Hamvakkal teli kétezer éves üvegurnát mutatnak be Szegeden

Teljes épségben fennmaradt, közel 2000 éves hamvakat tartalmazó üvegurnát mutatnak be a szegedi Fekete házban. A Pannónia területéről származó műtárgyat a Pompeii-kiállítás részeként láthatja majd a nagyközönség június végétől.

Igazi különlegességet láthatnak az érdeklődők nyártól a Fekete házban: egy közel kétezer éves, teljes épségben fennmaradt üvegurnát, mely az elhunyt hamvait háborítatlanul őrizte meg a hosszú évszázadok alatt. Az egykori Savaria, mai Szombathely területén megtalált, ólomlemezzel lepecsételt urna minden bizonnyal egy tehetős, gazdag polgáré lehetett, hiszen ekkoriban az üveg még kiváltságos anyagnak számított. Az ókori Római Birodalom területén gyakori volt a hamvasztásos temetkezés. Az elhunyt testét kenőcsökkel kenték be, lepelbe csavarták, majd máglyára helyezték. A máglyát olajokkal öntötték le, hogy segítsék az égést és csökkentsék a kellemetlen szagokat. A máglyát aztán meggyújtották, majd leégése után a hozzátartozók összegyűjtötték az elhunyt maradványait, a néhány centiméteres csontdarabkákat. Ezeket a csontokat, hamvakat helyezték aztán kő- vagy üvegurnába, illetve cserépedénybe, majd tetejüket ólommal zárták le. Így kerültek a hamvak végső nyughelyükre, a sírokba, ahol az elhunyt maradványai mellé személyes tárgyait is elhelyezték, illetve a rokonok búcsúajándékokat is hagyhattak itt. A Szegeden június végén nyíló, nagyszabású Pompeii-kiállítás részeként egy Pannóniát bemutató termet is láthat a nagyközönség: a Fekete házban a katasztrófa időszakának hazai vonatkozású tárgyi emlékeit mutatják be. Az üvegurnát is itt helyezik majd el: a termek kialakítását folyamatosan végzik a szakemberek a Móra Ferenc Múzeumban és a Fekete házban.