Hallgatásba burkolózik a Tisza: miről nem beszélnek?
A Tisza Párt tudatosan hallgat a kényes ügyekről. Adóemelés, gender, Ukrajna: ezekről nem szabad beszélni a Tisza Pártnál, még házon belül sem.
Egyre több kérdést vet fel a nyilvánosságban a Tisza Párt kommunikációs stratégiája, különösen az Etyeken tartott fórum óta, ahol Tarr Zoltán alelnök nyíltan beszélt arról, hogy bizonyos témákról nem szabad beszélni – mert az a párt bukásához vezethetne. A Magyar Nemzet által szemlézett ügyek lényege, hogy a Tisza egyes – politikailag érzékeny vagy társadalmilag megosztó – kérdésekben tudatosan hallgat, miközben belső körökben már kész tervek léteznek például többkulcsos személyi jövedelemadóról.
„Választást kell nyerni, utána mindent lehet”
Tarr Zoltán etyeki megszólalása szerint a párt számos kérdésről – például az adóemelésről – nem kommunikál nyilvánosan, mert az ártana a támogatottságnak.
Ez egy olyan kérdés, amiről beszélgetni kell, de most nem lehet erről beszélgetni
– mondta Tarr, majd hozzátette:
ha ez kikerül, én magyarázkodok, de annak sem lesz semmi értelme.
Szerinte a Tisza stratégiai célja, hogy "választást kell nyerni, utána mindent lehet”, majd hozzá tette, hogy nem fog mindent elmondani, mert akkor megbuknak.
Külön felvétel bizonyítja, hogy Magyar Dávid újságíró a helyszínen elmondta:
azt kérték, ne beszéljünk Ukrajnáról és LMBTQ-ról.
Ez megerősíti, hogy a Tisza pártközpontja tudatosan mellőzi az ilyen témák nyilvános szerepeltetését. Magyar Péter – bár népszavazási kezdeményezést indított Ukrajna uniós csatlakozásáról – kerülte a háborús, gender- és migrációs kérdésekben való egyértelmű állásfoglalást.
Ismeretlen álláspont a kulcskérdésekben
A Tisza Párt eddig nem fogalmazta meg hivatalos álláspontját több sarkalatos ügyben, mint:
- a migráció kezelése,
- a rezsicsökkentés fenntartása vagy eltörlése,
- a 13. havi nyugdíj sorsa,
- valamint a családtámogatások jövője.
Ezek hiánya különösen annak fényében fontos, hogy a párt új szavazókat próbál megszólítani, de a belső politikai és gazdasági koncepciók nem világosak.
Európai Néppárti kötöttségek a Tisza Pártnál
Az Alapjogokért Központ vezető elemzője, Tóth Erik szerint a párt kommunikációs stratégiája mögött tudatos elhallgatás áll, amely célja a választás előtti politikai pozíció megőrzése. Az elemző szerint a Tisza Párt azzal, hogy csatlakozott az Európai Néppárthoz (EPP), lényegében vállalta a brüsszeli álláspontokat, amelyek között szerepel:
- Ukrajna gyorsított EU-csatlakozásának támogatása,
- az orosz–ukrán háború finanszírozásának elfogadása,
- és a gender-ideológiai, migrációs tervek támogatása.
Manfred Weber, az EPP frakcióvezetője korábban világossá tette, hogy ezek központi irányelvek. Tóth szerint a Tisza e kérdésekben való hallgatása stratégiai: a pártvezetés pontosan tudja, hogy a magyar társadalom többsége elutasítja ezeket az irányvonalakat, ezért inkább csendben maradnak.
Adóemelés, költségvetési homály
A leginkább vitatott ügy a háromkulcsos személyi jövedelemadó bevezetésének belső terve.
Az elemző szerint a „Tisza-adó” bevezetése csak a jéghegy csúcsa, mivel semmilyen hivatalos terv nem tartalmazza, hogy miből fedeznék a Tisza javaslatai mögötti több ezermilliárd forintos forrásigényt.
Az elmúlt hónapokban Magyar Péter tanácsadói részéről több alkalommal érkezett bírálat a rezsicsökkentés és a családtámogatási rendszer ellen is, ami szintén kedvezőtlen jelzés lehet a kormányváltást remélő szavazók számára.
„Egy pici szuverenitásról le lehet mondani”
A cikk idézi Magyar Pétert is, aki korábban úgy nyilatkozott, „egy pici szuverenitásról le lehet mondani” a brüsszeli elvárások teljesítése érdekében.
Ez a kijelentés az Alapjogokért Központ szerint jól példázza, hogy a Tisza inkább külföldi elvárásokhoz igazítaná a hazai politikát, semmint nemzeti alapon határozna meg irányvonalat.
Tóth Erik emlékeztetett: a Tseber-ügy, valamint az érdeklődés hiányában megtorpant országjárás már jelezte, hogy a Tisza lendülete megtört. Az adóemelési kiszivárgások, az Ukrajna–LMBTQ hallgatás, a gazdaságpolitikai kérdések megválaszolatlanul hagyása mind arra utalnak, hogy a párt nem kínál átlátható jövőképet.
„A liberális felfogás: kitől mit vegyünk el”
Az elemző összegzése szerint míg a jobboldali politika kérdése az, hogy „kinek és mit adjunk”, a progresszív-liberális szemlélet inkább azt vizsgálja, „kitől és mennyit vegyünk el”. A Tisza jelenlegi irányvonala, különösen az EPP-hez való igazodása, ebbe az utóbbi kategóriába sorolja a pártot – véli Tóth Erik.
A Magyar Nemzet teljes cikke itt olvasható.
