Ez a hír is érdekelheti
Tízből hat magyar támogatja az új lakáshitel konstrukciót

Erdélyben látványosan kudarcot vallott a Tisza Párt. Elemzők szerint a közösségi média mögött nincs valódi társadalmi beágyazottság a határon túl.
Hiába a közösségi médiás sikerlátszat, Erdélyben érdektelenség fogadta Magyar Pétert – állítja az Alapjogokért Központ elemzője a Magyar Nemzetnek adott interjúban.
A Tisza Párt határon túli megmozdulása ismét súlyos kudarcba fulladt – legalábbis erre utal Lajkó Fanni, az Alapjogokért Központ elemzőjének értékelése, aki szerint a párt erdélyi rendezvényein alig néhány tucat érdeklődő jelent meg. Mint fogalmazott, ez az eset rávilágít arra, milyen törékeny a Tisza Párt valós társadalmi beágyazottsága a külhoni magyar közösségekben.
Lajkó szerint a párt támogatói számára zavarba ejtő lehet a felismerés, hogy a közösségi médiában generált tömeghangulat nem mindenhol tükröződik a valóságban. Erdélyben ugyanis nem volt „algoritmus”, ami megtöltötte volna a széksorokat, és nem volt „vágóprogram”, ami tömeget tudott volna a párt elnöke mögé montírozni.
A rendezvények iránti érdektelenség – állítja az elemző – jól mutatja, hogy a Tisza Párt narratívája nem talál utat a határon túli magyar közösségekhez. A korábban politikai megváltóként tekintett Magyar Péter „messianisztikus” szerepe meginogni látszik.
Az Alapjogokért Központ szerint a párt mögötti csapat jelentős része ismerős a baloldal korábbi próbálkozásaiból: tanácsadók és háttéremberek, akik korábban Márki-Zay Péter vagy Jakab Péter oldalán tűntek fel. Az elemző úgy látja: most új csomagolásban próbálnak politikai befolyást szerezni, de a nemzeti identitás kérdéseihez továbbra sem tudnak hitelesen viszonyulni.
Az elemző szerint különösen ártott Magyar Péter hitelességének, hogy Nagyváradot „román földnek” nevezte, és Markó Bélát egykori román miniszterelnök-helyettesként említette, figyelmen kívül hagyva a magyar identitást. Ezek a megnyilvánulások jól mutatják – állítja Lajkó Fanni –, hogy a Tisza Pártban a külhoni magyarság nem közösségi, hanem pusztán kampánytaktikai szempontból kap szerepet.
A párt kommunikációs stratégiája – amely cenzúrával és utólagos torzítással próbálta eltüntetni a gyér érdeklődést – csak még jobban rávilágított az alapvető hitelességi problémákra.
Lajkó szerint bár a Tisza Párt továbbra is számít a külhoni magyarok szavazataira, valójában nem rendelkezik sem vízióval, sem eszközökkel ahhoz, hogy valódi közösségi kapcsolatot építsen ki velük.
A Magyar Nemzet teljes cikke itt olvasható.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.