Múltidéző 39. rész: Kis híján szocreál lett a Móra Ferenc Múzeum

Az 1896-ban átadott szegedi múzeum az évtizedek során több átalakításon és bővítésen is átesett már. A kommunista diktatúra idején a szocialista realizmus jegyében teljesen át akarták építeni, de egy ismeretlen hősnek köszönhetően megőrizték eredeti formájában a neoklasszicista épületet.

Szegeden az 1879-es nagy árvíz utáni újjáépítési láz idején döntöttek a múzeum létesítése mellett, ugyanis azt megelőzően nem volt saját épülettel rendelkező kiállítóhelyiség a városban.

Kezdeti nehézségek

A Kultúrpalota 1896-ra elkészült. Habár mind a mai napig impozáns látványt nyújt, működése nem volt mindig zökkenőmentes. – A kívülről mindig is csodaszép épület funkcionálisan sokáig kifogásolható állapotban volt – kezdte a beszélgetést Dr. Medgyesi Konstantin, a Móra Ferenc Múzeum tudományos és közönségkapcsolati igazgatóhelyettese. – Reizner János, az intézmény első igazgatója hosszú éveken át küzdött a beázással, a túlzott hideggel és meleggel egyaránt – folytatta.

A szegedi Kultúrpalota egy 1909-es felvételen (Fotó: Fortepan)

1904-ben Tömörkény István lett a múzeum igazgatója, az ő vezetése idején vált a gyűjtemények méltó otthonává az épület. Ráadásul ő maga hozta létre a néprajzi gyűjteményt. 1917-ben bekövetkezett halála után a későbbi névadó, Móra Ferenc lett az intézmény vezetője. – Móra azzal szembesült, hogy a Kultúrpalota kifogástalan állapotban van, de óriási mértékben gyarapodott a gyűjtemény, így időszerűvé vált annak bővítése. Álmai végül jóval a halála után, 1955-ben valósultak meg, amikor két szélső blokkal bővült az épület – fogalmazott Medgyesi.

A legendás igazgató

Trogmayer Ottó 1970 és 1997 között volt a Móra Ferenc Múzeum igazgatója. Medgyesi Konstantintól megtudtuk, Magyarországon szinte egyedülálló, hogy valaki 27 éven keresztül töltse be ezt a pozíciót.

A névtelen hős csodatétele

A múzeum tudományos igazgatóhelyettestől megtudtuk, a szocializmus idején a kommunisták a korstílusnak megfelelően kívánták felújítani az épületet. – Van egy dokumentumunk, amiből kiderül, hogy az első tervek szerint ezt a méltóságteljes, impozáns épületet teljesen átalakították volna a szocialista realizmus jegyében. Mindmáig tisztázatlan körülmények között, egy ismeretlen hősnek köszönhetően lemondtak erről az átalakításról – árulta el. Hangsúlyozta, valóságos csoda, hogy valaki – valószínűleg fű alatt ugyan, de – szembe mert szállni az akkori döntéshozókkal.

A Móra Ferenc Múzeum egy névtelen hősnek köszönhetően megőrizte eredeti formáját (Fotó: Móra Ferenc Múzeum)

Hatvan éve nem látott felújítás

A nagy sikerű dinoszaurusz-kiállítás végeztével komoly mérföldkőhöz érkezett az immár 123 éves épület: januárban nagyszabású felújítási munka vette kezdetét. A beruházás miatt várhatóan csak 2020-ban nyit majd ki ismét a Móra Ferenc Múzeum. Medgyesitől megtudtuk, az ’50-es évekbeli felújításhoz hasonlóan most is új tartalommal fog bővülni fog a Kultúrpalota. – Az elmúlt 60 év legátfogóbb felújítását végzik az épületen. A rekonstrukció keretein belül az épület tetején kialakítanak egy kilátót, ahol impozáns látvány fogadja majd az érdeklődőket – fogalmazott.

A fáraó mindent visz

A Móra Ferenc Múzeum eddigi legnépszerűbb tárlata a 2014-es Fáraók Egyiptoma című kiállítás volt, amelyet 114 ezren tekintettek meg. Ezüstérmes a két évvel későbbi Pompeji-kiállítás, amelyre valamivel több mint 100 ezren voltak kíváncsiak, a dobogó harmadik fokán pedig a tavalyi dinókiállítás áll 98 ezer látogatóval.