Királyellenes összeesküvőtől a hackerekig - V, mint Diktatúra a Somogyiban

A hétvégi 6. Szegedi Képregényfesztivál keretein belül a V, mint Vérbosszú című disztopikus képregény diktatúra-ábrázolásáról tartott előadást Maros Márton a Somogyi-könyvtárban szombat délután.

A V, mint Diktatúra című előadás fő kérdése: mitől diktatúra a V, mint Vérbosszú című képregényben megjelenő politikai rendszer? Az

Alan Moore

által írt,

David Lloyd

rajzaival díszített képregény - amely 1982 és 1985 között a brit Warrior magazinban jelent meg, majd annak csődje után 1988-89-ben a DC Comics gondozásában fejeződött be, és egy filmes adaptációt is megért - alaphelyzete, amint a főhősnő, Evey visszaemlékezéseiből megtudjuk London egy nukleáris háború után, amely a legtöbb országot romba döntötte, azonban Nagy-Britanniában csak gazdasági krízist okozott, amelynek zűrzavarában egy fasiszta jellegű párt, a Norsefire épített ki totális uralmi rendszert, a rend ígéretére alapozva. Ezzel a rendszerrel helyezi magát szembe egy magányos terrorista, az arc nélküli antihős, V, akinek célja a rezsim megdöntése, és az anarchia elszabadítása, feláldozva a rendet a szabadság oltárán, enyhén szólva kifogásolható eszközök felhasználásával. A totalitárius politikai rendszer a képregény szerint vallási alapon épült ki teljes valójában: a Norsefire párt a háborút átvészelő cégek támogatásával a háta mögött, a Church of England anglikán felekezet adta szakrális ideológiai legitimációra támaszkodva, amely a vallási vezetők lojális elemekre való lecserélésével öltött testet. Az író a rendszer démonizálása végett koncentrációs táborokkal is gazdagította a Norsefire birodalmát, ahová a rendszer ellenségeit, a bevándorlókat, más vallásúakat, a homoszexuálisokat szállították. A diktatúra fenntartásának elengedhetetlen eleme a manipuláció, amit a Norsefire egy saját tévécsatorna, az NTV (Norsefire Television) útján visz végbe, a propaganda tárgya pedig a párt vezetője, führerje, az Orwell-féle Nagy Testvér, akit Moore Leader-nek nevez, polgári neve pedig Adam Susan, egy karizmatikus, karakteres diktátor, aki nagy hatású beszédekkel hipnotizálja hallgatóságát. Susan legfőbb támasza, amely felé megszállottan vonzódik, egy szuperszámítógép, Fate, aminek feladata kiszűrni a bűnözést, a rendszerellenességet. A propaganda további kulcsfigurája Lewis Prothero, aki Fate hangjaként a rádióból végzi az állampolgárok életének átpolitizálását. Ennek egy hatékony eszköze a hangzatos jelszavak, mottók vég nélküli skandálása, ezt a szerepet a V, mint Vérbosszúban a "Put your trust in Fate" (Bízz a sorsban!) és a "Strength through Purity, Purity through Faith" (Erő a tisztaság által, tisztaság a hit által) jelmondatok töltik be.

A totalitárius rendszert nem lehet egyes személyekre alapítani, erős szervezetrendszerre van szükség a teljes befolyásoláshoz, és annak hatásainak, valamint általában a lakosság ellenőrzéséhez. A Norsefire "szája", a The Mouth (A Száj), ami propagandaminisztériumnak felel meg, a rendőrség szerepét a The Nose (Az Orr) szervezete töltötte be, a The Nose jóérzés határain túlmenő feladatait a The Finger (Az Ujj), a titkosrendőrség látta el, a lehallgatást a The Ear (A Fül) végezte, a megfigyelésért pedig a The Eye (A Szem) felelt. A V, mint Vérbosszú anarchistája, a megtestesült eszme, V, aki a 1605-ben kivégzett királyellenes összeesküvő,

Guy Fawkes

kinézetét idéző maszkkal fedi arcát, ikonikus figurává vált az utóbbi években, miután az Anonymus hackercsoport tagjai is a mosolygó bajszos figurát ábrázoló álarccal tartják titokban személyazonosságukat, főként mióta a csoport társadalmi vitákból is kiveszi a részét, például Project Chanology keretein belül felemeli hangját a szcientológia egyház sikkasztásai ellen. Az előadó a hallgatóság figyelmébe ajánlotta

Ron Jones

The Third Wave című tanulmányát, amely a diktatúrát nem filozófiai vagy politológiai szempontból közelíti meg, a tanulmány egy iskolai osztályon elvégzett kísérletet dolgoz fel, melyben a tanár autokratikus rendszert próbál meg kiépíteni, ami olyan jól sikerült, hogy le kellett állítani a kísérletet. A tanulmány alapján készült a 2008-as Die Welle című német film.