Hollós Gábor: "Frankenstein lénye mi magunk vagyunk"

A fiatal tudós, aki elhatározza, hogy embert alkot, vagyis elhatározza, hogy istent játszik. A 1800-as évek elején írt Frankenstein történet az évek során sokat veszített mondanivalójából, Hollós Gábor viszont tőle megszokott eredetiséggel nyúl az eredetihez.

Az idők alatt és a számtalan adaptáció hatására elveszett a mű filozófiai mondanivalója, legtöbben a Frankenstein név hallatán csak egy rémisztő horror történetre asszociálnak, holott

Mary Shelley

regénye sokkal mélyebb, emberi kapcsolatokat és emberfeletti cselekedeteket taglaló írás.

Hollós Gábor

rendező nehezményezi, hogy az 1800-as évek elején írt kötet veszített valódi mondanivalójából, alkotócsapatával azért visszatért a történet gyökereihez, s így nem kizárólag hátborzongató színházat hív életre a szegedi teátrumban: "azt szeretném hogy lássák, Frankenstein lénye mi magunk vagyunk". Mary Shelly mindössze 19 éves volt, amikor papírra vetette a Victor Frankenstein nevű, kémiával és matematikával foglalkozó lángelme történetét, aki hullák felhasználásával emberszerű lényt alkot laborjában. Kutatásai éveket vesznek igénybe, ez idő alatt elhanyagolja magánéletét, maga ellen fordítja családját, mint egy megszállottat, csak az hajtja, hogy életet leheljen az élettelen testbe. "Akkor jön rá, milyen bűnös dolgot követett el, amikor a lény először kinyitja a szemét. Rájön, hogy ebből semmi jó nem sülhet ki, pedig egészen addig istenként gondolt magára. Ennek többször hangot is ad: Isten vagyok! - kiabálja. A lényben azonban csak saját bűnösségét látja, belátja, hogy nem szabadott volna ezt tennie. Megoldásként kidobja őt" - foglalta össze a rendező röviden Frankenstein visszataszító alkotásának történetét. A kihajított lénynek minden olyan nehézséggel szembe kell néznie, amivel egy átlagos embernek, csúf külseje miatt viszont nem képes megszerettetnie magát a társadalom tagjaival. Tanulni szeretne, barátokat és családot akar, de mindhiába, csak elutasításra talál, bárhogyan próbálkozik. Kétségbeesésében egyre agresszívabb lesz, tettei odáig fajulnak, hogy embereket öl. Mint ahogyan Shelley egykor, úgy most Hollós Gábor is arra törekszik, hogy ezeket a mélyen lakozó érzéseket felszínre hozza, hogy a szegedi nézők ne csak rettegjenek Frankenstein lényétől, hanem érezzenek vele együtt, képzeljék a helyébe magukat. "A célunk az, hogy a fő témát minél több oldalról körbe tudjuk járni" - tette hozzá, ezért ha kell a Frankenstein képes vígjátékként vagy akár melodrámaként is funkcionálni. A kisszínházi bemutató különleges elemmel egészül ki: rögtön a színházi évad ismertetését követően szegedi önkéntesekkel forgattak Szegeden. "A regény olvasása közben csak a fantáziavilág szab határt a lény küllemének, ezért mindenki a félelmei szerint képzeli el. A szegedieket arról faggattuk, milyennek gondolják Frankenstein alkotását, illetve ők maguk hogyan reagálnának, ha egy hasonlóan torz lény kerülne az életükbe. Az interjúkban elhangzott válaszok bekerülnek a darabba." Nagyszerű előadást ígér tehát Hollós Gábor a március 6-i bemutatóra, amelyben Victor Frankensteint

Poroszlay Kristóf

, teremtményét

Szívós László

, Elizabeth-et

Csorba Kata

, míg az apát

Jakab Tamás

alakítja.