A szegedi fociban megbolydult a levegő a nyári kánikulában, hiszen egy új alakulat jött létre KITE-Szeged néven, és a Kistelek jogán elindulhatott az NB III-ban. A csapatot működtető kft. ügyvezetőjével, Bakai Csabával beszélgettünk, aki sportvezetőként az egész megyei labdarúgásba új színt hozott, szimbolikusan és a valóságban is: a kék-fekete-zöld csapat megpezsdítette a megyei futballéletet. – A 10. forduló előtt a második a KITE-Szeged az Alföld csoportban. Gondolta volna, hogy a téli szünet előtt a dobogóra kerülnek, és azért küzdenek majd, hogy az élmezőnyben maradjanak? – A bajnokság kezdetekor úgy gondoltuk, hogy a reális cél az első ötben végezni félszezonban. De nagyon szoros a mezőny, hiszen néhány baki után akár a hatodik hely is lehet a dobogóból. Én abban bízom, hogy a csapat összerázódott, és ha azt a pár játékost, aki az utóbbi időben nem nyújtott kiemelkedő teljesítményt, motiváltabbá tudjuk tenni, akkor szerintem reális lehet az elvárás, hogy az első három hely valamelyikén teleljünk. – A KITE-Szegedről sokan mondják, hogy kissé felkavarta az állóvizet. – Így igaz, de akár hiszi, akár nem, számunkra öröm ez, hiszen ebből csakis a szegedi foci profitálhat, és ha így a Tisza Volán SC Szeged jobban szerepel, annak is örülök. Mi egy egészséges rivalizálásra szeretnénk késztetni a Volánt, semmi más hátsó szándékunk nincs. Sajnos egyes vezetők ezt egy kicsit másként látják. De remélem, ahogy a játékosok megértették, hogy nem ellenségek, úgy előbb-utóbb mindenki belátja ezt. Mert ahhoz, hogy a szegedi labdarúgás kimásszon a gödörből, szükség van szélesebb összefogásra. Ha van három erős NB III-as csapat a megyében – a Vásárhely, a Volán és a KITE – akkor ebből előbb-utóbb egy erős NB II-es csapat is születhet, nem? Remélem, mindannyiunk célja, hogy legyen másodosztályú csapat… – És lesz-e első osztály? Szegeden ez a kérdés már lassan egy évtizede. – Az akarat megvan már a város, a szurkolók és a szponzorok részéről. De sajnos azt el kell mondanom, nagyon megdöbbentem, hogy egy NB III-as csapat indításakor mennyi gáncsoskodásba, rosszindulatba ütköztem. Soha életemben semmilyen tevékenységem után nem kaptam ennyi „pofont”, sajnos a játékosoknak is meg kellett ezzel küzdeniük. Innen indul az egész probléma. Már tudom, miért beteg a magyar futball. Irigységtől, rosszindulattól és ármánytól duzzad labdarúgásunk, és ettől meg kell tisztulnia a sportágnak. Szerencsére jó szándékú, komoly sportsikereket elérő emberek is vannak közöttünk, ezért el kell jönnie annak az időnek, hogy egy közös cél fogalmazódjon meg, és mindenki álljon be e mögé, aki pedig nem tud azért küzdeni, hogy Szegeden első osztályú labdarúgás legyen, attól meg kell válni. Ha ez sikerül, akkor lehet arról beszélni, mi az a közép- vagy hosszú távú cél, ami az élvonalhoz vezet. Nem biztos, hogy a KITE-Szeged lesz az, ami oda elér, de hogy motiválni, stimulálni fogja a közeget, az biztos. Mi, sportvezetők pedig csak vízhordók vagyunk e munkában, és a jó cél érdekében eljöhet az idő, hogy akár a helyünket is át kell adnunk. A KITE-re egyébként ez a jellemző, itt nincsenek főnökök, itt csak vízhordók vannak. – A csapat utánpótlását is érte kritika, kik most a KITE ifjú labdarúgói? – A Kistelek jogán indultunk el, és csak hálával tartozunk ezért, hiszen erőn felül teljesít a település klubja, hogy működjön a rendszer. A gyulai Grosics Gyula Akadémia pedig a közös tulajdonosi háttér révén tudott bekapcsolódni a munkánkba. Ott nagyon komoly szakmai munka folyik, aki nézi az utánpótlás-bajnokságokat, láthatja, hogy az akadémia fiataljai mindenhol az élbolyban vannak. Adódtak apróbb nehézségeink