Kultúra

Díszsírhelyet kapott a Székely Himnusz zeneszerzője + VIDEÓ, FOTÓK

Díszsírhelyet kapott a Székely Himnusz zeneszerzője + VIDEÓ, FOTÓK

2012. május 22., kedd
Díszsírhelyet kapott a Székely Himnusz zeneszerzője + VIDEÓ, FOTÓK

A Belvárosi temetőben felavatták Mihalik Kálmánnak, a Székely Himnusz zeneszerzőjének díszsírhelyét. A megemlékezésen jelen volt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Kalmár Ferenc, a KDNP parlamenti képviselője, Polner Eörs, a megyei Kormányhivatal főigazgatója, a megyei és városi közgyűlés tagjai, az egyházközösségek, pártok és civil szervezetek képviselői, Bognár Levente, Arad alpolgármestere és küldöttsége.

Pontosan 90 évvel ezelőtt a mai napon hangzott el először a Székely Himnusz, és az idén emlékezünk meg a zeneszerző halálának 90-edik évfordulójáról is.

Balogi Dániel

, a Szegedi Testamentum Kft. igazgatója elmondta, tavaly ősszel koszorúzási ünnepség volt a Mihalik-sírnál, a temető hátsó részében, és igen sokan nem találták, keresték a zeneszerző sírját. Az igazgató már akkor eldöntötte, átköltözteti egy jobb helyre, a főbejárat mellé, és rendbe teteti a sírhelyet. Mihalik nyugvóhelye most kiemelt helyen található, idővel egy kegyeleti park létesül majd itt, és senkinek sem kell keresgélnie. A Székely Himnusz az ellenállás, a nemzeti érzés szimbólumává vált Erdélyben és a szocialista rendszerrel szemben való ellenállásnak az anyaországban, hangsúlyozta az ünnepség vezérszónoka

Semjén Zsolt

. Nem csak

Ceausescu

Romániájában volt betiltva, büntetés járt az énekléséért a kádári Magyarországon is. Most is vannak, akiknek szálka a szemében ez a dal, folytatta Semjén, akiknek nem tetszik, hogy a Parlamentben is elénekeljük.

Diktatúrában még a dal is bűnös

Vannak, akik vitatják művészi értékét, sőt látszólagos tudományossággal magyarázzák, miért helytelen a megnevezés és miért is nem ez a székelyek himnusza. Az egyetemes magyarság és székelység azonban Székely Himnusznak fogadta el, ezért mi is emlékezünk a dal születésének 90. évfordulójára. A diktatúrában még a dal is bűnös volt, hát még aki dalolta. Csaba királyfi dalát énekelni egyet jelentett a nemzeti ellenállással. Veszélyt hordozott, ugyanakkor tartást is adott. Mikor felhangzik, gondoljunk erre is. „Köszönjük neked a Székely Himnuszt, magyarságunk egyik hitvallását, Mihalik Kálmán” – fejezte be beszédét Semjén Zsolt. Mindössze 26 évet élt

Mihalik Kálmán

, neve mégis halhatatlan maradt, mondta

Gyulay Endre

nyugalmazott megyés püspök. Mi teszi a nemzetet nemzetté? A nemzeti himnusz mindenképpen. A székely nép, bár a magyarsághoz tartozik, mindig önállóságot élvezett és öntudata is önállóvá tette őt. Az önállóság segítése tulajdonképpen a nemzeti himnusz, a Székely Himnusz. „Jó lenne, ha a Székely Himnusz szövege és dallama úgy szállna tovább, hogy az valódi jövőt biztosítson ennek a népnek a maga szabadságában, a biztos jövőjében” – zárta gondolatait Gyulay, majd megáldotta Mihalik díszsírhelyét, és köszönetet mondott annak, hogy Szeged így gondoskodik róla.

Gál Imre

fafaragó, a Mihalik Kálmán Alapítvány egyik létrehozója és a sír felfedezője is köszöntötte a jelenlevőket, majd meghatódottan a Csíksomlyóról hozott zsákocska földet a kopjafa elé szórta. A megemlékezést a csongrádi Batsányi János Gimnázium tanulóinak szavalatai, énekei tették még ünnepélyesebbé, a végén pedig a pártok és szervezetek koszorút helyeztek el Mihalik Kálmán sírjára, majd a jelenlevők közösen elénekelték a Székely Himnuszt. http://www.youtube.com/watch?v=jaj-aT6Wd6s

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.