Kultúra

Szegedi régész Afganisztánban - nemzetközi leletmentő expedíció

Szegedi régész Afganisztánban - nemzetközi leletmentő expedíció

2013. augusztus 2., péntek
Szegedi régész Afganisztánban - nemzetközi leletmentő expedíció
A Selyemút egykor virágzó városát tárja fel egy nemzetközi régészcsapat Afganisztánban, a Kabultól negyven kilométerre lévő Mesz Ajnak falucska közelében. Az expedíció, amelynek tagja Paluch Tibor, a szegedi Móra Ferenc Múzeum archeológusa, versenyt fut az idővel, ugyanis 2014-ben, az ásatások végeztével a helyszínen megindul a réztermelés és a lelőhely megsemmisül. "Az ősi buddhista város a világ egyik legnagyobb rézlelőhelyére épült, ahol már kétezer évvel ezelőtt is bányászták az értékes nyersanyagot" - mondta az MTI-nek Paluch Tibor, aki csütörtökön ismertette egyéves afganisztáni ásatásai eredményeit a Kossuth Klubban. A tengerszínt felett 2500-3000 méterrel lévő romvárost 1963-ban fedezte fel a kelet-afganisztáni Logar tartományban egy francia geológiai expedíció, amelyet Mesz Ajnak dári nyelven "kis réz kutat" jelentő neve csábított a helyszínre. A próbafúrások eredményeként megtalálták a világ második legnagyobb ismert rézlelőhelyét, és egyben napvilágra kerültek egy feledésbe merült város maradványai is. A romváros ezer hektáros területén négy kolostorerőd, egy zoroasztriánus tűztemplom, sztúpák, továbbá Buddha-szobrok sokasága, gazdag szaszánida és kusán érmeleletek, bányák és műhelyek kerültek napvilágra. Paluch Tibor tájékoztatása szerint a terület adottságait, a könnyen kibányászható rézércet, valószínűleg már a bronzkorban felfedezték. A város, amelyet a feltételezések szerint a Kr.e. 1. században alapítottak, idővel a Kusán Birodalom fontos központjává vált. Fénykorát a Kr.u. 3-5 században élhette, de a település a szasszanida hódítás után is jelentős szerepet töltött be. Lakói az 5. század végén - a 6. század elején hagyhatták sorsára a várost. "Virágzó gazdasági központ volt, 40-50 ezres lakossal, amely a rézbányászaton kívül a kereskedelemnek köszönhette gazdagságát, hiszen kikerülhetetlen csomópont volt a Kínát, Közép-Ázsiát, Indiát, Perzsiát és Európát összekötő kereskedelmi hálózatban. Ugyanakkor fontos buddhista központ is lehetett, erre utal a nagyszámú kolostor és sztúpa" - magyarázta a régész. Hozzátette: a város különlegessége, hogy láthatóvá teszi a Selyemút összetett működését. Életére ugyanis egyaránt rányomta bélyegét a korai buddhizmus spirituális, valamint a világokat összekötő kereskedelmi útvonalak és az intenzív rézbányászat gazdasági hatása. A feltárásokat ismertetve Paluch Tibor elmondta, hogy a területet 2007-ben vásárolta meg a kínai állami bányavállalat, amely eredetileg 2012 nyarán kezdte volna a kitermelést, a munkálatokat azonban 2014 végéig elhalasztották. A romvárosban jelenleg hatszáz helyi munkás és 60 szakember vesz részt, a projekt finanszírozását a kínai beruházó, a Világbank és az afgán kormány vállalta. A tervek szerint a megóvás egyik módja a költöztetés lesz, minden fontos épületelemet megpróbálnak elszállítani és egy másik helyszínen összerakni, hasonlóan II. Ramszesz fáraó abu szimbeli templomához. A magyar szakember, aki 2012 májusa és 2013 júliusa között dolgozott Afganisztánban, viszonylag nagy területért felelt. Ez alatt az idő alatt az általa irányított harmincfős csoport három épületet tárt fel: egy templomot, amelyben Buddha-szobrok kerültek napvilágra, egy hombárt a gabona tárolására szolgáló edényekkel, valamint megtalálhatták a térség pénzverdéjét is. Utóbbi helyszínen 1400 bronz- és ezüst pénzérme került napvilágra.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.