Kultúra

Palánk, Szeged egykori belvárosa – séta a múltban + FOTÓK

Palánk, Szeged egykori belvárosa – séta a múltban + FOTÓK

2013. június 11., kedd
Palánk, Szeged egykori belvárosa – séta a múltban + FOTÓK
SZS20130610_palank_kotet_bemutato_beszelgetes_001

Régi fotók és történetek nyomán Szeged egykori belvárosában sétálhattak azok az érdeklődők, akik hétfő este ellátogattak a Móra Ferenc Múzeumba Fári Irén és Simoncsics János könyvbemutatójára.

Utcáról utcára haladva járhatták végig a vendégek Szeged egykori belvárosát, és ismerhették meg a legérdekesebb történeteket

Fári Irén

és

Simoncsics János

legújabb fotós történelmi könyve, a Palánk – Szeged belvárosa egykor által. A közel 200 képet tartalmazó kiadvány azok számára is érdekességeket tartogat, akik nem sétálhattak a 19. századi utcákon, hiszen minden egykori városkép mellé egy mait is csatoltak. A muzeológus, helytörténész asszony és a népművelő a munka során tökéletesen kiegészítette egymást, habár eltérő szemszögből vizsgálta a település hajdani arculatát. Simoncsics János Szeged szerelmese, az örök felfedező, aki mindig minden sarkon talál valami újat. Bevallása szerint egy időben olyan történeteket szeretett volna papírra vetni, amiben helyi művészekkel, tudósokkal népesítheti be a várost, de ezzel a közreműködéssel egy álma vált valóra. Mint azt Fári Iréntől megtudhattuk, Palánknak nem mást, mint a középkori eredetű belvárosi térséget: a mai Dóm és Roosevelt tereket, valamint a Somogyi és az Oskola utcákat hívják. Ez egy polgárvárosi rész volt, a felső- és az alsó szegedi rész között. A 19. századi nagy árvíz sem tudta bevenni az úri negyedet, mire a mai Széchenyi tér és városháza már állt a kiöntött folyóban, addig a Palánk területén száraz lábbal lehetett közlekedni. Az árvíz időszaka egy viszonylag könnyen feldolgozható korszaknak számított a kutatás szempontjából, hiszen a pusztítást követő helyreállítások, építkezések és bontások alatt számos fotó készült.

Ma már szinte nehéz elképzelni, de az 1900-as évek elején a mai dóm helyén még képfestő üzem, nyomda és egyéb kisiparos kereskedések álltak. József Attila ebben a nyomdában nyomtatta ki első verses kötetét. Juhász Gyula az egykori Kígyó utcában két, az Ipar utcában pedig egy verset írt. Az Oskola utca 18. szám alatt született Zerkovitz Béla operett szerző, de később ugyan ebben az épületben lakott Rákosi Mátyás is. A szegedi újságírás legnevesebb lapja, a Szegedi Napló is itt állította fel egy időben szerkesztőségét, ma pedig már egy neves cukrászda üzemel a helyén. A szerzők külön véleménnyel vannak a városkép átalakulásának kérdésében. Míg a népművelő szomorúságát fejezte ki, hogy majdnem teljes egészében eltűnt az egykori Palánk, addig a muzeológus a fennmaradt épületeknek és annak örül, hogy Szeged korabeli kultúráját legalább fényképeken sikerült megőrizni. A letűnt városrészben tett bandukolást Kosztolányi József költemények felolvasásával, Bozsó Antal pedig tekerőlantjátékkal színesítette.

Gaál Bernadett

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.