A Tisza-adó a Bokros-csomag örököse?
A főtanácsadó szerint a baloldal újra megszorításra készül. Szalai Piroska szerint a Tisza-adó a Bokros-csomag szellemiségét idézi.
A Tisza Párt által vizionált adópolitika a Bokros-csomag szellemiségét idézi – mondta Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó a Magyar Nemzetnek. A baloldali - Tisza-adó néven elhíresült - adótervek újra veszélybe sodorhatják a magyar családokat, munkavállalókat és vállalkozásokat.
Szalai Piroska a Magyar Nemzetnek nyilatkozva rámutatott: a Tisza-adó elnevezésű adópolitikai koncepció kísértetiesen hasonlít a Bokros-csomaghoz, amely a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legsúlyosabb megszorító csomagja volt.
A főtanácsadó emlékeztetett, hogy a kilencvenes évek közepén bevezetett intézkedések szinte mindenkit sújtottak – a kisjövedelműeket éppúgy, mint a középosztályt.
Az akkori gazdaságpolitika következtében a reálkeresetek az 1967-es szintre estek vissza, a gyed megszűnt, a gyermekvállalási kedv drámaian csökkent.
Az ország, az ország lakossága, vállalkozásai majdnem belehaltak a Bokros-csomagba
– fogalmazott Szalai, hozzátéve, hogy a gazdasági sokk mellett komoly társadalmi következményekkel is járt az akkori megszorítás. A termékenységi ráta 1,5-ről 1,3 alá esett, és csak a 2000-ben hivatalba lépő első Orbán-kormány tudta visszahozni a gyed intézményét.
A főtanácsadó szerint a Tisza Párt mai gazdaságpolitikai szakértői többségükben azokból az államigazgatási körökből érkeztek, akik a Horn-, Medgyessy-, Gyurcsány- és Bajnai-kormányokat is kiszolgálták.
Hogyha valaki a Bokros-csomagról pozitívan beszél, akkor az mindenféleképpen elfelejti, hogy Magyarországon emberek élnek, és nem csak költségvetés van.
– hangsúlyozta.
Szalai Piroska azt is nehezményezte, hogy Magyar Péter és köre ma már egyenesen példaként állítja a Bokros-csomagot, és a nyilvánosság előtt próbálják „kimosdatni” Bokros Lajost a nevével fémjelzett gazdaságpolitikai csomag felelőssége alól.
A Tisza-adó progresszív jellege, illetve a multiknak kedvező konstrukciók mind azt jelzik, hogy az új baloldal sem szakítana a régi, megszorításokra épülő adópolitikával.
A főtanácsadó végül figyelmeztetett: a baloldali kormányok alatt 2002 és 2010 között a magyar gazdaság nem nőtt, hanem stagnált vagy visszaesett – miközben a régiós versenytársak jelentős fejlődésen mentek keresztül.
A Magyar Nemzet teljes cikke itt olvasható.
