"A turizmus eszköz a határon túli magyarság megmaradásához" - Hazajárók és turisztikai nap a Délvidék Házban + FOTÓK

A Duna Televízión futó honismereti sorozat szereplői látogattak el pénteken Szegedre, hogy egy közönségtalálkozó keretein belül meséljenek élményeikről, az esemény egy a Kárpát-medencei turizmussal foglalkozó szakmai nap részeként jött létre a Délvidék Házban.

4 elkészült évad, 115 adás, 111 közönségtalálkozó - számokban így lehetne leírni a Duna Televízión 2011 óta futó

című sorozatot, amely a Kárpát-medence legszebb, legérdekesebb tájait és határon túli magyar közösségeit mutatja be a nézőknek.

Kenyeres Oszkár

és

Jakab Sándor

, a műsor két szereplője mesélt a műsor létrejöttéről, az egyes epizódok elkészítéséről, és az utazások során felmerülő nehézségekről. A műsor alapvető célja a Kárpát-medence kevésbé ismert helyeinek, természeti kincseinek bemutatása, túratippek adása a turistáknak, mindezt összekötve a határon túli magyarság mindennapjainak leírásával. "Minden résznek egyedi története van a túrázáson felül, mindig az adott helyszínhez kötődő témával, például a Gyergyói-havasokban a helyi farsangi szokásokról, a Háromszéki-havasokban az ottani húsvéti határkerülésről, Krasznahorka váránál pedig a helyi pásztortalálkozóról szólt a Hazajárók aktuális epizódja" - mondta el Kenyeres Oszkár, aki műsor szerkesztője is, az ő feladata az adott túra megtervezése, megtöltése tartalommal.

A hazajárók a Fogarasi-havasok hófödte gerincén.

Egy rész leforgatása három-négy napot vesz igénybe, ilyenkor egy, helyi túravezetőkkel megerősített hat fős csapat vág neki a vadregényes tájaknak, a két műsorvezető, Kenyeres Oszkár és Jakab Sándor,

Schödl Dávid

operatőr, aki 10-12 kilogrammos felszerelés cipelésével minden forgatást teljesítménytúraként él meg,

Moys Zoltán

rendező, forgatókönyv- és narrációíró (a műsor narrátora

Tokaji Csaba

színész, de ő csak a stúdiómunkálatokban vesz részt), valamint a kameraállvány szállítója, az állandóan utazó csapat tagja még a hangtechnikus,

Tóth József

, illetve a technikus, sofőr és mindenes

Kiss Attila

, aki statisztaként feltűnt már a sorozatban horvátországi halászként, munkásként, illetve idegenvezetőként is. A helyszíneken felvett körülbelül 4-5 órányi anyagból áll össze a műsor 25 perce.

Pásztorkutyák, pálinka, kitört jobbelső - nehézségek a forgatásokon

"Bár a túráink döntő részét gyalog tesszük meg, számos rendhagyó járművet volt szerencsénk kipróbálni több-kevesebb sikerrel" - fejtette ki Jakab Sándor, majd belekezdett a végeláthatatlan felsorolásba a kenutól, kézi hajtású komptól a motor - illetve kutyaszánon át a hajtányig, szénásszekérig és a katonai járművekig, nem nélkülözve a vitorlásversenyt és a siklóernyőt sem. Ezeken az utazásokon számtalan nehézségbe ütköznek a hazajárók, melyeket

, ezek közé tartoznak az időjárás viszontagságai, a hirtelen leszálló köd, melynek sebességét csak a gyorsan lecsapó felhőszakadások és a hóviharok közelítik meg. "Egy alkalommal a menedékházunkat betemette a hó a Páring-hegységben, három óra ásás után szembesültünk a ténnyel, hogy az ajtó befagyott, majd az ablakon keresztül bemászva rádöbbentünk, hogy a házban is méteres hó áll" - részletezte az úti élményeket Kenyeres Oszkár. Kiemelte a festői szépségű, hegycsúcsokról készített naplementét megörökítő felvételek hátrányát, vagyis a sötétben való többórás leereszkedés veszélyességét.

Jóban kell lenni a pásztorokkal.

A technika ördöge sem kíméli a túrázókat, járműveik elakadtak, defektet kaptak, egy alkalommal kiszakadt a gépkocsi jobb első kereke, egyszer pedig karambolozott is a stáb Horvátországban. A hazajáróknak többször meggyűlt már a bajuk a pásztorkutyákkal, azonban a legnagyobb kihívásként a mindenhol állandó jelleggel felmerülő visszautasíthatatlan kínálások, legyen szó finom húsokról, süteményekről, vagy éppen pálinkáról. A Hazajárók ugyan nem tekint vissza hosszú múltra, mégis több elismerést kapott már a sorozat, ezek közül a legkiemelkedőbb a Magyar Örökség Díj, melyet 2012-ben kapott meg a stáb, illetve a Bocskai-díj, és egy emlékérem Salgótarján városától, nem beszélve a rengeteg pozitív visszajelzésről, melyeket a közönségtalálkozókon kapnak a műsor szereplői. A szegedi a 111. közönségtalálkozó volt a sorban, az anyaország összes megyéjében, a Felvidéken, Délvidéken és Székelyföldön is megfordult már ezzel a eseménysorozattal, valamint már Pakisztánba is eljutott a Hazajáró híre.

