Wallenberg-évforduló - embernek lenni az embertelenségben + FOTÓK

Vetélkedővel emlékeztek meg a száz éve született Raoul Wallenberg svéd diplomatáról, „a humánum lovagjáról”, magyarországi zsidók sokaságának megmentőjéről. A Raoul Wallenberg Egyesület, a Holokauszt Emlékközpont és a Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium által szervezett „Régen volt? Hol is volt?” háromfordulós, 14 és 18 év közötti diákok számára meghirdetett vetélkedő második fordulójának területi döntőjét a Somogyi-könyvtárban rendezték meg csütörtökön.

1988 decemberében alakult meg a budapesti Raoul Wallenberg Egyesület. Alapító tagja és jelenlegi ügyvivője, a Wallenberg-alapítvány elnöki posztját is betöltő

Sebes József

arra figyelt fel az egyik napilapban, hogy mindenféle vallási, nemzetiségi, etnikai és kulturális diszkrimináció ellen fellépő egyesületet szerveztek, amely ilyenfajta társadalmi aktivitást is támogat, és az ezzel kapcsolatos nyilvánosságot figyeli. Közel háromszáz, főként értelmiségi vált a szervezet tagjává, ezért két napig tartott a megalakulás. A második napon a diszkrimináció természetéről tartottak vitát, melyen három közéleti személyiség, író, közíró vett részt:

Csurka István, Konrád György

és

Hernádi Gyula

. „Meglepő talán, hogy ez a három személy húsz év múlva már szóba sem állt egymással, de akkor ebben a témában a véleményük nem állt messze egymástól” – mondta el portálunknak Sebes József.

Nem emlékbizottság

Nagy akciókat is szervezett az egyesület. 1991-ben valaki horogkereszteket festett a Szilágyi Erzsébet fasorban álló Wallenberg-emlékműre. „Ezen annyira felháborodtunk, hogy a szobor körül néma tüntetést szerveztünk, melynél

Antall József, Szabad György

és

Göncz Árpád

díszőrséget állt és egy szál virágot elhelyeztek az emlékműnél, valamint 67 párt-, illetve társadalmi szervezet vett részt az eseményen” – beszélt az egyesület tevékenységéről az ügyvivő. 1991-ben létrehozták a Wallenberg-alapítványt, amely sok más mellett összeállított egy Wallenberg-füzetsorozatot – jelenleg a hatodik darabnál tartanak. 1992-ben megrendezték az első Wallenberg-kiállítást, ennek összefoglalóját tartalmazta az első füzet. Mint Sebes József elmondta, azon dolgoztak, hogy a közért munkálkodó

Wallenberg

neve bekerüljön a köztudatba – nem emlékbizottságként működnek, szemben a ma több mint húsz Wallenberg nevét viselő bizottsággal, egyesülettel, nonprofit szervezettel. A névadó emlékét őrzik, kutatják történetét, ugyanakkor fellépnek a diszkrimináció ellen is, és az ilyen aktivitásokat támogatják, valamint véleményt nyilvánítanak olyan dolgokban, amiknél úgy érzik, kihathat arra, hogy miként érzik magukat a kisebbségiek, nemzetiségiek.

Dermesztő tények

Wallenberg nevének megismertetésében sokat segített a százéves jubileum, valamint a vetélkedő, amit Szegedre is elhoztak – folytatta Sebes József. Több éve létezik egy, a szervezet irodájában berendezett állandó kiállítás, melyet most körbevisznek az országban egyetemekre, közintézményekhez, így többek között Sopronban, Győrben, Baracskán, Miskolcon, Pécsen és Szolnokon is láthatják az érdeklődők. „Szószerint dermesztő egy külföldi kutatás eredménye, melynek számait ugyan vitatják, mégis nyilvánosságot kapott: 70 százalék fölött van Magyarországon az antiszemitizmus felé hajlók száma, Európában hazánkban a legnagyobb a fenntartás a zsidósággal szemben” – tudtuk meg Sebes Józseftől, aki azt is hozzátette: ez 40 százalékos növekedés az elmúlt húsz évre vetítve. Így még fontosabb tudni, hogy volt valaki, aki ember volt az embertelenségben, és azokon segített, akik akkor rászorultak. Raoul Wallenberg a náci Németország által 1944-45-ben megszállt Magyarországon tevékenykedő svéd diplomata a vészkorszak idején többezer magyar zsidó életét mentette meg. 1945 januárjában a szovjet hatóságok letartóztatták és máig is tisztázatlan körülmények között a Szovjetunióba hurcolták. A nap folyamán hét középiskola diákjai mérték össze tudásukat a Somogyi-könyvtárban négyfős csapatokban. A vetélkedő középdöntőit egyébként az ország öt városában – Székesfehérváron, Budapest XIII. kerületében, Győrött, Szegeden és Miskolcon – bonyolítják le március 26-30. között, mintegy 160 diák részvételével. Az általános történelmi ismereteken túl a lakóhely holokauszt történeteiből is készültek a résztvevők. A délutáni megmérettetés előtt a diákok városismereti sétát tettek Szegeden a holokauszt-, zsidó-, embermentő emlékhelyekre.