Politika

Bóka János: a magyar EU-elnökség felelőssége, hogy meghallgassa az európai polgárok szavát

Bóka János: a magyar EU-elnökség felelőssége, hogy meghallgassa az európai polgárok szavát

2024. július 29., hétfő
Fotó: Hegedüs Róbert
Bóka János: a magyar EU-elnökség felelőssége, hogy meghallgassa az európai polgárok szavát

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter előadását követően az első felszólaló, a francia delegált Younous Omarjee alapvető fontosságúnak nevezte a szabad és őszinte dialógust a nemzeti parlamentekkel az európai demokrácia szempontjából, majd azt mondta: a magyar munkaprogram a történelmi kihívásokra és az új geopolitikai helyzetre koncentrál.
 

BÓKA János
Fotó: Hegedüs Róbert. Budapest, 2024. július 29. Bóka János európai uniós ügyekért felelõs miniszter beszédet mond az EU parlamentjei uniós ügyekkel foglalkozó bizottságainak (COSAC) konferenciáján az Országház Felsõházi üléstermében 2024. július 29-én. MTI/Hegedüs Róbert

 

A belga Peter De Roover örömét fejezte ki, hogy az országuk által lefektetett prioritásokkal összhangban a magyar elnökség is különös figyelmet fordít az ipari és a közös európai védelmi ügyekre, mert meg kell erősíteni az EU ipari és védelmi képességeit. A lengyel Patryk Gabriel elvárásként fogalmazta meg, hogy megingathatatlan lojalitással legyünk azok iránt, akik az egyesült Európával szembeni támadásokkal néznek szembe, majd hozzátette: a magyar elnökség számíthat Lengyelország támogatására, amelynek során támogatja Ukrajnát és folytatja a szankciós politikát az agresszorokkal szemben.

Magyar részről Juhász Hajnalka hangsúlyozta: 

a soros elnökség elkötelezett az őszinte együttműködésben a tagállamokkal és az uniós intézményekkel, azonban sérelmezte, hogy az újonnan alakult Európai Parlament a harmadik legnagyobb delegációtól - Patrióták Európáért - megtagadta fontos pozíciók betöltését.

A görög Dimitrios Kouvelas szerint a magyar elnökség prioritásai egybevágnak saját aggodalmaikkal és prioritásaikkal, akár a versenyképesség, akár a védelmi ipar, akár a demográfiai kihívások vagy az uniós bővítés terén. Az osztrák Martin Engelberg közölte: az elsődleges prioritások megfelelnek az Ausztriának is fontos témáknak, külön kiemelve az antiszemitizmus elleni fellépést, mert az szavai szerint mélyen az EU ellen hat.
    

A német Anton Hofreiter a bővítésre fontos prioritásként tekint, azonban kritikákat fogalmazott meg Orbán Viktor miniszterelnök oroszországi és kínai útjaival szemben, amelyeket nem egyeztetett az európai intézmények vezetőivel.

A francia Alain Cadec szerint a magyar elnökségi program az unió előtt álló jelentős kihívásokkal foglalkozik, azonban megjegyezte: jelenleg Ukrajnában orosz agresszió folyik, és ezzel szemben egységesnek és szolidárisnak kell mutatkozni. A szlovák Ján Ferenčák a magyar programot üdvözölve azt mondta: támogatják az európai versenyképességgel kapcsolatos gondolatot, valamint azt is, hogy fenntartsák a kohéziós politikát, és hogy valódi megoldást találjanak a migrációs válságra.

A holland Johan Dessing is támogatta az elnökségi program prioritásait, amelyek holisztikus megközelítéssel erős és prosperáló Európához vezetnek, majd tiszteletét fejezte ki Orbán Viktor miniszterelnök kísérlete előtt, hogy béketárgyalásokat kezdeményezett mindkét oldalon.

A ciprusi delegációt vezető Christiana Erotocritou azt hangsúlyozta: 

hazája prioritásai egybeesnek a magyar elnökség által kijelöltekkel, ezek közül is kiemelve az ukrajnai háború és a közel-keleti konfliktus lezárását.

A spanyol delegáció tagja, Pere Joan Pons Sampietro szerint júniusban az uniós tagállamok választópolgárai mélyebb politikai integrációra, a finanszírozási források kiterjesztésére, "zöldebb integrációra", szociálisabb Európára és a krízisek egységesebb kezelésére szavaztak, legyen szó háborúkról vagy járványokról. Mirela Fortuna, a román alsóház delegációjának vezetője üdvözölte, hogy a magyar uniós elnökség prioritása hazája és Bulgária csatlakozása a schengeni övezethez; arra emlékeztetett, hogy a két állam mindenben megfelel a felvételi kritériumoknak, kívül maradásuk pedig kedvezőtlenül befolyásolja gazdasági teljesítményüket.

Az olasz alsóházi küldöttséget vezető Alessandro Gigni Vigna is megemlítette, hogy nagyban egyeznek hazája és a magyar elnökség prioritásai, majd azt hangsúlyozta, "vissza kell térnünk egy olyan Európához, amelyet az irányelvek mentén kezelünk", mert ezek szerinte eltűntek, az Európai Bizottság pedig az utóbbi időben elsősorban a szabályozásban gondolkodik.

Heikki Autto, a finn küldöttség vezetője arra emlékeztetett: a korábban békeprojektként létrehozott unió tagjai azt gondolták, a hidegháború lezárultával semmi nem fenyegetheti e cél megvalósítását, az oroszok azonban háborús bűnöket követnek el Ukrajnában, amivel a szabad világ minden tagját fenyegetik.

A politikus jelezte: 

nincs ellenvetése az elnökségi programmal szemben, majd a magyar miniszterelnök békemissziójáról úgy nyilatkozott, az csak Oroszország érdekeit szolgálta, valamint azokét, akik egy gyenge, megosztott Európát látnának szívesen.

Az olasz felsőház küldöttségét vezető Giulio Terzi di Santagna úgy értékelte az addig elhangzottakat: sikerült közös álláspontra jutni arról, hogy kohézióra és egységre van szükség, és "talán határozottabban kellene dolgozni ennek megvalósításán, mint eddig".

Az ukrajnai háborúra utalva kijelentette: nagyon fontos megkülönböztetni az agresszort az áldozattól, és minden segítséget megadni az utóbbinak önmaga megvédésére. A zöld paktum és a versenyképesség közötti kapcsolat fontosságát emelte ki a spanyol alsóház delegációjának feje, Francisco José Conde Lopez, hangsúlyozva, a közöségi védelempolitika terén is előrelépéseket kell tenni, az Ukrajnával szembeni orosz agressziónak pedig véget kell vetni.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.