Orbán Viktor: Dönteni kell, hogy kiállsz a hazádért vagy inkább idegenek kenyerét eszed
Orbán Viktor miniszterelnök ma délelőtt a Magyar Nemzeti Múzeumnál mondja el a március 15-i ünnepi beszédét. A kormányfő az 1848–49-es forradalom és szabadságharcra emlékezés mellett várhatóan aktuálpolitikai témákat is érinteni fog a felszólalásában.
A hagyományoknak megfelelően ismét beszédet mond Orbán Viktor a március 15-i nemzeti ünnepen. A miniszterelnök idén a Magyar Nemzet Múzeumnál mond ünnepi beszédet fél tizenegy után. A március 15-i beszédeiben a kormányfő a 1848–49-es forradalom és szabadságharcra emlékezés mellett jellemzően aktuálpolitikai témákat is érint, így várhatóan szóba kerül a közelgő európai parlamenti és önkormányzati választás.
Orbán Viktor ünnepi beszédéről folyamatosan frissülő tudósításban számol be a SzegedMa.
– 1848. márciusában Európa lángokban állt. Vér folyt a fővárosok utcáin – fogalmazott Orbán Viktor a március 15-i nemzeti ünnepen. A miniszterelnök a Magyar Nemzeti Múzeumnál az 1848–48-es forradalom és szabadságharcra emlékezve elmondta: míg Európa akkori fővárosaiban sok helyen erőszak tombolt, a magyarok verset írtak, tizenkét pontot szerkesztettek, átsétáltak Pestről Budára. – Az volt az első békemenetünk – tette hozzá a kormányfő. Mint jelezte, estére győztek a magyarok. Kiemelte, hogy a forradalom nem romboló, hanem építő és élet sarjad belőle. Szerinte ilyen a forradalom, ha magyar fiatalok csinálják.
– A mai nyugati világ azt hirdeti, hogy az élet legfontosabb kérdése, hogy milyen világot hagyunk a gyermekeinkre. Micsoda kolosszális tévedés, ugyanis a dolog éppen fordítva van. A kérdés, hogy milyen gyerekeket hagyunk a világra. Valójában ezen múlik minden – húzta alá. Leszögezte, hogy ezen múlt minden már 1848-ban is. – A márciusi ifjak szülei tudták, hogy haza csak addig van, míg van, aki szeresse. A magyar hazát csak polgárai szeretete tartja fenn. Ez tesz bennünket különlegessé – szögezte le.
– A nyugati világban ma emberek milliói gondolják azt, és élnek úgy, mint aki a semmiből jön, és a semmibe megy. Ezért nincsenek, és meggyőződésük szerint nem kell tekintettel lenniük senkire, és semmire. Háborúkat robbantanak ki, világokat rombolnak le, országhatárokat rajzolnak át, sáska módjára legelnek le mindent. Semmibe veszik a holtakat, és megfosztják jogaiktól a meg sem születetteket. Mi magyarok másképpen élünk, és másképp is akarunk élni. Jövünk valahonnan, és tartunk valahová – fogalmazott Orbán Viktor. Hozzátette: mindent, amink van, elődeinktől kaptuk, és vele a küldetést is, hogy fenntartjuk, és tovább adjuk. Ez a szabadság veleje a miniszterelnök szerint.
– Nálunk a szabadság nem öröm vagy szenvedés. A magyar nem tartja magát szabadnak, csak mert nem éhes, vagy nem gyötri lelki nyavalya. Bennünket nem tesz szabaddá, ha mindenki azt csinál, amit szeretne – mondta.
– Nekünk a szabadság az, ha nincs a fejünk felett semmi féle házi úr – szögezte le. Mint mondta, mi tudjuk, hogy a létezés magyar minősége, az emberi élet különleges, semmihez nem fogható magas rendű formája. – A legnagyobb dolog ami megtörténhet velünk, hogy magyarnak születünk – fogalmazott. Hozzátette: a nyugati világban azt is képzelik, hogy az ember csak úgy van magában. Kizárólag az ő szabad választásán múlik melyik államnak lesz polgára, ő dönti el fiú lesz e vagy lány, a haza pedig csak működési terület. – Mi magyarok ebben nem hiszünk. Tudjuk, ha egyedül állsz a világban nem szabad vagy, hanem magányos – jelentette ki. Mint mondta, a 48-as forradalom azt kiáltotta ki, hogy mi magyarok társak vagyunk.
– A magyarok élete folyamatos láncolat Szent Istvántól, Mátyás királyon és Petőfin át, az 56-’os magyarokon át hozzánk, és fel tovább. Dicsőség az őseinknek – mondta.
A miniszterelnök elmondta, hogy az európai, benne a magyar baloldal, múlttól és önmagától megfosztott robot. Emlékeztetett, hogy 1848 hősei harcoltak értünk, hogy itt lehessünk. – Látták a hazát a magasban, ami magasabb rendű értelmet ad véges életünknek. Bátran cselekedtek, amikor esély sem volt a győzelemre vagy arra, hogy a győzelmet megérjék. Dicsőség a márciusi hősöknek – szögezte le.
