Számos rendezvénnyel várja a látogatókat az elkövetkező két hétben a Somogyi-könyvtár, kamara-hangverseny, képzőművészeti kiállítás és Móra Ferenc is szerepel a programkínálatban.
A Somogyi-könyvtár Gyermekkönyvtárában május 5-én, hétfőn délután fél 3 órától író-olvasó találkozó vendége lesz
Nógrádi Gábor
, a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsának (IBBY) életműdíjával kitüntetett író. Munkásságát 2013-ban Janikovszky Éva-díjjal is elismerték. A gyermekek és felnőttek körében egyaránt népszerű szerzőnek az elmúlt negyven évben öt verseskötete, húsznál több ifjúsági könyve jelent meg. Írt számos hangjátékot, tévéjátékot és filmet is. Utóbbiak közül a legismertebb a Sose halunk meg című film, amelynek főszereplője és rendezője
Koltai Róbert
. Gyerekrablás a Palánk utcában című első könyvéből (1983) ugyancsak sikeres film készült. Petepite című regénye 2000-ben az Év Gyermekkönyve lett, majd megkapta a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsának díját (2002) is.
A Zenei Album sorozatban a 90 éve elhunyt
Gabriel Fauré
és a 115 éve született
Francis Poulenc
francia zeneszerzők életművét kamara-hangversennyel és kiállítással idézi föl a Somogyi-könyvtár. Május 7-én, szerdán 17 órától a könyvtár első emeleti folyóiratolvasó-termében a komponisták legismertebb műveiből csendülnek fel részletek szegedi zeneművészek tolmácsolásában.
Közreműködik:
Lanczkor-Kocsis Krisztina (fuvola), Somogyvári Tímea Zita (ének), Lucz Ilona (zongora), Kőrösi Györgyi (gordonka), Zsigmondné Pap Éva (zongora), Behán László Dezső (hegedű), Hartl Bence (gitár). A zeneszerzők munkásságát bemutató tárlaton a Somogyi-könyvtár gyűjteményéből való kottákat és lemezeket, köztük
Bárdi Sándor
operaénekes hagyatékának ritka és szép kiállítású darabjait is láthatják az érdeklődők. A kamarakiállítás május 31-ig tekinthető meg. A program Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár közös rendezvénye.
A Szegeden született, tragikus sorsú képzőművész,
Vadász Endre
(1901 – 1944) nemzetközileg elismert, gazdag életművéből, rézkarcokból, fa- és linómetszetekből, könyvillusztrációkból összeállított válogatást láthatnak a kisgrafika szerelmesei május 8-tól június 4-ig a Somogyi-könyvtár földszinti kiállítóterében. Vadász Endre Szegeden,
Heller Ödön
festőiskolájában kezdte meg tanulmányait. 1926-ban a Kass Szállóban rendezte első, önálló tárlatát; később Debrecenben alkotott. Kapcsolata élete végéig megmaradt szegedi támogatóival, barátaival, akiknek ex libriseket, újévi üdvözleteket, születésnapi köszöntő-lapokat rajzolt, metszett. A művész legismertebb és legjelentősebb grafikai albuma, a Haláltánc sorozat 1936-ban, a Szegedi Grafikabarátok kiadásában jelent meg. Vadász Endre és felesége 1944 júniusában egymástól távol, de egymásnak üzenve és megállapodva, önként vetettek véget életüknek, elébe menve a gettóban vagy a koncentrációs táborban rájuk váró kínhalálnak. A kiállítás az 1920/30-as évek szegedi műgyűjtő mecénásainak (
Weisz Imre, Lusztig István, Déry Ernőné, Déry Ilonka, Kolozs Lajos, Bartos Lipót, Némedy Gyula
) is emléket állít.
Az SZTE Szegedi Tehetségpont négy ifjú képzőművészének kiállításait láthatja a nagyközönség 2014. májusában négy héten keresztül a Somogyi-könyvtárban. Első bemutatkozóként
Nagy Orsolya
festőművész A nő másképp című tárlatát
Varga Márta
, a Csongrád Megyei Kormányhivatal kommunikációs vezetője nyitja meg május 8-án, csütörtökön délután 5 órakor. Közreműködik
Bíró Anita
művésztanár (hegedű). A tárlat május 14-ig tekinthető meg a könyvtár első emeleti folyóirat-olvasótermében. Nagy Orsolya a szegedi Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskolában kerámia szakán végzett. Később Amszterdamban tanult és dolgozott, ott kezdett festeni. Részt vett a Makói Ifjúsági művésztelep munkájában, tagja volt a Makói Videó és Művészeti Műhelynek. Filmjei (Átváltozások, A művész, A pergő Idő) rangos szakmai elismeréseket kaptak. A művész a festészet mellett kerámiaszobrokat készített, s novellái jelentek meg a Marosvidék című kulturális folyóiratban. Nagy Orsolya a Szegedi Tudományegyetem BTK szlavisztika, szerb mesterképző szakának elvégzése mellett diplomát szerzett a szegedi Állam- és Jogtudományi Karon is, nemzetközi tanulmányok szakon. A fiatal képzőművészek májusi bemutatkozó kiállítássorozata az Egyetemi Tavaszi programjaihoz is kapcsolódik.
Móra Ferenc
születésének 135., halálának 80. évfordulóján őszig tartó rendezvénysorozattal emlékezik egykori igazgatójára a Somogyi-könyvtár. A Daru utcától a Móra Ferenc utcáig című kiállítás bemutatja a magyar irodalom egyik legsokoldalúbb és legnépszerűbb alkotóját: az ifjúsági írót, régészt, újságírót, könyvtárigazgatót, családapát, a sokszínű, humánus embert, akinek kedves történetei, eleven képei ma is megragadják az olvasók fantáziáját. A tárlatot május 12-én, hétfőn délután 5 órakor Vészits Andrea, Móra Ferenc dédunokája nyitja meg. A kiállítás június 28-ig látogatható. „Angyali dolgokat tudott mondani hivatalából s politikai, társadalmi és emberi bántalmainak mélységéből. Gyöngyöket szólott, és csiszolt drágaköveket hullatott… Elment, és vele eltűnt a magyar irodalomból egy eredeti, sajátlagos, meghatóan őszinte s megilletően ragyogó magyar szín.”- írta Móráról
Móricz Zsigmond
. A kiállításmegnyitóhoz kapcsolódik az MTVA Szegedi Stúdiójának rendhagyó filmklubja.
Bubryák István
televíziós újságíró, szerkesztő, producer válogatásában Móra Ferencről szóló kisfilmeket vetítenek a könyvtár alagsori klubjában. A Kincses Móra című tévéjáték-összeállításban három Móra-novella filmes földolgozását mutatják be. Ezután A másik csaló című írás televíziós változata következik. A műsort igazi kuriózum zárja: Az „élő” Móra című, mindössze 1 perc 10 másodperces archív fölvételt a gorzsai ásatásokon forgatták. A Móra-emlékév Somogyi-könyvtári programjai részletesen az intézmény
internetes oldalánolvashatók.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.