Színház és varázslat: kiállítás két legendás művészről
A tavaly száz éve született bűvész- és színészóriásokról, Rodolfóról és Kiss Manyiról nyílt kiállítás a szegedi Fekete Házban: bemutatják Rodolfo legendás varázspálcáját és mellényét, valamint Kiss Manyi színpadi jelmezeit és kedvenc társasjátékát, az OKÉ-t is, amelyet a látogatók ki is próbálhatnak.
Rodolfo
14 évesen egy különleges véletlen folytán kezdett el foglalkozni a bűvészmesterséggel: kimentett a vízből egy fuldokló kínai gyöngyárust, aki hálája jeléül megmutatott a fiúnak egy bűvészmutatványt, melyet Rudi percek alatt megtanult. Rodolfo fiatalon napi 8 órát gyakorolt, majd ő lett a színpadi tolvajlás mestere: „Vigyázat, csalok!” jelmondatán több nemzedék nevelkedett fel. Több mint 5000 trükköt ismert, a bűvészek nemzetközi szövetsége a világ öt legjobb bűvésze közé választotta, valamint számos alkalommal vendégeskedett a brit BBC műsoraiban. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, az Országos Széchenyi Könyvtár Színháztörténeti Tára, a Digitális Színészkönyvtár, valamint a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely által a Fekete Ház rendelkezésére bocsátott tárgyak, fotók, jelmezek ugyancsak lenyomatai egy ember életének, ám egy művész pályája szempontjából mégis fontos fogódzót jelenthetnek az emlékek megőrzésében, és lehetőséget nyújtanak az emlékezetes pillanatok megidézéséhez.
Két csoda, két csodatevő
Gálvölgyi János Kossuth-díjas művész, Rodolfo veje nyitotta meg a kiállítást, jelen volt a halhatatlan bűvész lánya, Gálvölgyi Judit asszony is. A két művész tavaly lett volna egyenként 100 éves. Két csoda, két csodatevő. Mi lehetett a titkuk? Rodolfo egyszer azt mondta: „Én csak akkor tudom a nyulat előhúzni a cilinderből, ha előtte beletettem.” A személyiség varázsa nem tanítható a világ legjobb egyetemén sem, hangsúlyozta Gálvölgyi, nem adományozható politikai kitüntetésként. Az a valami, amivel születni kell. Veje szerint Rodolfo 24 órás művész volt, nappal és éjjel álmában is bűvészkedett. A fejben és kézben tartott több száz kártyatrükk, az állandó gyakorlás, több ezer fellépés tévéstúdiókban a BBC-től az MTV-ig, a párizsi Olympia színpadától a legkisebb falusi kultúrházig, a munkaszolgálattól az érdemes és kiváló művész kitüntetésig. „Ezt a kiállítást látva, hiszem, hogy Kiss Manyi és Rodolfo lesznek, mert az embereknek szükségük van a csodákra” ––fejezte be Gálvölgyi János. Kiss Manyi 15 éves korától szerepelt színpadon, 1929-től Szegeden is játszott. A kiváló színésznő a negyvenes évek elején vált a budapesti közönség kedvencévé, a második világháború után azonban politikailag nem kívánt személy lett – egyes források szerint azért, mert többen látták a fronton katonáknak énekelni. Az 1950-es években tért vissza a Kurázsi mama címszerepével, amikor drámai oldalára is felfigyelt a közönség. A bűvészet és a színész mesterség egyaránt összekapcsolja Kiss Manyit és Rodolfót: a színésznő olasz bűvész férjével külföldi cirkuszokban lépett fel, Rodolfo pedig számtalan színházi előadásban közreműködött betanítóként, tanácsadóként. Kiss Manyi szegedi éveit Sándor János rendező, színháztörténész elevenítette fel. Hiába anyakönyvezték az erdélyi születésű színésznőt Kiss Margitnak, mindenki csak Manyikának szólította ezt a játékos, örök gyermeket, aki imádott játszani. Szerepeit sem alakította, játszotta. Karrierje töretlennek látszik, legalábbis így láttatják életrajzírói. Ám a sikerért keményen meg kellett küzdenie. Kolozsvárott még gyermekeknek való táncos szerepeket játszott, Miskolcon is csak próbálgatta oroszlánkörmeit, és a szegedi deszkák után aratott első, igazi sikereihez is rögös út vezetett.
Kiss Manyi Szegeden is trillírozott
Érkezését csupán egyetlen mondat jelezte a Délmagyarország hasábjain. Prózai szereppel mutatkozott be, a Csongor és Tünde Ledérjét alakította – a kritika szerint áldozatkészséggel. Szubrettként sem nyeri el azonnal a szegediek szimpátiáját, pedig Páger Antal is segítette. A Szegedi Napló kritikusa durván ledorongolta a fiatal művésznőt: „Kiss Manyi az új szubrett, akiről sajnálattal kell megállapítani, hogy az előadásban ő képviseli a vidéki színvonalat…, ebben az együttesben érvényesülésre nem sok a reménye.” 1929 december végéig már 10-nél is több zenés darabban játszott, szinte a nevét sem írták le. A csúnya lányban a főszereplő betegsége miatt kellett beugrania, a darab „bombasikert aratott, Kiss Manyi trillírozott.” Ezzel betáncolt nem csak a szegediek szívébe, de a szakmai köztudatba is, hisz a bemutatót végignéző szerzőhármas alakításának hírét a fővárosig repítette. Manyika egy csapásra Szeged kedvence lett, sikert sikerre halmozott. Pályája végén egy újságíró megkérdezte tőle, hogyan alkot. Én nem alkotok, válaszolta Manyika, megtanulom a szöveget, a rendező pedig megmondja, hova álljak, és kész. Hát ilyen egyszerű halhatatlanná válni, annak, aki zseni, fejezte be Sándor János. A szervezők a múzeum kertjébe invitálták a vendégsereget, ahol Szűcs László bűvész mutatta be tudományát. Előadása olyan elemet is tartalmazott, amelyet az illuzionista még Rodolfótól tanult. A kiállítás augusztus 27-éig tekinthető meg, hétfő kivételével minden nap 11-től 18 óráig.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.