Hogy miben hasonlít a pannonhalmi borvidék az alföldre, és mekkora szerepet tölt be egy-egy borászat életében a marketing? E téma körül forgott egy könyvbemutatóval, borkóstolóval egybekötött szakmai est az Alsóvárosi Tájházban.
A pannonhalmi boros csodákat bemutató Teremtett borvidék című könyv szerzőjével,
Száraz Lajossal
beszélgetett
Dlusztus Imre
, az elitbor.hu borászati szakírója a Nyíl utcai Alsóvárosi Tájházban, mely a Napsugaras Boresteknek is az otthona. Ahogy a könyv kinyílt a beszélgetés kezdeteként, úgy indult egy nagyon aktuális téma is körbe, melyet a jelenlévő turisztikával, marketinggel vagy épp a borral foglalkozó érdeklődők kedvükre ízlelgethettek, ahogy a pannonhalmi borvidékről érkező borokat is. Ez az aktuális felütés pedig a magyar bor helye az ország és a világ polcain, az irány kérdésköre, merre induljon el a szakma, hogyan fejlődjön a borturizmus és általában mi kell a borfogyasztás serkentéséhez.
Nyíljanak magyar éttermek a testvérvárosokban!
„Ritka az ilyen szép könyv” – e mondattal indította a beszélgetést Dlusztus Imre, s valóban a Teremtett borvidék kötet szinte élő fotókkal mutatja be az olvasóknak a pannonhalmi borvidéket, s borászatokat, melyek az apátsággal az élen tudatosan kezdtek bele a terület borturizmusának fejlesztésébe. A könyv szerzője elmondta, hogy egy széthúzott piac a boré, ahol a termékeket jól megtervezett marketing nélkül nehéz pozicionálni. A moderátor, borszakíró emlékeztetett, hogy sok a hasonlóság az alföld és Pannonhalma között, legfőképpen abban, hogy méltatlanul szorult háttérbe eddig e területek borkultúrája. A beszélgetés során kifejtették, hogy a motivációt kell realizálni, most például nem arra fordítani az energiát, hogy kivigyük borainkat, hanem, hogy a turizmusra építve a külföldet hozzuk ide. Száraz Lajos ehhez kapcsolódóan egy érdekességet említette meg példaként. „Prága az a város, aki jelentős fejlődést tudott elérni a külföldi beutazó turizmus tekintetében, amit úgy valósított meg, hogy német középiskolás diákoknak adott 50 százalékos lakhatási kedvezményt, ha osztálykirándulást szerveznek a városba. S mivel ebben a korban nem igen kóstolhatták az európai hírű prágai söröket, néhány év elteltével már mint turista utaztak vissza egy-két napos sörtúrákra” – mesélte a könyv szerkesztője. Dlusztus Imre az ötletbörzéhez csatlakozva tett említést saját ideájáról, amit elmondása szerint a megvalósulás küszöbről tettek félre politikai szelek. A főszerkesztő szerint testvérvárosokban kellene magyar éttermeket nyitni, hungarikum és borsarokkal, turisztikai ismertetőkkel és a szájukon keresztül elkapni a külföldieket.
Bort mérjenek minden Mc Donald’s-ban!
A marketingről beszélgetve az is szóba került, hogy a külföld felé elvárás, hogy folyamatosan lehessen szállítani ugyan azt a minőséget, viszont a viszonylag kis területű ország terményei végesek, nem lehet ellátni magyar borokkal egész Európát, épp ezért a belső piacra kell behozni a kontinenst. Felmerült azonban, hogy az alföld területén, a kiépült technológiával, a tisztességes tudással és profi borászokkal, lehet összefogott termeléssel mennyiséget és minőséget is együtt gyártani úgy, hogy nyolc szőlőfajtára koncentrálva nagyobb tételekkel lássunk el európai országokat. A borszellemi műhelybeszélgetésen több érv is elhangzott a belső piac serkentésére, amiben nélkülözhetetlen az állam szerepe. Megtudtuk, hogy a franciáknál, mikor csökkenni kezdett a borfogyasztás, hoztak egy olyan rendeletet, hogy csak az kaphat melegkonyha nyitására engedélyt, aki vállalkozásában árul fehér, rozé és vörös helyi, vagy a legközelebbi borvidékről szállított folyó bort. Így lehet kapni az amerikai gyorsétterem-láncokban is bort Franciaországban. „Az ideális az lenne, ha eddig eljuthatnánk, de itthon már megelégedne a szakma azzal is, ha az éttermekben el lehetne érni hasonlót” – hangzott el. Száraz Lajos kifejtette, hogy Győrben bizony a konyhát üzemeltető helyiségek 90 százalékában lehet folyóbort kapni a környező borvidékekről. Összegzésként újfent elhangzott, hogy az átgondolt marketing, a magyar bor népszerűsítése elengedhetetlen itthon és külföldön egyaránt, de ehhez állami akaratra is szükség van és olyan összefogásra a szakmában, ami még hiányzik, de a pannonhalmi borvidéken elkezdődött valami, érdemes figyelni rá, lehet majd tanulni is belőle!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
