Búcsúzik Szegedtől a színház két táncművésze

2010-ben, a Csárdáskirálynővel került a szegedi teátrumhoz Baán Bettina és Bolla Dániel fiatal táncművészek, ám az idei évben búcsúzunk tőlük. Szívükben ékszerdobozként marad meg a napfény városa, nem véletlen, hogy oly nehéz döntést hoztak mind a ketten. Hálásak Szeged városának és közönségének.

Baán Bettina

2010-ben, miután befejezte tanulmányait a Pécsi Művészeti Szakközépiskola tánc szakán, szerződött a Szegedi Nemzeti Színházhoz, ahol a méltán híres operettel, a Csárdáskirálynővel debütált. Már egész fiatalon érezte magában, hogy neki a színpadon a helye, a táncban találja meg igazán önmagát, ám most egy teljesen új út felé indult a 24 éves táncművész.

Bolla Dániel

már 10 éves kora óta a balett világában él. 10 éven keresztül tanult a Magyar Táncművészeti Főiskolán, majd egy amerikai és németországi turné után szerződtette

Juronics Tamás

a szegedi színházhoz. Ő is a Csárdáskirálynőbe mutatta meg először tudását, bár Betti és Dani is leginkább a Kölyök című musicalt tartják kiemelendőnek a sok közül.Távozásukról őszintén mesélték, hogy egy nagyon nehéz döntést hoztak mindketten, de tudják, hogy életük egy olyan szakaszhoz ért, ahol szükséges volt a váltás. Bettina számára az utóbbi színházi évad csalódás volt, nem szerepelt annyit a tánckar a színház előadásaiban, mint amennyit illett volna, éppen ezért hozták meg párjával a döntést, hogy Angliában folytatják tovább az életüket. „Kaptunk egy kihagyhatatlan ajánlatot a barátommal, ezért egy időre a táncos szakmát is háttérbe kell szorítsam, ugyanis teljesen más területen fogunk dolgozni. Nem mondom azt, hogy sosem fogok már színpadon állni, de egy jó darabig biztosan nem” - mondta el. Megtudtuk, hogy gyerekekkel legalább annyira szeret foglalkozni, mint a színházzal, éppen ezért az óvónőképző főiskolára is jelentkezett, de ezt is abba kellett hagynia munkái és távozása miatt. A Varga József vezette „VargaBalett Táncműhelyben” viszont heti öt alkalommal taníthatott egészen fiatal gyerekeket. Nyáron hazaköltözik Komlóra, ahol minden erejével azon lesz, hogy helytálljon majd Nagy-Britanniában. Fejleszteni fogja angoltudását, sőt a családi vállalkozásukban is segédkezni fog. Kollégái, barátai, szülei nagyon sajnálták, hogy egy ideig nem láthatjákszínpadonés másországban folytatja tovább, de mindenki elfogadta döntését és támogatja isez ügyben.Családot viszont itthon szeretne alapítani. Mindenkinek sok köszönettel tartozik, ezért az itt eltöltött 4 évért. Nagyon sokat tanult szakmailag, itt kezdett el önállóan élni. „Sosem fogom elfelejteni a Kölyök című darabot, hogy taníthattam Varga Józsefnél, amikor anyukám először látott színpadon, ezek mind olyan élmények és momentumok, amik örökre bennem maradnak és Szegednek, a szegedi embereknek, kollégáknak köszönhetek. Bármikor szívesen fogok visszajönni és mindig itthon fogom érezni magamat” - emlékezett vissza. Bolla Daninál viszont más tervek vannak kilátásban. Az utóbbi években úgy érezte, hogy tudását nem tudja hasznosítani, fejleszteni, éppen ezért látta be, hogy lépnie kell. Nézegette ameghirdetettpróbatáncokat és mivel szombathelyi származású, jól jött azéppen alakuló Soproni balett castingja. „Volt szegedikollégám,

Savanyú Gergő

a Soproni Nemzeti Színház tagja, folyamatosan bogarat ültetett a fülembe, hogy gyere már el és próbáld ki magad” - mondta el. Ide sikeresen felvételt nyert, viszont nem volt biztos a dolgában. Egy hét gondolkozási időt kért, ugyanis nagyon a szívéhez nőtt Szeged, sok barátja lett itt és testvére,

Bolla Bence

, aki szintén a szegedi színház táncosa, is ide költözött. „Még most sem érzem annak a döntésnek a súlyát, amit meghoztam. Éppen ezért kértem rögtön egy hét gondolkozási időt, hogy tiszta fejjel végiggondolhassam, hogy valóban szükséges-e nekem ez a szakítás. Emlékszem, éppen ebédeltem és csöngött a telefonom.

Demcsák Ottó

, a tánckar vezetője hívott, hogy, hogyan döntöttem. Abban a pillanatban úgy éreztem igen-t kellett mondjak” - magyarázta. Már most, június végétől munkába áll, ugyanis a Soproni Szabadtéri Színpad egész estés táncprodukciójában fog szerepelni. „Nagyon sok emlék köt ide és barát, akik meghatározták azt, aki most vagyok. Bettivel, aki velem együtt távozik, már az első percben mély barátság kötődött. Hálával tartozom

Vajda Julikának

, aki mindig egyengette az utamat, sőt még fotókiállítást is szervezett nekem. Büszke vagyok arra, hogy

Csorba Katával

együtt játszhattam és megismerhettem őt. Köszönöm

Domsa Sorinnak

, hogy oly sokat tanulhattam tőle.

Szilágyi Annamari

mondatát, sosem fogom elfelejteni, amit a legkedvesebb darabom, a Kölyök takarásában mondott nekem, hogy „Ne add fel Bolla!” - emlékezett vissza. Mind a két művész fájó szívvel távozik városunktól, viszont megígérték, hogy néha-néha visszalátogatnak ebbe a kis „ékszerdobozba”. Hálásak mindenkinek és köszönik ezt az itt eltöltött négy évet. Barátaik, kollégáik minden jót és kitartást kívánnak Daninak és Bettinek. „Igazán bátornak tartjuk őket, hogy meg tudták hozni ezt a döntést, annak ellenére, hogy mennyi élmény köti őket ide és itthon érezték magukat.” – mondták el színházunk művészei.

Molnár Máté Zoltán