utánpótlásszinten, mert nagyon rövid időnk volt az alakulásunktól a bajnokság kezdetéig. Az együttműködésünkben pedig további lehetőségek vannak, hiszen az akadémiából kinövő játékosok felnőve beépülnek majd hozzánk. De keressük a további lehetőségeket a különböző szegedi labdarúgásbázisokkal, aminek segítségével egészen a legmagasabb szintig meglehet a piramisunk. Eddig is sok segítséget kaptunk a SZVSE és az UTC csapatától. – A KITE játékosokat is ad kölcsön a Kisteleknek a megyei első osztályba egy-egy fordulóra. – Őket emiatt is éri támadás, de más NB III-as fiókcsapatok is kapnak játékosokat. Be kell látnom, hogy így a megyei bajnokságban eltolódhatnak az erőviszonyok, ezért a közelmúltban olyan döntés született, hogy nem adunk le csak két NB III-as játékost, Papp Zoltánt és Keller Zoltánt a Kistelek felnőtt csapatának, akik folyamatosan velük edzenek. Ezzel egy etikai kódexet állítottunk fel, mert más csapatok nem tesznek ilyen korlátozást. – Milyen erősítések, igazolások várhatóak, van-e pénzügyi forrás, új szponzor a láthatáron? – Először is nagy köszönet jár a város minden egyes képviselőjének és vezetőjének, aki megszavazta a támogatását az új klubnak. Úgy gondolom, hogy valamilyen szinten már megháláltuk, és a jövőben is a KITE-Szeged lesz a nagy lehetőségek csapata Szegeden, egyrészt mert a játékosok mentalitása olyan, másrészt pedig a szakmai munkát Major László és Brinszky Adrián személyében kiváló edzők irányítják. Szponzorokkal folyamatosan tárgyalunk, a kérdés csak az, hogy egy nagy támogatónak vagy több kisebb szponzornak „adjuk” a csapatot. Én az utóbbit támogatom. Nemrég például kötöttünk egy nagyon jó megállapodást az Adidasszal. És nem utolsósorban tulajdonosként rajtunk van Kiss-Rigó László püspök úr áldása, figyelme, aki nagyon érdeklődő, és követi a csapat szereplését. A végső döntéseket mindig vele szoktam egyeztetni, hála Istennek azt tapasztaljuk, hogy kedveli, szereti a csapatot, törődik vele. Az erősítéssel kapcsolatban pedig el kell, hogy mondjam: vannak kiszemelt játékosok. Elsősorban Szegedről elszármazott futballistákat akarunk igazolni. A nevekről és posztokról még nem szeretnék beszélni, de azt mindenki tudja, ha egy csapat az NB II felé tart, akkor minél több NB II-es szintű labdarúgót kell idecsábítania. Úgy indultunk, hogy egy tanulóév lesz az első, de most már egyértelműen az NB II-t célozzuk meg ebben a szezonban is. – A jövő héten lesz a nagy rangadó a Tisza Volán SC Szeged ellen… – A Tisza Volán egy régi, beágyazott csapata a városnak, ami a pályahasználaton, az öltözőhasználaton és más egyéb dolgokon is megmutatkozik, és az anyagi feltételei is erősebbek, mint a miénk. A játékosok nem hiszem, hogy azt éreznék, amit némely vezető. A focisták barátok, ha nincs a közelükben, aki szítsa a feszültséget. Remélem, belátják azok, akik eddig nem úgy gondolták, hogy a rivalizálásból csak a szegedi foci profitál. A mérkőzésről pedig annyit, hogy mi más játékstílust képviselünk, mint ellenfelünk. Megnéztem a Tisza Volán Csepel elleni találkozóját. Nagyon jó erőállapotban van a Volán, és akad néhány játékosa, akik ha jó napot fognak ki, kiemelkednek a mezőnyből. Mi egy kiválóan védekező csapat vagyunk, kitűnő védőkkel és egy jó kapussal, a középpályánk ellátja a szűrő tevékenységet, és van egy gólerős csatárunk. Ami nálunk nagy pozitívum, az a két „öregünk”, akik jelentős számú NB I-es meccset tudnak a hátuk mögött. Sok nagy csatát megéltek már, és ez a rutin nagy előny. Egy szoros, sokgólos meccset várok, 3-2-re nyerünk. Azt kívánom, hogy sokan jöjjenek ki a stadionba jövő szombaton kora délután, hiszen aki Szegednek szurkol, az nem jár rosszul.
