Politikai helyzetértékelés, előrejelzés és stratégiai elemzés: Orbán Viktor tusványosi beszéde minden évben hosszú időre tematizálja a hazai és nemzetközi közéletet.
Orbán Viktor tusványosi felszólalása nem csupán az elmúlt időszak politikájának értékelését tartalmazza, hanem a jelen kihívásait és a jövőre vonatkozó stratégiát is ebben a beszédben ismerteti. A miniszterelnök minden évben átfogó elemzést nyújt, amelyben részletesen kitér a kormányzás hosszú távú terveire, valamint Magyarország és a nemzetközi környezet előtt álló kihívásokra is. Ezek a beszédek jelentős közfigyelmet kapnak, és rendszerint élénk közéleti vitákat generálnak. Orbán Viktor Tusnádfürdőn rendszeresen megfogalmaz politikai előrejelzéseket, amelyek az idők során gyakran beigazolódnak – így történt ez például az orosz–ukrán konfliktus, a migrációs helyzet vagy éppen a gazdasági nehézségek előrevetítése esetében is.
A miniszterelnök beszédét élőben itt követheti:
Orbán Viktor beszédét megelőzően Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke és a szabadegyetem alapítója elmondta, hogy az eseményen már ezernél is több előadó vett részt, és a világ hat kontinenséről érkeztek vendégek. Hangsúlyozta, hogy Tusványos joggal tekinti magát a közélet egyik szellemi műhelyének. Kiemelte azt is, hogy a rendezvény fontos szerepet játszik a magyar–román párbeszéd előmozdításában.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Tőkés László lelkész szintén a magyar–román kapcsolatokat emelte ki beszédében és kiemelte, hogy azt is, jó látni, hogy a Tusványos üzenete az, hogy számíthatunk egymásra mind az anyaországban, mind a külhonban is.
Orbán Viktor beszédének elején hangsúlyozta, hogy ez az idei felszólalása a kormányzati ciklus lezárását jelzi, míg a jövő évi beszédet már a következő ciklus nyitányának szánja. Úgy véli, az első jelentős politikai esemény a 2026-os parlamenti választás lesz. – Belső méréseink alapján a 106 egyéni választókerületből 80-ban győznénk, ami ugyan fölényes többséget jelent, de számomra ez még nem elégséges. Arra kérem önöket, hogy önök se elégedjenek meg ezzel – fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette: minden magyarországi választás a külhoni magyarok szempontjából hordozza a legnagyobb kockázatot.
Mindig két sors közül lehet választani. A Brüsszelből irányított magyarországi ellenzék krédója már elhangzott, amikor eljöttek Nagyváradra és csak annyit mondtak, hogy román föld. Akinek van füle, a hallása, tudja ez mit jelent. Mi ennek az ellenkezőjét képviseljük. Mi azt mondjuk, hogy az államnak vannak határai, a nemzetnek nincsenek
– mondta el Orbán Viktor.
A miniszterelnök kitért arra is, hogy előző nap találkozott Románia miniszterelnökével, aki már a 24. román kormányfő, akivel tárgyalt, ugyanakkor a román politikai rendszer állandóságát az államfő testesíti meg, és esély van a jó kapcsolatokra, amennyiben Románia sikeresen kezeli gazdasági nehézségeit.
A harmadik aktuális ügy, amely otthon mostanában nagy vihart kavart, az az eset, hogy Magyarország kitiltott egy antiszemita és a terrorizmust éltető rockzenekart. – Fontos hangsúlyozni, hogy Magyarország egy felbolydult világban is a szabadság és a béke szigete, ahol senkit sem érhet bántalmazás származása vagy vallási hovatartozása miatt – még szavak szintjén sem.
Van itt egy jelenség azonban a showbizniszben Magyarországon: az egyik véglének nevezi azokat, akik nem tetszenek neki, a másik fejbe lövi a színpadon a miniszterelnököt, a harmadik antiszemita terrortámogató együttest hív meg. Én értem, hogy mindenki pénzből él, de a pénz ennyire azért nem lehet fontos
- hangsúlyozta Orbán Viktor.
Ezután a kormányfő bejelentette a Digitális Polgári Körök (DPK) elindítását. – Az első számú Digitális Polgári Kört már létrehoztuk, és mire előadásom végén leteszem a mikrofont, az ehhez kapcsolódó honlap is elérhető lesz, ahol minden szükséges információ megtalálható – közölte. Hozzátette, hogy bár a DPK megalakítása választási szempontból is jelentős, célja messze túlmutat ezen, majd hozzátette:
Ami ebben sajátosan magyar, az a trollkodás, a durvaság. Aki nem liberális, azt megalázzák, erre épülő digitális körök uralják a teret. Tudomásul kell venni, hogy egy közösség digitális lábbal működik, a hazaszeret kultúráját kell létrehozni. A tiszás erővel szemben már létrehoztuk a Harcosok Klubját, de kell egy tér azoknak is, akik nem akarnak a politikai síkon részt venni ebben. A nemzeti szuverenitás szempontjából is van jelentősége, a háborúpártiak már ott garázdálkodnak a digitális térben, erre kell nemzeti digitális algoritmus.
Orbán Viktor szerint Donald Trump megválasztása egyelőre segített elkerülni egy világháború kitörését.
Azt ugyan nem lehet biztosan tudni, lesz-e világháború, Trump hivatalba lépésével ennek valószínűsége ugyan csökkent, de a veszély nem múlt el teljesen.
A miniszterelnök úgy fogalmazott: bár a vihar előjele nem mindig jelent tényleges vihart, komoly aggodalomra adnak okot a jelenlegi jelek. Példaként említette, hogy a világháborúk előtt általában fokozódik a nagyhatalmak közötti versengés.
