Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Kultúra

Bicentenáriumi epilógus egy betyár életéhez + FOTÓK

Bicentenáriumi epilógus egy betyár életéhez + FOTÓK

2013. július 23., kedd
Bicentenáriumi epilógus egy betyár életéhez + FOTÓK
rozsa_sandor_nyito

Kétszáz éve született Rózsa Sándor, a híres-hírhedt betyár. A köztörvényes bűnözőt máig számos mítosz lengi körül – ezeket is felidézi a Somogyi-könyvtár második emeleti kamaratárlata.

A betyárkirály alakját már ifjúkorában is legendák övezték, nem csoda, hogy nem lehet pontosan megítélni, melyek igazak, melyek nem.

Rózsa Sándor

Röszkén született 1813-ban, de Szeged Alsóvároson keresztelték meg a keresztelési anyakönyv tanúsága szerint. Apja,

Rózsa András

földet művelt, pásztorkodott, de lólopásért az akasztófán végezte.

Egy legenda elkezdődik

Rózsa Sándor először akkor állt a bíróság előtt, mikor 1836-ban három rabló elkötötte egy Kiskunhalas környékén élő tanyás gazda két tehenét. Bár Rózsának több tanú által is igazolt alibije volt, másfél évi börtönre ítélték. A betyárnak azonban sikerült megszöknie. Számos rablás mellett agyonlőtt két algyői pusztázót egy csárdában, s végzett egy őt üldöző makói csendbiztossal is, ezért különösen veszélyes bűnözőként kezelték. Még szökése után jó tíz évvel is rettegésben tartotta a tanyavilágot, ez már önmagában jó táptalaja a legendáknak – magyarázta portálunknak a kiállítást összeállító

Nyilas Péter

könyvtáros. Hozzátette: az IPM 2009 októberi számában Bátyi Zoltán cikke, a Rózsa Sándor – a legendákba öltözött betyár jó áttekintést ad a betyárvezér életéről, a kiállítás tárlószövegei is ebből merítenek. A kamarakiállítás első tárlói a betyár alakját idézik meg. Mindenekelőtt szembeszökő a pusztai emberekre emlékeztető karikás ostor – Tóth Bence, az 1848-as Szegedi III. Honvédzászlós Hagyományőrző Egyesület tagja bocsátotta a kiállítás rendelkezésére – tudtuk meg a könyvtárostól. Kuriózum számba megy az 1902-es kiadású Rózsa Sándor igaz történeti naptára című kötet. Ismertek az irodalmi feldolgozások is, akár

Móricz

regénye, a Rózsa Sándor összevonja szemöldökét – Móricz egyébként trilógiát tervezett Rózsa Sándor történetéből, de csak két kötetig jutott –, illetve

Tömörkény

Rózsa Sándor nálunk című munkája is, vagy éppen

Krúdy Gyula

Rózsa Sándor műve.

Putnoki József

„Rósa

Sándor” címmel pedig egyes szám első személyű verset írt a betyárról. A tárlókban persze számos más „betyárkötet” is helyet kapott, többek között a Szegedi bűnkrónika megfelelő oldalán szintén láthatjuk „Sándor bácsit”.

Kossuthnak azt izente, beállna a regimentbe

Hogy mindezek ellenére Rózsa Sándor elsősorban egy köztörvényes bűnöző volt, azt jól szemlélteti az 1848-as szabadságharcban betöltött szerepe is. A forradalmi lelkesedés hevében Rózsa Sándor megüzente Kossuth Lajosnak, hogy ha amnesztiát kap, 150 harcra kész pusztai legényből toboroz szabadcsapatot. Kossuth állította ki az amnesztialevelet azzal a feltétellel, hogy Rózsa Sándor „a törvényhez és az erkölcsiséghez állhatatosan megtérjen, és fogadása szerint 150 lovassal magát a seregvezér rendelkezése alá adja”. Kétségtelen, hogy a hadijelentések szerint a betyársereg lenyűgöző bátorsággal küzdött, de gyújtogatások és fosztogatások is előfordultak. Damjanich végül más egységbe irányította a Rózsa-csapatot. Nem sokkal később a betyársereg Ezeresen, egy románok lakta faluban közel negyven embert mészárolt le a magyarok elleni bűncselekmények megtorlásaként. A közfelháborodást okozó rablások után szétszéledt a betyárdandár, Rózsa nem törődött tovább a szabadságharccal, egy alsóvárosi tanyán ménesmesterként húzta meg magát. A honvédő háború bukása után hamarosan bujdosásra kényszerült, mert keresni kezdték – folytatta a könyvtáros.

