Csanád Béla-emlékestet tartottak Szegeden

A Szegedi Dóm Látogatóközpontban november 26-án este Csanád Béla pap-költő halálának huszadik, születésének kilencvenedik évfordulójára emlékeztek. A teológia professzora, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége alapítója a Tisza-parti városban tanított 1958 és 1963 között. Költészetének sok jelentős darabja itt íródott.1963-ban jelent meg Pacsirta, szállj! című kötete.

A Szeged-Csanádi Egyházmegye rendezte az irodalmi-zenei emlékestet jeles művészek közreműködésével:

Tokody Ilona

Kossuth- és Liszt-díjas operaénekes

Kodály

,

Sugár Rezső

és

Schubert

dalokat énekelt,

Szabó Gabi

színművésznő és

Mécs Károly

Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, a Nemzet Művésze

Csanád Béla

verseit mondta,

Szauer Bianka

, a Kis Virtuózok műsorából ismert, tizenkét éves tehetség, hárfán játszott. A költőt

Tóth Sándor

József Attila- és Pro Cultura Christiana-díjas költő, irodalomtörténész méltatta. Elmondta:

Csanád Béla

alkotói munkásságát mindeddig nem értékelte mélyebben az irodalom-történet, tartozik tehát az utókor ennek a jelentős költészetnek a részletes vizsgálatával. Rónay László, Szeghalmi Elemér és Tarbay Ede nevét említette, akik kis esszékben foglalkoztak a költővel. Szóvá tette, hogy Csanád Béla a liturgia és a teológia pasztorális irodalmát is gazdagította, és a szentek életének példáit állította könyveiben a gyermekek elé. Alapítója volt a Jel és az Aranyág folyóiratoknak. Összegyűjtött versei Kenyér és Bor címmel 2002-ben jelentek meg a Jel és a Szent István Társulat kiadásában.