A Liliomfi már szereposztásában önfeledt szórakozást ígér a szegedi színházban

Az alkotók azt szeretnék, ha a közönség legalább olyan jól szórakozna mint a darab ősbemutatóján, 1849-ben vagy a százéves évfordulón, 1949-ben. A Somogyi-könyvtárban Bodolay Géza rendezővel, Pataki Ferenccel, Ferencz Nándorral és Czene Zoltánnal találkozhatott a közönség.

A magyar irodalom kiemelkedő műveként számon tartott Liliomfit nem kell bemutatni, hiszen oly' sokszor feldolgozták már színházban felnőtteknek szóló előadások formájában, gyermekeknek mesejátékként és persze sokakban élnek még az emlékek az 1954-es Makk Károly-féle filmes feldolgozásról is.

Bodolay Géza

, a Szegedi Nemzeti Színház rendezője ehhez a népszerű - ahogyan annak idején

Szigligeti Ede

meghatározta - társadalmi vígjátékhoz nyúl, s annak eredeti szövegkönyve szerint állítja színpadra a darabot. Bár a

Darvas Iván

főszereplésével készült kultikus film meghatározó a magyar filmtörténetben, a Somogyi-könyvtár szerdai közönségtalálkozóján elhangzott, a színészek és a rendező is igyekszik levetkőzni a nagy elődök hagyatékát, s saját képükre formálni a szegedi előadást. A címszerepet a drámai társulat egyik új tagja,

Ferencz Nándor

kapta meg, aki elárulta, szándékosan nem nézte újra a az ötvenes évekbeli filmet, nehogy utánozni kezdje Darvas mozdulatait. Már a próbákat is komoly felkészülés előzte meg, így minél jobban belevetette magát Liliomfi karakterébe, annál inkább kezdett kirajzolódni benne a helyes testtartás és hanglejtés. A fiatal színésztől azt is megtudtuk, sokan segítettek neki megragadni a szerepet, például

Pataki Ferenc

is, aki már több mint tíz éve játszotta Liliomfit. Pataki Ferenc "átállt a sötét oldalra". Kányai fogadós szerepében bukkan fel a színpadon, elérték tehát az apukaszerepek. Ráadásul egy olyan apaszerepet kapott, aki gyűlöli a színészeket, a színházat - ezzel kapcsolatban viccesen megjegyezte, itt végre minden frusztrációját kiengedheti. A darabbal kapcsolatban azt mondta, a próbák során némi párhuzamot fedezett fel a Liliomfi és Bodolay másik darabja, a Játékosok között, hiszen mindkét előadásban hangsúlyos az átverés, a másik fél lóvátétele. A rendező azt mondta, érdemes és kell foglalkozni a nagy elődökkel, de hiba lenne ma bármilyen előadást azok hátán hirdetni. Régóta izgatja a reformkor, ezért is döntött úgy, hogy a számos Szigligeti-átdolgozásból és feldolgozás közül az eredeti szövegkönyvhöz nyúl, kiegészítve néhány Petőfi-idézettel és újkori népdallal. Bodolay Géza elárulta, azt szeretnék, ha a közönség legalább olyan szórakozna mint a darab ősbemutatóján, 1849-ben vagy a százéves évfordulón, 1949-ben. Úgy fogalmazott, a szereposztás önmagában is szórakoztatást ígér, Szellemfi szerepében

Sorbán Csabát

, Kamilla kisasszonyéban

Szilágyi Annamáriát

, Dr. Szilvai Tódoréban

Kárász Zénót

, Mariska szerepében

Vass Zsuzsannát

, Erzsiként

Borsos Beátát

, Gyuriként

Szívós Lászlót

, Schwartz szerepében

Rédei Rolandot

, míg a fiaként

Czene Zoltánt

láthatja a közönség. A Liliomfi című előadást január 28-án mutatják be a Szegedi Nemzeti Színház Nagyszínházában.