– Petőfitől tudjuk, hogy rabok legyünk vagy szabadok. Minden ezzel kezdődik – hangsúlyozta Orbán Viktor. Mint mondta, ma is így van ez, mivel vágyakozunk a csendes és nyugodt élet örömei után, de előtte volna egy kis munka. – Európa ma nem csendes, hanem egyre hangosabb. Európa népei ma Brüsszeltől féltik a szabadságukat, Olyasmit akarnak ránk kényszeríteni, amire nem áll rá a magyarok keze és idegen a magyar élettől. Be akarnak bennünket préselni a háborúba, migránsokat akarnak a nyakunkba sózni és meg akarják változtatni a gyerekeinket – ismertette a kormányfő. Hozzátette: ezt nem hagyjuk, mivel Magyarország szabad, szuverén ország, és az is marad.
– Petőfitől tudjuk, hogy rabok legyünk vagy szabadok. Minden ezzel kezdődik – hangsúlyozta Orbán Viktor. Mint mondta, ma is így van ez, mivel vágyakozunk a csendes és nyugodt élet örömei után, de előtte volna egy kis munka. – Európa ma nem csendes, hanem egyre hangosabb. Európa népei ma Brüsszeltől féltik a szabadságukat, Olyasmit akarnak ránk kényszeríteni, amire nem áll rá a magyarok keze és idegen a magyar élettől. Be akarnak bennünket préselni a háborúba, migránsokat akarnak a nyakunkba sózni és meg akarják változtatni a gyerekeinket – ismertette a kormányfő. Hozzátette: ezt nem hagyjuk, mivel Magyarország szabad, szuverén ország, és az is marad.
– Brüsszel nem az első birodalom, amelyik szemet vetett Magyarországra. Büszke és önérzetes nép a miénk. Bennünket meghajlítani, bennünket hódoltatni, és belőlünk kiszorítani a szuszt kétszeres siker. Ezzel lehet elvenni a többi mozgolódó rebellis kedvét is – mondta. A miniszterelnök úgy fogalmazott: az elmúlt 500 évben minden birodalom belátta, hogy erőszakkal, pufajkásokkal nem megy velünk semmire.
– Elfogyott a félhold, elkopott a kétfejű sas karma, és elvásott a vörös csillag is – mondta. Mint fogalmazott, mi vagyunk a homok a gépezetben, mi vagyunk az a Dávid, akit jobb, ha elkerül a Góliát.
A miniszterelnök elmondta: mi magyarok a kiegyezésnél megmutattuk, ha megkapjuk a tiszteletet, mi is megadjuk ami jár, és békés, virágzó korszakot teremtünk, amíg a szem ellát. Hozzátette: úgy tűnik egyedül Brüsszel nem képes megérteni ezt. – Ezért ha meg akarjuk őrizni Magyarország szabadságát és szuverenitását, nincs más választásunk, el kell foglalnunk Brüsszelt – jelentette ki. Mint mondta, Brüsszelig fogunk menetelni, és mi magunk fogjuk megcsinálni a változást az Európai Unióban.
– Itt az ideje, hogy a helytartótanács Brüsszelben is reszketni méltóztassék – fogalmazott. Kijelentette: nem tűrjük el, hogy tönkre tegyék a gazdákat, kisemmizzék a középosztályt, földre vigyék a vállalatokat, adósrabszolgává tegyék a gyerekeinket, és háborúba vigyék egész Európát.
– Egy emberöltő és egy nemzedék élete ment rá az utolsó háborúra. Magyarország csak a békével járhat jól, ezért nem kérünk a háborúból – húzta alá Orbán Viktor. Mint jelezte, Brüsszel becsapott bennünket, így ideje, hogy fellázadjunk. – Sorsfordító év lesz az idei. Az év elején még egyedül voltunk, ám az év végére mi leszünk a többség a nyugati világban. Nagy esélyek nyílnak meg előttünk. Szuverenista fordulat előtt állunk az Egyesült Államokban Európában is –rögzítette a miniszterelnök.
Elmondta, hogy a baloldal eladta magát és Magyarország ellen áskálódik Brüsszelben. – Ők nem fogják megtalálni a számításaikat, nekik az árulók sorsa jut majd – tette hozzá. A kormányfő szerint minden magyar fiatal számára eljön az idő, amikor dönteni kell, hogy a magyar igazság ösvényén indul el vagy a Soros-birodalom sugárútja felé kanyarodik. – Június 9-én itt az európai parlamenti választás. Dönteni kell, hogy kiállsz a hazádért vagy inkább idegenek kenyerét eszed. Mi, szülők is megkapjuk a választ, hogy milyen gyermekeket hagytunk a világra – zárta beszédét Orbán Viktor.
A hagyományoknak megfelelően ismét beszédet mondott Orbán Viktor a március 15-i nemzeti ünnepen.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.