Időszigetről beszélt koponyák előtt Rovó László!

A Mohácsi Nemzeti Történelmi Emlékhely területén lévő tömegsírok régészeti feltárására és a csontleletek antropológiai vizsgálatára vállalkozott a Duna-Dráva Nemzeti Park, a pécsi Janus Pannonius Múzeum és a Magyar Természettudományi Múzeum. Ám a feladat nagyságrendje megkívánta, hogy a munkába bekapcsolódjon a Szegedi Tudományegyetem is. Az erről szóló négyoldalú keretmegállapodást 2020 őszén írta alá az SZTE rektora.Prof. Dr. Rovó Lászlómost meglátogatta a Mohácsi Nemzeti Történelmi Emlékhely egyik tömegsírjánál dolgozó pécsi régészeket, és az SZTE kutatóit. A Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszéke, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Igazságügyi Orvostani Intézet ugyanis kiemelkedő szerepet játszik a kutatómunkában.

– A százéves háború időszakában, az 1415. október 25-iazincourt-i csatahelyszínét és tömegsírjait máig sem tudják pontosan azonosítani a történészek. Ezzel szemben a mohácsi tömegsírt egyszer már megtalálták és feltárták, de visszatemették. Meggyőződhettem arról, hogy új metodikával, a múltat részleteiben jobban föltáró tudományos kutatómunkával jobb és új eredmények érhetőek el. Az archeológiai genomikával, a különböző nyomelem kutatásokkal messzire jutott a tudomány – összegezte mohácsi tapasztalatait az SZTE rektora.

Továbbra is megállja a helyét a szegedi kutatók tavaly ősszel felvetett tömeges kivégzés teóriája. Erre a 495 évvel ezelőtt bekövetkezett kegyetlen eseményre utalnak a 2021 nyarán tett újabb antropológiai megfigyelések is.

– Az esetek túlnyomó többségében azoknak az embereknek, akiket lekaszaboltak, nem vágták le szándékosan a fejét, elsősorban az élet kioltása volt az elkövetők célja a letérdeltetett áldozatok nyakára/fejére mért többszörös szablyavágásokkal. A vérengzés hevében pedig többször újra lesújtottak az áldozat halála után is. De találtunk test nélküli fejet, s akadt olyan csontváz is, amelyikről a koponya hiányzott – árulta el az SZTE Embertani Tanszék vezetője, Dr. Pálfi György.

Idősziget és időkapszula

Időszigetnek nevezte a Mohácsi Nemzeti Történelmi Emlékhelyet Prof. Dr. Rovó László, ugyanis tulajdonképpen egy „időkapszula” a mohácsi tömegsír. Közép- Európa férfilakosságának 1526-os keresztmetszetét adja a vizsgálat, amelynek az antropológiai és genetikai kérdéseken túl táplálkozás-biológiai, életmódbeli, egészségügyi, s közvetve még fegyverzetkutatási kapcsolódási pontjai is lesznek.

Megrendítő volt látni, hogy a többszörös túlerővel szemben és reménytelen helyzetben is helyt álltak azok az emberek, akik az ország érdekében 495 éve föláldozták az életüket. Merjük kimondani, hogy hősök voltak

– jelentette kiProf. Dr. Rovó László. – Elgondolkodtató volt látni, hogy micsoda kegyetlenséggel végeztek ki a csata utáni 300-400 hadifoglyot Szulejmán előtt.

- magyarázta a rektor.

Rendkívül összetett a kutatási feladat. A résztvevő intézményeknek a legjobb szakembereit kell mozgósítaniuk, például a csata helyszínének pontos meghatározására.

– Azt szeretném, ha a mohácsi csata körüli kérdések tisztázásában az SZTE a saját és a téma súlyának megfelelően kapna szerepet. Ezt a szerepvállalást egyetemünk vezetése segíti - jelentette ki Rovó László. - A „Mohács 500” projektet a kormányzat is támogatja. Így remélhető, hogy ezek a hősök Mohács 500. évfordulójára megkapák a méltó nyughelyet, illetve új kiállítási terekkel egészül ki a látogatóközpont, ahol az SZTE kutatási eredményei is helyet kapnak majd.

Zarándokhely lehet

A rektor szerint "mindenkinek el kell mennie a 2026-ra megújuló Mohácsi Nemzeti Történelmi Emlékhelyre. Nem a 6-8 éves gyerekek, hanem a 18 esztendős, és azon túli felnőttek számára tanulságos emlékhely Mohács" - jelentette ki.

- tette hozzá.

(via U-Szeged.hu)