Politika

Kétharmadot szerzett volna a Fidesz vasárnap parlamenti választás esetén

Kétharmadot szerzett volna a Fidesz vasárnap parlamenti választás esetén

2024. június 10., hétfő
Kétharmadot szerzett volna a Fidesz vasárnap parlamenti választás esetén

A számok nem hazudnak.

 

A Nézőpont arról ír, hogy a Fidesz-KDNP nyerte a szavazatok 44,62 százalékos arányával az európai parlamenti választásokat, mely teljesítménnyel

 egy országgyűlési választáson a parlamenti mandátumoknak kétharmadát (135 mandátumot) is megszerezhette volna.

Az év eleji várakozásokhoz képest alul teljesítő Gyurcsány-koalíció (8,1 százalék), valamint az Európai Parlamentbe újoncként bejutó TISZA Párt (29,69 százalék) és Mi Hazánk Mozgalom (6,76 százalék) EP-eredménye sem a kormányváltásra, sem pedig a kétharmados kormánypárti többség megbontására nem lenne elég.

Több ellenzéki vezető is az előrehozott országgyűlési választásokat tette a vasárnapi európai parlamenti választások tétjévé,

írják. Dobrev Klára a Fidesz veresége esetén, míg Magyar Péter a Fidesz esetleges 40 százalék alatti eredménye kapcsán emlegette az előrehozott választások szükségességét. Bár egyik várakozás sem teljesült, a Nézőpont Intézet arra volt kíváncsi, hogy az egyes pártok európai parlamenti választási eredményei milyen parlamenti arányokat jelentettek volna egy országgyűlési választáson.

Emlékeztetnek: az európai parlamenti választásokat tisztán arányos választási rendszerben tartják, ezért a kormánypártok ebben elért 

eredménye a többségi elemeket is vegyítő országgyűlési választáson még nagyobb győzelmet jelentett volna. 

Az európai parlamenti választási eredmények országos egyéni választókerületekre bontott eredménye alapján a Fidesz-KDNP nemcsak a belföldi listás versenyt, de 96 országgyűlési egyéni választókerületi mandátumot is elnyert volna.

Modellszámításuk során a pártok EP-listájára leadott szavazatokat duplikálták, s abból indultak ki, hogy egyéniben is ugyanannak a pártnak a jelöltjére szavaznak a polgárok, amelynek listájára, így az országos listáról kiosztott mandátumoknál a választókerületi töredékszavazatokat is figyelembe vették. Ezek alapján a Fidesz-KDNP országos listáról 39, az egyéni választókerületekből pedig 96, összesen pedig 135 országgyűlési képviselői hellyel számolhatott volna, ha június 9-én országgyűlési választásokat tartottak volna. Ezzel 

a 2010 óta kormányzó Fidesz az összes mandátum háromnegyedét is megszerezhette volna.

Ezzel szemben az ellenzéki pártok a 2022-esnél is nagyobb vereséget szenvedtek volna. A külön listát állító pártok, feltételezve, hogy minden országgyűlési egyéni választókerületben külön jelöltet állítanak, az európai parlamenti választáson kapott szavazatok eloszlása alapján tíz egyéni választókerületben tudtak volna győzni. Listás eredményük és az egyéni választókerületi töredékszavazatik alapján 

a legnagyobb ellenzéki frakciót Magyar Péter pártja alakíthatná (45 mandátum, az összes mandátum 22 százaléka) a parlamentben,

 őt követné a jelenleg hárompárti Gyurcsány-koalíció (10 mandátum, a mandátumok 5 százaléka) és a Mi Hazánk Mozgalom (8 mandátum, a mandátumok 4 százaléka).

Azok a pártok, amelyek nem jutottak be az Európai Parlamentbe, önállóan nem lett volna esélyük országgyűlési mandátum szerzésére sem, 

hangsúlyozzák.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.