Orbán: a választás tétje a béke vagy a háború

Ma már nem az a választás tétje, hogy Magyarország "előre menjen, nem hátra", hanem a béke vagy a háború - nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök az Origo-nak. A kormányfő úgy fogalmazott: a magyarországi baloldal a békére nézve súlyos kockázatot jelent, míg a Fidesz garanciát. Kitért arra is: a választások után az "adatügyet" meg kell vizsgálni, értékelni kell nemzetbiztonsági szempontból is.

A miniszterelnök szerint ez egy furcsa választás, mert menetközben változott meg a választás tétje. "Ilyet még én sem láttam" - fogalmazott.

A kampány kellős közepén azonban szomszédunkban kitört egy háború. Nem olyan, mint 1999-ben a délszláv háború második köre, ami véres volt és kegyetlen, de Magyarországnál kisebb államok összecsapása volt. Most a 40 milliós Ukrajna és a 140 milliós Oroszország háborúzik, ebből ráadásul az egyik atomhatalom. Egy olyan esemény vágta félbe a kampányt, amire korábban nem volt példa - fejtette ki a kormányfő.

Kitért arra is: minden baj ellenére ma azért lehet biztonságérzetünk, mert bár Oroszország atomhatalom és az ereje nem kétséges, de a NATO erősebb. Zajlik a szomszédban egy háború, amelyben egy világhatalom vesz részt, de ha ez a világhatalom túl akarna lépni Ukrajna határain, akkor beleütközne a NATO falába, és az meg fog védeni bennünket - hangsúlyozta.

Orbán Viktor a múlt heti NATO- és EU-csúcsról szólva azt mondta, stratégiai alternatívák versengtek egymással. Kialakult egy országcsoport, amely a NATO minél nagyobb részvételét szeretné ebben a konfliktusban, nem ukrán-orosz háborút lát, hanem orosz agressziót, most még Ukrajna, de később a NATO világával szemben.

Beszélt arról is, a magyar baloldal, bár nincsen kormányon, része a nemzetközi politikának és szerinte ha a baloldal nyerne a vasárnapi választáson, akkor azonnal megkezdődnének a fegyverszállítások Ukrajnába.

Az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének, Márki-Zay Péternek hozzá intézett nyílt levelére úgy reagált: 2010-ben, amikor súlyos volt a helyzet, akkor sem megszorításokat vezettek be, hanem teljesen újraszerkesztették a gazdasági életet. Ha a baloldal nyerne vasárnap, akkor lenne megszorítás, ha pedig a jobboldal nyer, akkor nem lesz megszorítás - jelentette ki, megjegyezve: nem hiszi, hogy a vele való levelezgetés segítene itt a legtöbbet.

Azt mondta, a Magyarországgal szembeni támadások indokolatlanok, politikai célzatúak, és valójában azt akarják elérni, hogy a közép-európai együttműködésben részt vevő államok gyors fejlődése ne jelentsen kihívást Európa nyugati fele számára. Az egész mögött ráadásul meghúzódik egy kulturális elidegenedés is. A nyugati országok bizonyos tradíciókat tehertételnek tartanak a jövő szempontjából. Ilyennek nevezte a nemzeti és a keresztény tradíciót, aláhúzva: a közép-európaiak ezeket nem egy levetendő nehezéknek, hanem erőforrásoknak tekintik.

Kifejtette továbbá, hogy a háború rámutatott arra, hogy újra kell gondolni az európai gazdaságot, valamint az, hogy Magyarországot oroszbarátsággal vádolják, nem igaz, hiszen Németországban és Franciaországban ma is vannak orosz érdekeltségű cégek.

A jelenlegi kormányfő a gyermekvédelmi népszavazásról is beszélt. Szerinte a baloldal pozíciója világos, ők a progresszív európai baloldalhoz tartoznak, amely a korábban említett kulturális elidegenedésben a másik oldalt képviseli. Ők ezt nyugatosságnak nevezik, szerinte tévesen, a baloldal a bevándorlás ügyében, a család, a nemzet fontosságának a kérdésében a másik oldalon áll, nem a magyar többség oldalán.

(MTI)