Roma sikertörténetek – példázat huszonnégy variációban + FOTÓK

Egy sor cigány. Huszonnégy mai magyar címmel jelent meg tavaly év végén egy portrékönyv, melyet két Kossuth-díjas szerző, Závada Pál író és Korniss Péter fotográfus jegyez. A kötetet a 83. Ünnepi Könyvhét szegedi eseményeinek egyik felütéseként hétfőn mutatták be a dorozsmai Petőfi Sándor Művelődési Házban.

Huszonnégy arcmás írásban és képen – így jelölhető meg a műfaja a kötetnek, mely a huszonnégytől a hetvenhét évesig sorakoztat fel alanyokat.

Példázat

A könyv ötletgazdája

Török András

, a Summa Artium Alapítvány ügyvezető igazgatója, aki minden jó ügynek elkötelezettje, lelkes híve, és akit egy másik alapítvány kért fel arra, hogy álmodjon meg egy olyan kulturális alkotást, ami az előítéletek ellen hat – tudtuk meg

Korniss Pétertől

. Az ihletet egy amerikai könyv adta:

Timothy Greenfeld-Sanders

és

Elvis Mitchell

sikeres afroamerikaiakat bemutató, a The Black List kettős jelentésű címet viselő kötete – egyaránt jelent „feketék listáját” és feketelistát. „Hát akkor tessék, ez a mi feketelistánk – felteszem, ezt mondják e címmel a szerzők –, itt ez a névsor, a mi honfitársaink, akikre mind büszkék lehetünk. És hogy mi a szégyen? – a mindenkori szégyenlistaképző mechanizmus a szégyen” – írja a bevezetőben

Závada Pál

. Ennek mintájára született meg a magyar portrékönyv címe is: Egy sor cigány. A kötet nem a hazai cigányság különböző rétegeit szeretné reprezentálni, „a helytállásnak, az elszántan kitartó és nem hiábavaló erőfeszítéseknek, a komoly tehetség érvényre jutásának vagy a művészi elhivatottság sikerének példázata kíván lenni.”

Nemcsak maguk javára

Török András és Korniss Péter közösen találta ki, hogy a könyv szóljon azokról a magyarországi romákról, akik vállalják a maguk cigányságát és büszkék rá, különböző mértékben, de az előtörténetükhöz és az identitásukhoz tartozónak gondolják – folytatta Závada Pál. „A könyv szereplői olyan emberek egyúttal, akik sikeresek: megtalálták hivatásukat, melyet örömmel végeznek, büszkék rá, vitték valamire, és úgy lettek sikeresek, hogy nemcsak a maguk, hanem közösségük javára is – erről elsőként Szirtesi doktor jut mindig eszembe” – tette hozzá az író. A kötetben két szegedi kötődésű név szerepel: Szirtesi Zoltán, kiskundorozsmai orvos, az egykori Országos Cigány Tanács volt elnöke és Danis Lídia, a Szegedi Nemzeti Színház színművésze. „A Szociológiai Kutatóintézetben dolgoztam a nyolcvanas években, mikor angol szociológus kutatókat hoztunk Szegedre, és Szirtesi doktor vitt el minket a dorozsmai cigánytelepre. Nagyon emlékezetes találkozás és út volt” – emlékezett vissza a szociológusként indult író. „Egy műteremlakásban találkoztunk, és általában egy napot szenteltünk minden egyes alanyunknak. A helyiség erénye az volt, hogy az egyik szobában beszélgettünk, a másikban fényképeztünk, az egésznek volt egy természetessége, fél óra után oldottabb hangulat alakult ki” – árulta el a műhelytitkokat Korniss Péter.

Megrendülés