Kuzma Levente: Az orgonaversenyekbe rengeteg energiát kell fektetni

„Csak kövesse az orgona hangját!” – igazított el telefonon, amikor leegyeztettük az interjú helyszínét. Találkozásunk napján a szegedi piarista templomban gyakorolt. A hangszer erőteljes és kellemes hangja elnyomta lépteink neszét, így néhány másodpercig a nélkül leskelődhettünk az orgonaművész után, hogy észrevette volna érkezésünket. Kuzma Leventével orgonafesztiválokról, a Lieto-Művészeti Iskoláról, a jövőre vonatkozó elképzelésiről és egykori korrepetitori hivatásáról beszélgettünk.

Az orgonista az a művész, akinek „hallgatósága” és nem „közönsége” van. A templom megközelíthetetlennek tűnő karzatán ül egy óriási hangszer árnyékában, mégis képes megtölteni az egész teret érzelmekkel úgy, hogy a „hallgatóság” szinte a legmélyebb belsőjében érzi minden egyes leütött billentyűt megszólaltató síp muzsikáját. Az orgonista amolyan magányos bozótharcos, aki hazai pályán kevésbé tud érvényesülni, ezért inkább külföldön próbálkozik, sőt, ér el sikereket. „2011-ben, utóbbi moszkvai versenyem után szaporodtak meg a nemzetközi koncertmeghívások, a hazai szerepem ennek hatására viszont jobban háttérbe szorult” – emlékezett

Kuzma Levente

. Ám ezt cseppent sem bánja, hiszen pályafutását azóta rangos nemzetközi versenydíjak, Szeged város művészeti díja és közéleti tevékenység fémjelzi. A Göteborgban született orgonista 19 éve költözött a Tisza-parti városba, s bár minden a fővárosban kezdődött, az egyetemen töltött évek annyira meghatározták életét, hogy sosem vágyott vissza Budapestre. A Fasori Evangélikus Gimnáziumban

Rezessy László

szárnyai alatt tanult orgonálni, az ő, és

Jancsovics Antal

Liszt Ferenc-díjas karmester hatása érvényesült, amikor a Szegedi Tudományegyetem pedagógusképző karára felvételizett.

Később a szegedi egyetem Zeneművészeti Karán orgonaművész-tanári oklevelet szerzett

Csanádi Lászlónál

, akire meghatározó oktatókként, mentorként gondol vissza. „Amikor végzős voltam a főiskolán, felkértek zongorakíséretre, ott is ragadtam egy időre. 2005 és 2012 között a ZMK-n voltam korrepetitor, a vonós tanszakon a brácsásokat és a hegedűsöket kísértem, majd később az énekeseket is. Ennek lehet eredménye, hogy valaki ilyen értékelést adott rólam” – mesélte nevetve, amikor szembesítettük egy anonim, pedagógusértékelő oldalon talált bejegyzéssel, amely szerint egyik hajdani tanítványa „szexi” minősítést, valamint egy szmájlit biggyesztett Kuzma Levente online papírjára. London, Temesvár, az USA-beli Newtown és Philadelphia vagy az olasz Vittorio Veneto – csak néhány azon városok közül, amelyek orgonáit Kuzma Levente idén már megszólaltatta, vagy meg fogja szólaltatni a közeljövőben. Természetesen Magyarországon is akadnak koncertjei, a külföldi meghívásokhoz képest mégis elenyésző a hazai szereplések száma. „Magyarország ebben a tekintetben zárt világ. Sok tehetséges orgonistánk van, de nem mindenki jut koncertlehetőséghez. Ilyenkor külföldön próbálkoznak, aminek egyik lépcsőfoka a versenyzés, ami az eredménytől függően akár a karrier beindulását is jelentheti. Rengeteg energiát kell ebbe belefektetni, olyan műveket is meg kell tanulni, amelyeket egyébként nem vennének elő, mert csak az adott országra jellemző. Az említett 2011-es moszkvai versenyen például rengeteg kortárs művet kellett megtanulnom, mivel az oroszokban nagyon erős az identitástudat, ezért szívükön viselik a saját zeneszerzőik munkáit.” A világszereplés azonban nem jár mindig világlátással, a felkészülés annyira leköti az orgonaművész idejét, hogy egyáltalán nem, vagy szinte alig jut ideje alaposan körbejárni a várost.

A 2016-ig betáblázott koncertek és fesztiválfellépések mellett a szegedi Lieto Alapfokú Művészeti Iskola igazgatójaként tanítással is foglalkozik, amely iskola egyébként már 11 éve a képzőművészet és a népi ének hazai jeles képviselője. A szegedi anyaintézmény és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei telephelyek alapításával azoknak a vidéken élő gyerekeknek szerettek volna segíteni, akiknek lakóhelyén nincs lehetőség művészeti- vagy hangszeres oktatásra. A mára mintegy 200 gyereket felkaroló intézmény számos szép sikerrel büszkélkedhet a zenei és képzőművészeti versenyek terén, s az iskola nagy büszkesége a tavalyi országos népdaléneklési versenyen első helyezést elért

Dubecz Vivien

(tanára:

Skorkáné Homoki Henriette

) is. „Franciaországba mindenképp el szeretnék még jutni, hiszen az a hangszer egyik hazája. A francia orgonák különlegesek és egyedülállóak. Bizonyos templomokban egészen napjainkig le tudják vezetni, hogy több száz évvel ezelőtt kik játszottak az adott orgonán. A templomi orgonistáknak ez óriási megtiszteltetés” – folytatta. Igaz, a szegedi piarista templom hangszere nem büszkélkedhet a franciákéhoz hasonló híres múlttal, de a 2003-ban adományokból épített orgona állapotát tekintve az egyik legjobb Szegeden. A Fogadalmi templom és az Új Zsinagóga orgonájának felújítására utoljára 2000-es évek elején került sor, míg a hódmezővásárhelyi Református Ótemplom orgonáját 2012-ben rekonstruálták, mostanság pedig a rókusi templom hangszerének újjáépítésével foglalkoznak. „Le vagyunk maradva például Kecskemét városától, ahol szinte minden templomban kiváló állapotban vannak az orgonák. Nagyon költséges hangszerről van szó, ha újonnan akar valaki építeni, akkor egy-egy sípsor milliós nagyságrendű összeg lehet. Az orgonairodalom minél szélesebb körű megszólaltatása miatt nem érdemes egy új hangszert 20-25 regiszternél kisebbre tervezni, ráadásul a karbantartás is rengetek pénzt és energiát emészt fel.” Az orgona ugyanis kényes „nőszemély”: sem a túl meleg, sem a túl hideg környezet nem tesz jót a hangzásának, folyamatosan hangolást igényel, az apróbb alkatrészek is folyamatos utánpótlásra szorulnak. A hangolási munkálatok a templomi orgonista feladatát képzik, így Kuzma Levente a piaristák hangszerének gondozója is egyben.