Hallgatásba burkolózik a Tisza: miről nem beszélnek?
A Tisza Párt tudatosan hallgat a kényes ügyekről. Adóemelés, gender, Ukrajna: ezekről nem szabad beszélni a Tisza Pártnál, még házon belül sem.
Egyre több kérdést vet fel a nyilvánosságban a Tisza Párt kommunikációs stratégiája, különösen az Etyeken tartott fórum óta, ahol Tarr Zoltán alelnök nyíltan beszélt arról, hogy bizonyos témákról nem szabad beszélni – mert az a párt bukásához vezethetne. A Magyar Nemzet által szemlézett ügyek lényege, hogy a Tisza egyes – politikailag érzékeny vagy társadalmilag megosztó – kérdésekben tudatosan hallgat, miközben belső körökben már kész tervek léteznek például többkulcsos személyi jövedelemadóról.
„Választást kell nyerni, utána mindent lehet”
Tarr Zoltán etyeki megszólalása szerint a párt számos kérdésről – például az adóemelésről – nem kommunikál nyilvánosan, mert az ártana a támogatottságnak.
Ez egy olyan kérdés, amiről beszélgetni kell, de most nem lehet erről beszélgetni
– mondta Tarr, majd hozzátette:
ha ez kikerül, én magyarázkodok, de annak sem lesz semmi értelme.
Szerinte a Tisza stratégiai célja, hogy "választást kell nyerni, utána mindent lehet”, majd hozzá tette, hogy nem fog mindent elmondani, mert akkor megbuknak.
Külön felvétel bizonyítja, hogy Magyar Dávid újságíró a helyszínen elmondta:
azt kérték, ne beszéljünk Ukrajnáról és LMBTQ-ról.
Ez megerősíti, hogy a Tisza pártközpontja tudatosan mellőzi az ilyen témák nyilvános szerepeltetését. Magyar Péter – bár népszavazási kezdeményezést indított Ukrajna uniós csatlakozásáról – kerülte a háborús, gender- és migrációs kérdésekben való egyértelmű állásfoglalást.
Ismeretlen álláspont a kulcskérdésekben
A Tisza Párt eddig nem fogalmazta meg hivatalos álláspontját több sarkalatos ügyben, mint:
- a migráció kezelése,
- a rezsicsökkentés fenntartása vagy eltörlése,
- a 13. havi nyugdíj sorsa,
- valamint a családtámogatások jövője.
Ezek hiánya különösen annak fényében fontos, hogy a párt új szavazókat próbál megszólítani, de a belső politikai és gazdasági koncepciók nem világosak.
Európai Néppárti kötöttségek a Tisza Pártnál
Az Alapjogokért Központ vezető elemzője, Tóth Erik szerint a párt kommunikációs stratégiája mögött tudatos elhallgatás áll, amely célja a választás előtti politikai pozíció megőrzése. Az elemző szerint a Tisza Párt azzal, hogy csatlakozott az Európai Néppárthoz (EPP), lényegében vállalta a brüsszeli álláspontokat, amelyek között szerepel:
- Ukrajna gyorsított EU-csatlakozásának támogatása,
- az orosz–ukrán háború finanszírozásának elfogadása,
- és a gender-ideológiai, migrációs tervek támogatása.
Manfred Weber, az EPP frakcióvezetője korábban világossá tette, hogy ezek központi irányelvek. Tóth szerint a Tisza e kérdésekben való hallgatása stratégiai: a pártvezetés pontosan tudja, hogy a magyar társadalom többsége elutasítja ezeket az irányvonalakat, ezért inkább csendben maradnak.
Adóemelés, költségvetési homály
A leginkább vitatott ügy a háromkulcsos személyi jövedelemadó bevezetésének belső terve.
Az elemző szerint a „Tisza-adó” bevezetése csak a jéghegy csúcsa, mivel semmilyen hivatalos terv nem tartalmazza, hogy miből fedeznék a Tisza javaslatai mögötti több ezermilliárd forintos forrásigényt.
Az elmúlt hónapokban Magyar Péter tanácsadói részéről több alkalommal érkezett bírálat a rezsicsökkentés és a családtámogatási rendszer ellen is, ami szintén kedvezőtlen jelzés lehet a kormányváltást remélő szavazók számára.
„Egy pici szuverenitásról le lehet mondani”
A cikk idézi Magyar Pétert is, aki korábban úgy nyilatkozott, „egy pici szuverenitásról le lehet mondani” a brüsszeli elvárások teljesítése érdekében.
Ez a kijelentés az Alapjogokért Központ szerint jól példázza, hogy a Tisza inkább külföldi elvárásokhoz igazítaná a hazai politikát, semmint nemzeti alapon határozna meg irányvonalat.
Tóth Erik emlékeztetett: a Tseber-ügy, valamint az érdeklődés hiányában megtorpant országjárás már jelezte, hogy a Tisza lendülete megtört. Az adóemelési kiszivárgások, az Ukrajna–LMBTQ hallgatás, a gazdaságpolitikai kérdések megválaszolatlanul hagyása mind arra utalnak, hogy a párt nem kínál átlátható jövőképet.
„A liberális felfogás: kitől mit vegyünk el”
Az elemző összegzése szerint míg a jobboldali politika kérdése az, hogy „kinek és mit adjunk”, a progresszív-liberális szemlélet inkább azt vizsgálja, „kitől és mennyit vegyünk el”. A Tisza jelenlegi irányvonala, különösen az EPP-hez való igazodása, ebbe az utóbbi kategóriába sorolja a pártot – véli Tóth Erik.
A Magyar Nemzet teljes cikke itt olvasható.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
