Bánhidi közel került a gólcsúcshoz, erődemonstrációt tartott a Pick Szeged
Számok cáfolják a kritikákat: így áll a magyar gazdaság ma
A magyar gazdaság állapotáról szóló viták középpontjában gyakran eltérő értelmezések állnak, azonban a hivatalos adatok több területen javulást mutatnak. Szalai Piroska szerint nőtt a foglalkoztatás, emelkedtek a bérek, miközben az infláció jelentősen csökkent az elmúlt években. A politikus úgy látja, hogy a gazdasági számok és társadalmi mutatók összességében stabil képet rajzolnak ki Magyarországról.
A magyar gazdaság állapotáról szóló politikai vitákban egyre gyakrabban hangzik el az az ellenzéki állítás, miszerint romokból kell újjáépíteni az országot. Szalai Piroska, az Országgyűlés gazdasági és energetikai bizottságának leendő alelnöke szerint azonban a gazdasági számok és társadalmi mutatók egyértelműen cáfolják ezt a narratívát.
A politikus a Magyar Nemzetnek adott interjúban arról beszélt: Magyarország az elmúlt másfél évtizedben számos területen az európai sereghajtók közül az élmezőny közelébe került.
Egymillióval többen dolgoznak, mint 2010-ben
Szalai Piroska szerint a magyar gazdaság állapotát leginkább a munkaerőpiaci adatok mutatják meg.
A legfontosabb reálgazdasági terület a munkaerőpiac. Itt két alapvető kérdés van: hányan dolgoznak, illetve mennyit keresnek az emberek?
– fogalmazott. Mint mondta, 2010-ben nagyjából 3,7 millió foglalkoztatott volt Magyarországon, ma viszont már mintegy 4,7 millió ember dolgozik. Ez egymilliós növekedést jelent. A leendő alelnök kiemelte: a foglalkoztatási ráta ma már 81,1 százalék a 20–64 éves korosztályban, ami megegyezik Németország mutatójával, a 7. legjobbak vagyunk Európában.
Tizenöt éve még elképzelhetetlennek tűnt, hogy utolérjük a németeket, ma azonban ugyanazon a szinten állunk
– hangsúlyozta. A munkanélküliségről szólva Szalai Piroska emlékeztetett arra, hogy 2010-ben ez a mutató Magyarországon történelmi csúcs közelében állt. – A rendszerváltás utáni időszak második legrosszabb munkanélküliségi mutatóját örökölte meg a kormány 2010-ben. Ma viszont jóval az uniós átlag alatt vagyunk, a 4,4 százalékos rátánk a 8. legkisebb – mondta.
Jelentősen emelkedtek a bérek
Szalai Piroska szerint a keresetek növekedése szintén azt mutatja, hogy a magyar gazdaság stabil alapokon áll.
2010-ben kétszázezer forint körül volt az átlagkereset, ma már meghaladja a hétszázezer forintot
– mondta. Hozzátette: az infláció hatását levonva is közel megduplázódtak a keresetek reálértéken.
A reálkeresetek 2010 és 2025 között mintegy 90 százalékkal emelkedtek. Az utolsó négy évben is 24,5 százalékos növekedés történt
– hangsúlyozta. Szalai Piroska arra is felhívta a figyelmet, hogy 2024-ben Magyarország produkálta az Európai Unió harmadik legnagyobb reálkereset-növekedését, az OECD-ben pedig a második legnagyobb volt a 2021 óta elért javulásunk. – Nemzetközi kutatócégek szerint az idei magyar bérnövekedés akár a világ tíz legjobb eredménye között is lehet – jegyezte meg.
Az infláció letörése nemzetközi összevetésben is kiemelkedő
Szalai Piroska szerint sokszor politikai manipuláció övezi a magyar inflációról szóló vitákat.
A tények nem támasztják alá azokat az állításokat, amelyek szerint kezelhetetlenül magas lenne a magyar infláció
– fogalmazott. Emlékeztetett arra, hogy 2023 januárjában még 25,7 százalékos inflációt mértek, amely 2026 februárjára 1,4 százalékra csökkent. – Ilyen mértékű és ilyen gyors inflációcsökkenés példátlan a világgazdaság történetében – mondta.