Rózsa, a sztár

Nyilas Péter arról is beszélt, az 1850-es években nem egy katonai akcióval próbálták elfogni az alföldi bujdosókat. Rózsa fejére ekkor 10 ezer pengős vérdíjat tűztek ki, mégsem sikerült elfogni. Közben pedig a nép körében egyre többször emlegették úgy, mint „Kossuth barátja”, és kegyetlenkedései helyett hőstettei éltek tovább az emlékekben. Végül 1857-ben került rendőrkézre, a szegedi várba börtönözték be, 1859 februárjában kezdődött a pere, ötrendbeli gyilkosság, két gyilkossági kísérlet, egy rablógyilkosság, három rablás és hétrendbeli súlyos testi sértés miatt kötél általi halálra ítélték. Ferenc József azonban megkegyelmezett Rózsának, életfogytiglani büntetését is 15 évre enyhítette, majd 1868 áprilisában, Mária Valéria hercegnő születésekor amnesztiát kapott. A Vasárnapi Újság 1864. június 5-i cikkében beszámol a Kufsteinben raboskodó betyárnál tett látogatásról – többek között arról, hogy nagyon jól őrizték a foglyot, és arról, hogy magyarországi börtönért is folyamodott. A Szegedi Híradó 1868. május 7-i száma pedig már a betyárkirály kiengedéséről tudósít – ezt is elolvashatja az érdeklődő a kiállításon. Ami szabadulása után történt, azt mutatja, hogy Rózsa Sándor szinte „sztárként” tért vissza a hétköznapi életbe.

Pandúr helyett

Rózsa egyenesen Andrássy Gyula miniszterelnökhöz utazott Pestre. Előadta, pandúrnak állna, amit persze nem fogadtak el. Ezután Szegedre érkezett, ahol a Fekete Sas vendéglőben szállt meg, majd találkozott Osztróvszky József országgyűlési képviselővel, és felkereste a polgármestert is – aki viszont hivatalon kívül tartózkodott. Miután a pandúrok nem tartottak igényt szolgálataira, hamar talált olyan társakat, akik örültek korábbi „szakmai tapasztalatának”. Az Alföld békéjének helyreállítására ekkorra azonban Ráday Gedeon grófot nevezték ki, aki királyi biztosként kemény kézzel látott neki a rabló betyárok kiirtásának. Rózsát is körözték, hiszen időközben több rablás és egy vonat kisiklatása is a számláján volt már. Rádaynak sikerült tőrbe csalnia a hírhedt betyárkirályt. Az ötvenes évekbe ad bepillantást az 1890-es A szegedi vár titkaiból című munka, mely az utolsó tárlóban kapott helyett, a szegedi vár egyik utolsó fényképfelvétele alatt. Szintén itt található a betyár máig tartó utóéletét jelezni hivatott Rácz Pista által írt Rózsa Sándor gatyamadzagja című regény. Magyar Zoltán Mezőségi népmondák című kötetében pedig több Rózsa Sándor-történetet is találunk, ez is mutatja, nem csak a Dél-Alföldön volt híres a betyár.

A legenda mögött

Rózsa Sándor életének „színes” eseményei, Kossuthtal való megegyezése, a sztárallűrös visszatérése a köztudatba, lehetőséget kínáltak arra, hogy mítoszok tömkelege keletkezzen erről az útonállóról – összegzett Nyilas Péter. 1872 végén 21 rendbeli rablás, 9 lopás és egy gyilkosság miatt az Aradi Királyi Törvényszék kirendelt tanácsa életfogytig tartó börtönre ítélte Rózsa Sándort, az ügyész fellebbezett, a Pesti Királyi Ítélőtábla halálra ítélte rablóvezért, akit ezúttal a szamosújvári börtönben őriztek. Több mint egyéves raboskodás után ismét amnesztiát kapott, a király a halálos ítéletet életfogytiglani börtönre enyhítette. A boncolási jegyzőkönyv szerint 1878. november 22-én, 65 éves korában gümőkórban hunyt el.

Rózsa Sándor Szeged Somogyi-könyvtár

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo