nem lehet csak arra az egyre figyelni, aki feljött. Edzőként azt mondtuk, hogy az még véletlenül se lőjön, aki a kapusmezes, mert az ő esetében ekkor nincs esély arra, hogy lejöjjön, ha bemegy, ha nem a lövése. Megmondom őszintén, a kézilabda, mivel látványsport, fontos az, hogy szórakoztassa a nézőket, és szerintem ez is előre viszi a játékot, több gólt hozhat a mérkőzéseken, illetve a védekezést megnehezítheti” – mondta el Dankó Ervin.

Kardinális változás nem kell

A korábban NB I-es női kluboknál, a Dunaújvárosnál, a Hódmezővásárhelynél és a Kiskunhalasnál is dolgozó szakember hozzátette, az elmúlt 10-15 évben a védekezés minősége javult fel leginkább szerinte, nem pedig a támadások javultak. „Egyre nagyobb, erősebb, magasabb emberek vannak a védekezésben, de ezzel megint a támadójáték javára döntenek egy kicsit. Ami megoldotta a kézilabda problémáját, hogy 15 évvel ez előtt egy meccsen összesen volt 80-90-100 támadás, ma azért egy komolyabb meccsen akár 140, 150 támadásig is eljutnak, ami rengeteg. Cirka másfél óra alatt egy TV-közvetítésben van 140 támadás, ezt kevés csapatjáték tudja produkálni. A kézilabda szerintem ma nem szorul jelentős változtatásra, mert az élet megoldotta ezt a kérdést, erősebbek lettek a játékosok” – véli az algyőiek mestere. „Hogy min változtatnék, ha tehetném? Én a gyors játékot, a lerohanásokat szeretem, ebből is írtam a szakdolgozatomat az egyetemen. Az már volt egyszer szabály, hogy könnyebb legyen a középkezdés, most viszont nem léphet át senki a támadók közül a félpályán, ha én változtathatnék, akkor azt eltörölném. Annak nem feltétlenül látom értelmét, a lerohanás nagyon döntő momentum, a lerohanásból született gólok az egyik legfelfokozottabbak. Ott lehetne egy picit engedni, hogy hamarabb el tudjanak indulni, de ez megint nem kardinális változtatás, hanem inkább a gyors játékot helyeznék előtérbe. Volt már róla szó, hogy csökkentenék a létszámot a pályán, amihez azt is látni kell, hogy a hatosfalban hat erős, magas ember komolyan eltakarja a kaput. Ha nem nyitottat védekezik egy csapat, az ellen azért ember legyen a talpán, aki áttöri a falat. Viszont őszintén megmondva, kardinális változást én sem szeretnék a kézilabdában” – válaszolta kérdésünkre Dankó Ervin.