Szalai szerint ebben fontos szerepe volt a kormányzati intézkedéseknek, például az árrésstopnak és a rezsicsökkentésnek.
Az élelmiszer-infláció november óta negatív tartományban van. Az Eurostat márciusi adatai szerint mínusz 4,1 százalékos volt az élelmiszer-termékcsoport inflációja Magyarországon, ami a legkisebb az Európai Unióban
– emelte ki. Az üzemanyagárak kapcsán hozzátette: a kormány időben meghozott intézkedései miatt az üzemanyag-infláció is negatívba fordult.
A rezsicsökkentés továbbra is versenyelőny
Szalai Piroska hangsúlyozta: a magyar háztartások energiaárai továbbra is a legalacsonyabbak Európában.
Az Európai Unióban Magyarországon a legolcsóbb a háztartási energia. Ez hosszú évek óta így van
– mondta. Szerinte ez jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a magyar családok nagyobb arányban tudnak megtakarítani.
Csökkent a szegénység kockázata
A leendő bizottsági alelnök szerint a társadalmi mutatók szintén javulást mutatnak.
Több mint 1,3 millió ember került ki a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatából
– mondta. Hozzátette: jelentősen, 4,4 millióval csökkent azok száma is, akik nem tudnának fedezni egy váratlan kiadást, vagy 1,3 millióval azoké, akik anyagi okokból nem tudnak autót fenntartani.
A nélkülözés számos mutatója javult Magyarországon, és ma már az uniós átlagnál kedvezőbb helyzetben vagyunk, a középmezőny elején foglalunk helyet
– fogalmazott.
Nőttek a lakossági megtakarítások
Szalai Piroska szerint a magyar családok pénzügyi helyzetét jól mutatja a megtakarítások növekedése.
Magyarország az uniós élmezőnyben van a megtakarítási mutatók tekintetében
– mondta. Kiemelte: ma már mintegy 1,6 millió ember rendelkezik állampapír-megtakarítással vagy babakötvénnyel. – Ez azt mutatja, hogy nem csupán egy szűk elit tud félretenni, hanem a társadalom széles rétegei is – hangsúlyozta. Szalai Piroska szerint az állampapírprogramok és az adómentes megtakarítási konstrukciók hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar állam finanszírozása egyre nagyobb részben belső forrásokra támaszkodjon.
A GDP és az államadósság is kedvezőbb számokat mutat
A GDP alakulásáról szólva a leendő alelnök elismerte, hogy az orosz–ukrán háború és az energiaválság komoly kihívást jelentett Európa számára.
A GDP volumene valóban csak mérsékelten nőtt 2023 után, de miközben Magyarország még ebben az időszakban is összességében pluszban maradt, Németországban 1,2 százalékos, Ausztriában pedig 0,9 százalékos volt a GDP-volumen csökkenése
– mutatott rá. Hozzátette: folyó áron számolva 2023 és 2025 között 32 százalékkal nőtt a magyar GDP.
Az emelkedő bérek, a nyugdíjak és a családtámogatások finanszírozása nem hitelekből történt, hanem a gazdaság teljesítményéből
– hangsúlyozta. Az államadósságról szólva Szalai Piroska arra emlékeztetett: 2010-ben a GDP-arányos államadósság 80,2 százalék körül volt, amely mára 74,6 százalékra csökkent.
Az Európai Unió átlagos államadóssága ma már magasabb, mint a magyar mutató, több nyugat-európai országé pedig bőven száz százalék felett van
– mondta.
Szalai Piroska szerint a számok összességében azt mutatják, hogy Magyarország gazdasági és társadalmi helyzete stabil.
Lehet politikai szlogeneket gyártani, de a tények makacs dolgok. A számok nem a romokról, hanem egy megerősödött országról beszélnek
– fogalmazott.
További híreink:
