Enyészet vagy továbbélés? - Könyv a vásárhelyi tanyák jelenéről és jövőjéről

Alapos történet-, társadalom- és földrajztudományi kutatómunka áll Gálné Horváth Ildikó most megjelent kötete mögött" – jelentette ki a Hódmezővásárhely környéki tanyák és tanyaközpontok a tér és idő összefüggésében című könyv keddi bemutatóján Miklós Péter. Az eseménynek helyet adó, hódmezővásárhelyi Emlékpont intézményvezetője kiemelte, hogy a munkában földolgozott kérdőíves kutatás eredményeit, amely a tanyavilágnak nemcsak a jelenére, de részben a jövőjére is rávilágít.

A beszélgetést vezető

Árva László

, a Németh László Gimnázium és Általános iskola igazgatója hangsúlyozta: a szerző – aki tagja a gimnázium tantestületének – megjelent munkájával nemcsak mint családanya és az iskola pedagógusa, hanem mint tudományos kutató is bizonyította rátermettségét. A tanyavilág történetét számos munkájában feldolgozó

Szenti Tibor

néprajzi író emlékeztetett: néhány éve a hódmezővásárhelyi önkormányzat felmérése szerint a valaha több ezer vásárhelyi tanyából mindössze néhány száz maradt meg, azok egy jelentős részét azonban már nem is lakják, hobbitanyaként használják, vagy csak romosan állnak, s várnak az enyészet végítéletére.

Gálné Horváth Ildikó

kifejtette: a huszonegyedik században a tanyák létét meghatározó kérdés, hogy föl tudják-e venni a kor tempóját és megkapják-e az ehhez szükséges segítséget. A szerző a kötetben a tanyák továbbélési három formáját mutatja be: az önálló tanyák, a huszadik század második felében kreált tanyaközpontok és a Kishomokon megfigyelhető, dinamikusan alakuló és városiasodó településforma létezését és továbbélésének lehetőségeit. A szerző az ötvenes évek a tanyavilágot ellehetetlenítő és a tanyaközpontokat kialakító tevékenységéről elmondta: megbontották a településforma létezését biztosító természeti, gazdasági, társadalmi és infrastrukturális feltételek addigi egyensúlyát, az akkor létrehozott tanyaközpontok társadalma mára átalakult és eredményes továbbélése csak akkor biztosított, ha ezeken a területek is elérhetővé válnak a városban élők számára adott lehetőségek. A kutatás fontos területe volt Új-Kishomok kialakulása és formálódása az egykori gyümölcsösökből és hobbikertekből Hódmezővásárhely legújabb belterületi városrészévé. A szerző elmondta: a szeme láttára történt ez a változás, amely során egyre többen téliesítették az eredetileg hétvégi háznak épített ingatlant, s választották lakhelyül Kishomokot, amelyet 2013 óta Hódmezővásárhely belterületeként tartanak számon. Gálné Horváth Ildikó megköszönte a három éve a Pécsi Tudományegyetemen megvédett földtudományi doktori értekezését tartalmazó kötet létrejöttét segítők munkáját, majd a Czirbusz Piroska Emlékére a Hódmezővásárhelyi Művészetekért Közalapítvány támogatásával a budapesti ÉK Egyesület gondozásában könyv számos példányát dedikálta a könyvbemutatóra érkezett érdeklődőknek.