A Tisza-adó a Bokros-csomag örököse?
A főtanácsadó szerint a baloldal újra megszorításra készül. Szalai Piroska szerint a Tisza-adó a Bokros-csomag szellemiségét idézi.
A Tisza Párt által vizionált adópolitika a Bokros-csomag szellemiségét idézi – mondta Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó a Magyar Nemzetnek. A baloldali - Tisza-adó néven elhíresült - adótervek újra veszélybe sodorhatják a magyar családokat, munkavállalókat és vállalkozásokat.
Szalai Piroska a Magyar Nemzetnek nyilatkozva rámutatott: a Tisza-adó elnevezésű adópolitikai koncepció kísértetiesen hasonlít a Bokros-csomaghoz, amely a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legsúlyosabb megszorító csomagja volt.
A főtanácsadó emlékeztetett, hogy a kilencvenes évek közepén bevezetett intézkedések szinte mindenkit sújtottak – a kisjövedelműeket éppúgy, mint a középosztályt.
Az akkori gazdaságpolitika következtében a reálkeresetek az 1967-es szintre estek vissza, a gyed megszűnt, a gyermekvállalási kedv drámaian csökkent.
Az ország, az ország lakossága, vállalkozásai majdnem belehaltak a Bokros-csomagba
– fogalmazott Szalai, hozzátéve, hogy a gazdasági sokk mellett komoly társadalmi következményekkel is járt az akkori megszorítás. A termékenységi ráta 1,5-ről 1,3 alá esett, és csak a 2000-ben hivatalba lépő első Orbán-kormány tudta visszahozni a gyed intézményét.
A főtanácsadó szerint a Tisza Párt mai gazdaságpolitikai szakértői többségükben azokból az államigazgatási körökből érkeztek, akik a Horn-, Medgyessy-, Gyurcsány- és Bajnai-kormányokat is kiszolgálták.
Hogyha valaki a Bokros-csomagról pozitívan beszél, akkor az mindenféleképpen elfelejti, hogy Magyarországon emberek élnek, és nem csak költségvetés van.
– hangsúlyozta.
Szalai Piroska azt is nehezményezte, hogy Magyar Péter és köre ma már egyenesen példaként állítja a Bokros-csomagot, és a nyilvánosság előtt próbálják „kimosdatni” Bokros Lajost a nevével fémjelzett gazdaságpolitikai csomag felelőssége alól.
A Tisza-adó progresszív jellege, illetve a multiknak kedvező konstrukciók mind azt jelzik, hogy az új baloldal sem szakítana a régi, megszorításokra épülő adópolitikával.
A főtanácsadó végül figyelmeztetett: a baloldali kormányok alatt 2002 és 2010 között a magyar gazdaság nem nőtt, hanem stagnált vagy visszaesett – miközben a régiós versenytársak jelentős fejlődésen mentek keresztül.
A Magyar Nemzet teljes cikke itt olvasható.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
