180 éve mutatták be a Szózat jelenlegi változatát a Nemzeti Színházban

Vörösmarty Mihály a Szózat megírását 1836-ban fejezte be, a hazafias költemény, Egressy Béni által megzenésített változatát pedig 180 éve, 1843. május 10-én mutatták be először a Nemzeti Színházban.

A Szózat rendkívüli hatást gyakorolt a reformkor lázában élő közönségre, hamarosan országszerte ismerték, idézték, szavalták. Mondanivalója, költői eszközei mozgósították az embereket, dallamos nyelvezete "olly hangzatos és művészi" volt, hogy már közvetlenül megjelenése után foglalkozni kezdtek megzenésítésével. Az első dalváltozatot a zeneszerző, író, színész Egressy Béni írta, s 1839 novemberében Erkel Ferenc vezényletével adták elő a Nemzeti Színházban. A "nemzeti szellemű hangokkal" készült művet a közönség elfogadta, s jeles alkalmakkor már énekelte is.

A Nemzeti Színház bérlő-igazgatója, Bartay Endre pályázatot írt ki a Szózat megzenésítésére, amelyre egy 21 tagú "bíráló választmányt" állítottak össze. Tagjai között volt többek között Erkel Ferenc és Vörösmarty Mihály is. 

Egressy Béni új változatánál négy sor után hatalmas taps tört ki a zsúfoltságig megtelt közönség között, így a tömeg egyértelműen eldöntötte a vitát, mely dallam társuljon a Szózat szövegéhez. Érdekesség, hogy a költeményt Erkel Ferenc is megzenésítette, de mivel ő tagja volt a bíráló bizottságnak, a pályázaton nem vehetett részt. Az ő Szózatát május 30-án adták elő.

1843-ban a Pesti Hírlap „a nemzet béke s hadi dalának” nevezte a remekművet, majd hamar nemzeti imaként is hivatkoztak rá. A Szózatot jelenleg második himnuszként is említik, azonban sokáig vita tárgyát képezte, hogy egyáltalán a Himnusz vagy a Szózat legyen a magyar nemzet himnusza.

Csekey István, egyetemi tanár így emlékezett meg a Szózatról 1938-ban a Délmagyarország hasábjain:

Alig van még egy magyar költemény, melynek fényesebb lett volna a sorsa, mint a Szózatnak, amely palotától a konyhóig elterjedve, nemzeti dalává lett a magyarságnak. Csak Kölcsey Himnusza és Petőfi Nemzeti dala dicsekedhetik hasonló elterjedéssel. Ez a három költemény oly szorosan nőtt össze az utóbbi évszázad magyar történelmével, hogy valóban a magyar nemzeti lélek őseredeti megnyilvánulásának tekinthető. Vörösmarty Szózata Kölcsey Himnuszával együtt a magyar nép nemzeti himnuszává vált. Hivatalos és nem hivatalos ünnepélyek alkalmából a két nemzeti dalt együtt vagy felváltva éneklik. Csak a trianoni katasztrófa óta társult még hozzájuk Papp-Váry Elemérné Hitvallás című verse: amely Magyar hiszekegy címmel nemzeti imává változott. Kár, hogy újabban kezd a Szózat a másik kettővel szemben háttérbe szorulni. Hogy pedig a kormányzó úr nemrég elrendelte a Rákóczi-induló világszerte ismert dallama egy-egy részletének játszását a Himnusz után, azt valamennyien nagy örömmel vettük tudomásul."

Csekey István a cikkben azt is kiemeli, hogy aligha van még egy magyar költemény, amelyet annyi deigen nyelvre fordítottak volna le, mint a Szózatot. A cikke írásakor - 1938-ban - 17 nyelvű fordítása volt ismeretes.

Az egyetemi tanár felidézte, hogy a Szózat nagy hatással volt a finn nemzeti himnusz megalkotására, amely pedig az észt himnuszra és a liv nemzeti dalra hatott erősen.

Megemlékezik arról is, nem csak műfordítások során került át más nemzetekhez a költemény, hanem többen el is "lopták", mint például a csehek, akik szinte szószerinti fordításban saját műként adták elő. Csupán a magyar személyeket és hőstetteket cserélték ki, mint például Árpádot és Hunyadit, Szvatoplukra és Ottokárra.

Borítókép: Cultura