Az első világégésről emlékeztek meg Ópusztaszeren + FOTÓK

Számos országos intézet képviselői gyűltek össze Ópusztaszeren az első világháborús emléknapra és konferenciára pénteken, ahol a kezdeti erőviszonyoktól az isonzói csatán át a Monarchia vasútjáig hallhattak érdekességeket a résztvevők.

"Hogyan kötődik az első világháború Ópusztaszerhez?" - tette fel a kérdést

Kiss Róbert Károly

, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark általános ügyvezető helyettese, igazgatási vezetője. "Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark hagyománya a Gesta Hungarorumig nyúlik vissza, mely szerint közjogilag itt történt az államalapítás, illetve a korai kereszténység számos tárgyi emléke is Ópusztaszerhez kötődik, majd a nemzeti romantika időszakában merült újra a helyszín, 1894-ben emlékművet állítottak itt, 1975 óta pedig Emlékpark működik Ópusztaszeren, így elmondhatjuk, hogy Ópusztaszer az egész magyar történelemhez kapcsolódik" - fejtette ki. Kiss Róbert Károly hangsúlyozta, hogy az Emlékpark szeretne több lenni, a nemzeti összetartás központjává, az összmagyarság fórumává válna. Az elszakított magyarsághoz kapcsolódóan kiemelte a gyalázatos trianoni békeszerződést, mely a konferencia témájához, az első világháborúhoz, pontosabban annak lezárásához kötődik. Kiss Róbert Károly szerint az Emlékpark a teljes kárpát-medencei magyarságért felelősséget érez, ezért az ezer éves magyar történelem minden szegmensének meg kell jelennie Ópusztaszeren. Célként említette szakmai műhelyek létrehozását, bővítését az Emlékparkon belül, melyek által Ópusztaszer bekerülhet az ország tudományos vérkeringésébe.

"Az első világháború nem egy tőlünk távol álló esemény, hatásai a mai napig érződnek" - mondta el

Kiss Gábor Ferenc

, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa, a konferencia szervezője és a konferencia előadásit összegyűjtő kötet egyik szerkesztője. "A száz évvel ezelőtti események meghatározzák az egyéni és a nemzeti emlékezetet is, az ország szempontjából is kiemelt fontosságú, hogy megemlékezzünk róla, mivel a trianoni döntés, a hadviselés és az ideológiák átalakulása is ehhez az eseményhez kötődik, tehát joggal mondhatjuk, hogy az első világháború egy korszakhatár" - tette hozzá. Kiss Gábor Ferenc kitért arra, hogy az első világégést 1945 után elhanyagolták, a második világháború és - politikai okokból - azon belül is a Vörös Hadsereg hadmozdulatai voltak kiemeltek. Az első világháború mellőzöttsége azonban ma sem szűnt meg, a középiskolás történelemkönyvek méltatlanul keveset foglalkoznak az 1914 és 1918 közötti eseményekkel, a legtöbb tanuló nem találkozik kellő mélységben a témával középiskolai tanulmányai folyamán. "Igen hasznosak ez ehhez hasonló fórumok, ahol többet tudhatunk meg az első világháborúról, és ezért is készült kötet az előadások anyagából, hogy mindenki hazavihesse a tudást, így munkánk nem vész kárba" - zárta gondolatait Kiss Gábor Ferenc, aki maga is előadott a konferencián, az első világháborút megelőző erőviszonyokról.