Emléktábla-avatással és hangversennyel tisztelegnek a világhírű karmester, Fricsay Ferenc előtt születésének centenáriuma alkalmából pénteken Szegeden a nagyszínházban - tájékoztatták a szervezők az MTI-t.
Az emlékhangverseny előtt a színház előcsarnokában emléktáblát állítanak a pályája első évtizedében a Tisza-parti városban munkálkodó karnagynak, majd a Somogyi-könyvtár által korabeli dokumentumokból, fényképekből összeállított kiállítás nyílik
Fricsay Ferenc
szegedi éveiről. A koncerten - amelyen
Gyüdi Sándor
karnagy dirigálja a Szegedi Szimfonikus Zenekart - Fricsay Ferenc Drámai nyitánya mellett felcsendül
Mozart
Jupiter szimfóniája,
Bartók Béla
Táncszvitje és
Kodály Zoltán
Fölszállott a páva – variációk egy magyar népdalra című műve. Fricsay Ferenc 1914. augusztus 9-én született Budapesten. Cseh származású édesapja is muzsikus volt, a magyar hadseregben szolgálva katonazenekart vezetett, és fiának is magas szintű zenei nevelést igyekezett biztosítani, így már hatévesen a pesti Zeneakadémiára járt. 1933-ban végzett, s bár akadt budapesti ajánlata, ő Szegedet választotta, ahol apja mesterségét folytatva katonazenekart irányított, továbbá a Szegedi Filharmonikusokat irányította – 1934-től vezető karmesterként. A háborút követően, 1947-ben Fricsay Ferenc a Székesfővárosi Zenekarral Bécsben szerepelt, amikor
Otto Klemperer
felkérte Fricsayt asszisztensének egy salzburgi bemutatóhoz, de a mester betegsége miatt a premiert az ifjú magyar karmester dirigálta, kiugró sikert aratva. Ezután már nem volt visszatérés Magyarországra; Fricsay Ferenc egyik nyugat-európai ajánlatot kapta a másik után. Az 1956-os forradalom leverése után a művész nem látott esélyt arra, hogy akár csak hazalátogasson, így osztrák állampolgárságért folyamodott, amelyet 1960-ban meg is kapott. Ekkor már súlyos beteg volt, a munkában azonban ez sem akadályozta. Az 50-es évektől haláláig készített felvételeket – melyeket rendszeresen újra kiadnak - a Deutsche Grammophon lemezcégnek. 1961 decemberében adta utolsó koncertjét Londonban. Fricsay Ferenc negyvennyolc évesen, 1963 februárjában hunyt el Bázelban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.