A forrongó vidékről az Emlékpontban + FOTÓK

A hódmezővásárhelyi Emlékpont kiadványsorozatának ötödik kötetét vehették kezükbe a közgyűjtemény keddi könyvbemutatójára érkezettek. A Forradalom közelnézetből. Az 1956-os forradalom és szabadságharc vidéki eseményei című kötet húsz szerző huszonegy tanulmányát tartalmazza és az alcímében olvasható küldetést teljesítve 1956 vidéki eseményeit igyekszik felmutatni.

A kötet szerkesztője,

Miklós Péter

intézményvezető a bemutatót megelőzően hangsúlyozta: a tanulmányok többsége helytörténeti munka, amelyek között négy tanulmányt az Emlékpont egykori és jelenlegi munkatársai készítettek saját kutatásaik alapján és ezek szövegei Hódmezővásárhely 1956-os történetével foglalkoznak. Az Emlékpont tavaly októberben, a forradalom hatvanadik évfordulóján nagyszabású konferenciát rendezett, amelynek előadásai szerkesztett formában kerültek a most megjelent kötetbe. A húsz szerző igazolja, hogy az Emlékpont fontos tudományos műhely, a huszadik század és ezen belül 1956 kutatásának is fontos helyszíne, és a szerzők Budapesttől Érden, Nyíregyházán, Egeren és Kecskeméten át Szegedig egy ügy, az ötvenhatos forradalom vidéki eseményeinek feltárására álltak össze kutatócsoporttá, amelynek munkája a most bemutatott kötet, amelynek megjelenését az 56-os Emlékbizottság is támogatta – fejtette ki Miklós Péter. Régi álláspontja a történelem egyes szemlélőinek, hogy minden sorsfordító esemény csak Budapesten történt, azonban ez nincs így, hiszen a könyv írásai igazolják, hogy vidéken is ugyanúgy megalakultak a forradalmi szervek, eltávolították a kommunista jelképeket, elzavarták a régi tanácsi vezetőket és helyettük nemzeti bizottságokat választottak. És a megtorlás is ugyanúgy bekövetkezett mindenütt az országban. "Elég csak Csongrád megyére utalni" – hívta fel a figyelmet Miklós Péter. Itt 1957 ás 1963 között több mint hétszáz – közöttük két halálos – ítélet született, azaz hétszáz embert bizonyíthatóan 1956-os „bűneiért” jogi eljárásnak vetettek alá. És akkor még nem beszéltünk a vásárhelyi Bethlen Gimnáziumról, amelynek tanulói közül több mint egy tucat diák távozott külföldre és további nyolc-tíz diáktársuknak saját, vagy szüleik 1956-os szerepvállalása miatt nem engedték, hogy tovább tanuljanak. Őket is a megtorlás áldozatai közé kell, hogy soroljuk. "Bár ilyen típusú munkák már készültek, de viszonylag régen, az 1990-es évek nagy forrásfeltáró munkáit követően a kétezres évek elején" – hangsúlyozta a kötet aktualitását az intézményvezető, rámutatva, hogy a

Szakolczai Attila

szerkesztette, akkoriban megjelent, kétkötetes, A vidék forradalma óta ilyen tematikus, nemcsak egy-egy régióval, hanem általában a vidékkel foglalkozó mű nem jelent meg. A kötet bemutatóján a könyvben az Erdei István és társainak peréről szóló tanulmányával szereplő

Zeman Ferenc

, az Emlékpont történésze Erdeiről szólva hangsúlyozta a szociáldemokrata politikus hűségét elveihez, amiért a bíróság másodfokon kétszeresére emelte elsőfokon kiszabott négyéves szabadságvesztését és mellékbüntetésként teljes vagyonelkobzással sújtotta az elveit fel nem adó Erdeit. Az Emlékpontban történészként dolgozó

Nagy Gyöngyi

a kiadványban az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulójára megjelent interjúkötet elkészítése során szerzett tapasztalatait összegző tanulmányával szerepel. Mint elmondta, a történetek feldolgozása során nemcsak a vásárhelyi, hanem a vásárhelyiek által szerte az országban megélt eseménysorokra derült fény és kijelentette: biztos benne, hogy van még olyan, 1956-hoz és Hódmezővásárhelyhez és a vásárhelyiekhez kapcsolódó történet, amely még ezidáig nem került feldolgozásra. Az 1956-os Emlékbizottság támogatásának köszönhetően a bemutató résztvevői egy-egy kötetet vehettek át az Emlékpont Könyvek sorozat ötödik darabjából.