Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark legnagyobb „attrakciója” kezdettől fogva a Feszty-körkép, A magyarok bejövetele, amelyet húsz évvel ezelőtt láthatott újra a nagyközönség.
Feszty Árpád
, mint közismert, egy 1891-es párizsi útján találkozott a 19. század második felében népszerű diaporámával (körképpel), és nyomban elhatározta, hogy ő is készít egy ilyet. Apósa,
Jókai Mór
tanácsára fogott hozzá a honfoglalás témájának megfestéséhez. A körkép monumentalitása miatt (15 méter magas és 120 méter hosszú) nyilvánvaló volt, hogy egyedül nem képes elvégezni a feladatot. A hatalmas munkában a kezdetektől fogva több képzőművész is részt vett, egyebek mellett
Mednyánszky László
,
Vágó Pál
,
Spányi Béla
. A nagyközönség 1894. május 13-án csodálhatta meg először a nagyszerű alkotást. „Május óta, hogy megnyílt a kerek épület kapuja, nincs Magyarországon népszerűbb festőnév Feszty Árpádénál... az emberek elragadottan beszélnek hatásáról. Vidéki emberek, akik soha nem gondoltak festményekre, utaznak Budapestre...” – írta a korabeli sajtó. A körkép a mozi előtti korszakban volt népszerűsége tetőfokán, majd a két világháború között az érdeklődés valamelyest csökkent iránta. A harmincas években fölmerült, hogy az állam vagy a főváros megvásárolja, de erre nem került sor. A második világháború végén a Városligetben álló épületet súlyos károk érték és megsérült a körkép is. A háború után a részben megsemmisült, részben sérült körképet földarabolták, majd különböző raktárakban tárolták. A Rákosi-korszak „a múltat végképp eltörölni” akaró művészetpolitikája természetesen megfeledkezett Feszty Árpád monumentális alkotásáról. Az enyhülő Kádár-korszakban merült fel annak az ötlete, hogy restaurálni és ismét be kellene mutatni ezt a jeles munkát. 1970-ben a rendszer egyik „társutas értelmiségije”, a népi írókkal induló, majd 1945 után a kommunistákat szolgáló
Erdei Ferenc
, a Hazafias Népfront akkori főtitkára vetette föl először a hatalom képviselői előtt, hogy Ópusztaszeren (akkori nevén Sövényházán) nemzeti történeti emlékparkot kellene létesíteni. Már ekkor szóba került, hogy a restaurált körképet itt kellene elhelyezni. A hetvenes években sor került a festmény megmaradt részeinek konzerválására. A nyolcvanas években
Trogmayer Ottó
, a Csongrád megyei múzeumok igazgatója külföldi tanulmányútjain több körképet megnézett és több restaurátor szakemberrel beszélt, végül 1991-ben egy lengyel csapat, az Ars Antiqua nyerte meg a körkép helyreállítását célzó pályázatot. A hányattatott sorsú Feszty-körképen a
Henryk Lipowitz
vezette restaurátorok hatalmas munkát végeztek, ugyanis az eredetileg 1700 négyzetméteres festményből csupán 800 négyzetméter maradt meg, a többit korabeli fotók alapján újra kellett festeni. A munka öt éven keresztül tartott, míg végre ismét a régi fényében tündökölhetett a körkép. 1995. július 14-én adták át a lengyel restaurátorok, akik áldozatos munkájukért magas állami kitüntetésben részesültek. Azóta több millióan csodálhatták meg a nemzeti romantika eme monumentális alkotását. „Ilyet nem látott a Kárpát...” a címe annak a kiállításnak, amely betekintést enged a Feszty- körkép történetének kulisszái mögé; az előkészületektől a festmény pusztulásán át, az újjáéledésig. A látogatók találkozhatnak a Tündér tanya közéleti személyiségeivel, s részeseivé válhatnak a Feszty- szalon korabeli hangulatának. Megismerkedhetnek a restaurálás körülményeivel, a korabeli sajtóanyagok pedig a Feszty-szalon eseményeiről és a körkép születésének folyamatáról tájékoztatják a betérő látogatókat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.