A műsor matricája a pakisztáni Nanga Parbatnél egy útjelző táblán.

Csillagösvényen Tóthfaluig

A Hazajárók közönségtalálkozót turisztikai szakmai nap követte, elsőként

Posch Dániel

, a Csillagösvény utazási irodától tartott előadást. Kiemelte, hogy sajnos kevesen foglalkoznak hazai utak szervezésével, szinte csak a Csillagösvény, az utazási iroda 50 fajta utat szervez jelenleg, a Kárpát-medencei túrák mellett

II. Rákóczi Ferenc

fejedelem törökországi és

IV. Béla

magyar király dalmáciai útjait is lekövetik a Csillagösvény túrái. "Azért fontosak ezek az utazások, mert ma még olyan magyar közösségeket találhatunk a határainkon túl, amelyekről nem valószínű, hogy tíz év múlva is meglesznek" - mondta el Posch Dániel. Példaként említette a moldvai csángókat, akik megőrizték archaikus nyelvüket, vagy a Hollókői Rimócot, ahol még él a népviselet. A délvidéki idegenforgalom problémáiról beszélt

Szatmári Sándor

, délvidéki idegenvezető, aki megoldandó gondként emelte ki egyrészt az infrastruktúra hiányát, hiszen egy ötven fős csoportnál a szállásolás, vagy éppen az illemhelyek nem elégséges állapota, száma alapvető problémát jelenthet, illetve hangsúlyozta az idegenvezetők felkészületlenségét, ugyanis a határon túli területek idegenvezetői gyakran nem tudnak teljes mértékben helyt állni, ugyanis a helyiek, akik szerb vagy román iskolába jártak, vagyis a többségi nemzet csúsztatásokkal tűzdelt történelem- és földrajzoktatásában részesültek, nem ismerik a magyar vonatkozásokat, melyek igazán érdeklik az anyaországi turistákat, a magyarországi idegenvezetők pedig, bár ismerik a helyszínek történetét, nem tudnak románul, vagy éppen szerbül és nem ismerik a helyi viszonyokat, ami nem kevés bonyodalmat okozhat. A probléma megoldásaként tartományi idegenvezetői oktatás létrehozását javasolta Szatmári Sándor. A délvidéki turizmus fellendítése érdekében pedig a vízi turizmus, a hajózás fejlesztését, illetve a gasztroturizmus hangsúlyossá tételét szorgalmazta az idegenvezető.

A következő előadó,

Faragó Zoltán

a kőolajkincse miatt Délvidék Dallas-ának nevezett Tóthfaluból érkezett, amely 650 fős délvidéki magyarlkata település különleges turisztikai modellt épített ki. A falu nevét alapítójáról,

Tóth József

földbirtokosról kapta, aki örökös híján földjeit szétosztotta zsellérjei között, valamint egy templommal és csendőri irodával is megtámogatta a jövő nemzedékek életét. Tóthfalu, bár kocsmája nincs - viszont van pálinkafőzdéje, rendelkezik több parkkal, számos szoborral, kihelyezett gimnáziummal, futball-akadémiával és zeneiskolával is. A tóthfalusiak különböző programokkal várják az arra járókat: bor- és pálinkakóstolókkal, előadásokkal, túrákkal, kulturális estekkel, koncertekkel, helyi különlegesség a Tóthfalusi trakta, melynek lényege, hogy helyi ételekkel és italokkal kínálják zeneszó mellett a vendégeket a népviseletbe öltözött tóthfalusiak. "Ez a falu élni akar" - indokolta meg a település fejlődését Faragó Zoltán, aki szerint a tóthfalusi modell lényege a szeretet, az összetartás és a ragaszkodás az ősi gyökerekhez és nagyapáik örökségéhez. Az utolsó előadás keretein belül a Hazajárók egyik műsorvezetője, Kenyeres Oszkár beszélt a műsor szellemiségét hordozó egyesület létrehozásáról, amely a dualizmus korában alakított első magyar turisztikai szervezet, a Magyarországi Kárpát Egyesület mintájára működne, vagy is egy egységes Kárpát-medencei turisztikai hálózatot építenének ki. Az egyesület stratégiai partnerséget építene ki más hasonló szervezetekkel, aminek segítségével az utazók könnyebben megtalálhatnák a programokat és az érdekességeket a környéken, kialakítanának egy Hazajáró szálláshálózatot, amelyeket kihasználva a túrázók bejárhatnák a műsor forgatási helyszíneit, az ilyen jellegű Kárpát-medencei túrákat egy jelvényszerző mozgalommal, illetve az egyesületen belüli kedvezményekkel ösztönöznék a szervezők. Tervben van egy Hazajáró tábor alakítása is, a jelenlegi elképzelés szerint az leső tábort Csobánkán tartanák meg június végén. "A turizmus eszköz a határon túli magyarság megmaradásához" - zárta gondolatait Kenyeres Oszkár.