Fogvatartottak alkotásaiból nyílt kiállítás a szegedi Fekete házban

A Szegedi Fegyház és Börtön fogvatartottainak alkotásaiból, festményekből, grafikákból, kerámiákból és különféle makettjeiből nyílt kiállítás a Móra Ferenc Múzeum helytörténeti kiállítóhelyén, a Fekete Házban kedden.

Az Élettér címet viselő tárlaton huszonnégy elítélt 94 alkotását ismerheti meg a nagyközönség. A művek többsége festmény. A műfajilag sokszínű alkotások között éppúgy akad klasszikus tájkép, ahogy absztrakt alkotás vagy fotórealista mű. Szép számmal bemutatnak hajómaketteket is, köztük Szeged legendás gőzöse, a végnapjait élő Szőke Tisza kicsinyített mását. A kiállítótérben berendeztek egy olyan zárkát is, ahol az elítéltek mindennapjaikat töltik. A látogatók így érzékelhetik azt a puritán, ingerszegény világot, melyben az alkotások megszülettek. A Szegedi Fegyház és Börtönben jelenleg mintegy 1650 fő tölti szabadságvesztését vagy előzetes letartóztatását. Az alkotó munka az elítéltek között egyre népszerűbb: már több mint kétszázan készítenek rendszeresen képzőművészeti alkotásokat.

Törzsök Tibor

, az intézet parancsnokhelyettese az MTI-nek elmondta, a fogvatartottak szabadidős tevékenységként, illetve a művészetterápiás foglalkozásokon végezhetnek alkotó munkát. E tevékenység technikailag is rendkívül változatos, hiszen a biztonsági előírások miatt vannak olyan elítéltek, akik nem használhatnak oldószereket tartalmazó ragasztókat, festékeket, másoknak nem adható a kezébe olló vagy más, szúrásra, vágásra alkalmas szerszám. A Szegedi Fegyház és Börtönben kiemelt figyelmet fordítanak az alkotó tevékenységre, hiszen a művészet a legősibb és legeredetibb önkifejezési és véleménynyilvánítási eszköz, segítségével könnyebben megismerhetők a fogvatartottak is – közölte a szakember. A parancsnokhelyettes kifejtette, ezt támasztja alá egy a közelmúltban lezárult nemzetközi projekt is, amely román, szlovén, olasz, valamint magyar büntetés-végrehajtási intézetekben folyó művészetterápiás programok tapasztalatait hasonlította össze. A különböző országokból érkezett szakemberek egyetértettek abban, hogy a kulturális tevékenység hozzájárul az elítéltek neveléséhez, személyiségfejlődéséhez, javítja az intézetek rendjét, biztonságát.