Ma három erőközpont uralja a nemzetközi színteret: Oroszország, Kína és az Egyesült Államok. A miniszterelnök szerint világháború előtti helyzetekre jellemző a fegyveres konfliktusok számának növekedése – jelenleg 184 ilyen konfliktus zajlik a világban –, emellett a két állam közötti viták is megduplázódtak.
További aggasztó előjelként említette a világgazdaság blokkosodását, valamint a növekvő migrációs nyomást, amely már 300 millió embert érint globálisan.
A kormányfő hangsúlyozta: a magyaroknak higgadtságra, türelemre és stratégiai nyugalomra van szüksége. Ukrajna uniós csatlakozását akkor sem szabad elfogadni, ha gyökeresen megváltoznának a világpolitikai körülmények. Orbán Viktor leszögezte, békebeli erőfeszítéseket kell tenni, elsősorban regionális szinten.
A szlovákokkal, szerbekkel már van ilyen regionális béke szövetségünk, reméljük lesz ilyen a csehekkel, románokkal, lengyelekkel is – mondta, hangsúlyozva, ha háború lesz, abból ki kell maradnunk.
Erre fel kell készülnünk, kimaradni tudni kell. Fontos, ne legyünk kiszolgáltatottak, ápoljunk jó kapcsolatot a világ minden hatalmi központjával. Hatból csak Brüsszellel nem vagyunk rendben.
Második feltételként közölte, legyen erőnk megvédeni magunkat, ezért fejlesztjük a magyar haderőt. A harmadik a válságálló képesség kifejlesztése, azaz önellátási képesség. Ez a hadiiparban, az energiában, az élelmiszerben, és a digitális képesség terén fontos.
Kitért a mesterséges intelligenciára, ami minden területen átalakítja a világot. Ezt a munkát nemzeti hatáskörben kell nekünk elvégezni, mert az unió ebben nem tesz semmit, ebbe a versenybe önállóan kell bekapcsolódni, együttműködve a régiókkal. Negyedik a humán erőforrásbeli fölény.
Ma Európában mi költjük a legtöbbet az oktatásra, 3 egyetemünk a világ első 2 százalékában van – mondta. Végül, ötödik elemként egy olyan hosszútávú tervet említett, ami politikai stabilitást ad, ennek középpontjában az áll, hogy nem zárkózhatunk be semmilyen blokkba.
Arról, hogy lesz-e európai háború, Orbán Viktor kifejtette: európai háború nem lesz, hanem van, ez pedig az orosz–ukrán háború.
Magyarország eldöntötte, hogy nem megy háborúba, de az unió arról döntött, hogy hazánk is háborúba menjen, emiatt Brüsszel ukrán- és háborúpárti kormányt akar. Ezért sem a Tiszát, sem a DK-t nem engedjük a kormányba, mert azt akarjuk, hogy Magyarországnak békepárti kormány a legyen – mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor felidézte, hogy Brüsszelben közzétették az EU következő hét éves költségvetési tervezetét, ami egy háborús költségvetés. Kiemelte:
A pénz 20 százaléka Ukrajnába megy, és ha egy pénz maradna, azt nem fejlődésre, mezőgazdaságra vagy gazdákra költsük, hanem háborús készülődésre. Ez a költségvetés egy olyan Európai Unióról szól, amely háborúban áll Oroszországgal.
Ez egy olyan Európai Unió költségvetése, amely le akarja győzni Oroszországot Ukrajna területén abban a reményben, hogy a háborús vereség megrendíti az orosz kormányzati rendszert – tette hozzá.
Leszögezte, Magyarország nem érdekelt egy háborús költségvetésben, nekünk egy békét és fejlődéstámogató költségvetés kell, ezért a bemutatott tervezetet tárgyalási alapnak sem fogadjuk el.
– A Tiszának és a DK-nak egyezsége van, ha azt teszik, amit Brüsszel elvár, megkapják a pénzt a szuverenitásunkért cserébe. Inkább hozzuk haza mi – tette hozzá.
Arról, hogy Európai mit miért csinál, elmondta, jelenleg az EU vállalja a woke ideológiát támogató szerepét, ami ellen Donald Trump már fellépett és győzött. – Az EU jelenlegi vezetése az Egyesült Államokkal a legrosszabb megállapodásokat fogja kötni. Ez kényszerpályára állítja az EU-t, amiben nem nyerhet. Emellett a kínai kapcsolatok is megromlottak – sorolta.
A miniszterelnök a magyar nagystratégiáról kifejtette: 1920-ban az ellenségeink úgy döntöttek, hogy hazánk kicsi lesz és szegény. A nemzetstratégia lényege az, hogy Magyarország nagy lesz és gazdag – szögezte le Orbán Viktor.
Mint mondta, emberi importra nem készülünk, családbarát nemzetre van szükség. – Mindent összeadva, mi költjük a legtöbbet a családokra. Ráadásul most történik meg az, ami sehol máshol, mégpedig a magyar édesanyák teljes adómentessége és elindult az Otthon start program is.
A kormányfő elmondta: tíz év múlva az akkori hazának és kormányfőnek a legfontosabb feladata lesz a nyugati határok megvédése a migrációtól. A nyugati országokkal szemben a magyar alkotmány elismeri a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Az élő hit zsugorodik, de a keresztény hitből a kultúra továbbra is megvan az európaiak számára.
Feladatunk megőrizni, amink van, megszerezni, ami még nincs. Nemet mondani arra, amire nincs is szükségünk. Most majd eldől, hogy milyen szülők voltunk
– zárta beszédét Orbán Viktor.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.