Kiállítás és emlékülés a Dugonics Társaság 120 éves születésnapjára (FRISSÍTVE) + FOTÓK
2012. február 28., kedd
Kiállítás nyílt a 120 éves Dugonics Társaságról a szegedi Somogyi-könyvtárban kedden, majd emléküléssel adóztak a közösség irodalomban és tudományban vállalt elévülhetetlen szerepe előtt.
A
Dugonics András
piarista szerzetes, író, egyetemi tanár nevét viselő társaságot 1892. február 28-án szegedi írók, tudósok, közéleti szereplők hozták létre „afféle helyi akadémiaként” - mondta
Péter László
irodalomtörténész az április 4-éig látható tárlat megnyitóján. A társaság Szeged legrégebbi, ma is működő civil szervezete. A tudományos és szépirodalmi szakosztállyal működő társaság alapításában harmincnyolcan vettek részt, a rendes tagok létszámát kezdetben negyven főben maximálták. Taggá válásakor a jelöltek székfoglalót tartottak – emlékeztetett a szegedi egyetem professor emeritusa. A szervezet kiadványaival, felolvasóüléseivel hosszú éveken át fontos szerepet töltött be a város közművelődési életében. A felolvasóüléseken - melyeket Szeged mellett a környező tanyavilágban és településeken is megszerveztek – vendég volt többek között
Tömörkény István, Móra Ferenc, Juhász Gyula, Gárdonyi Géza, Ady Endre, Tamási Áron, Hermann Ottó
. A társaság pártolta a pályakezdő költők, írók munkáját is, így segítette a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma és tagjai, köztük
Radnóti Miklós
bemutatkozását.
1948-tól a hatalom szemében gyanús társaság kénytelen volt szüneteltetni működését, 1952-ben pedig a belügyminiszter több más egyesülethez hasonlóan feloszlatta a szervezetet, a társaságot 1991-ben alapították újjá lelkes lokálpatrióták. A Dugonics Társaság 120 éves történetét bemutató kiállítást a Somogyi-könyvtár saját anyagából és magángyűjtemények ritkaságaiból állította össze. A korabeli évkönyvek, értesítők és kiadványok mellett többek között kéziratos Móra-levél, 1916-os alapszabályzat, tagnévsor, kiadványok, székfoglaló előadások anyagai idézik föl a Dugonics Társaság szellemi életének két háború közötti pezsgését. Utóbbi dokumentumok az 1921-ben taggá választott Bucsy István egyetemi tanár hagyatékából valók, amelyet unokája, Szónoky Miklós geológus, nyugalmazott egyetemi tanár – maga is tagja a társaságnak – őrzött meg az utókor számára. A Dugonics Társaság archívumából került a közönség elé a Dugonics-díj kisplasztika, Kligl Sándor alkotása, a centenáriumi érem, valamint két nyomdai ólomnegatív, amelyek Kopasz Márta metszetei után készültek. Egyikük a társaság újraindításában oroszlánrészt vállaló Turay Gézát ábrázoló ex libris, a másik a meghívók fejlécén látható grafika sokszorosítására szolgál.
Szeged szellemi életének szerves része
A társaság a kiállítás mellett tudományos emléküléssel és gálaműsorral is ünnepelte alapításának 120. és újjászervezésének 20. évfordulóját. „Kis vidéki akadémia volt ez, két részből állt, egy szépirodalmi és egy tudományos osztályból. Mégpedig annak idején zárt számmal, úgy mint az akadémikusoknál, tehát 20-20 tagja lehetett csak” – emlékezett vissza Péter László irodalomtörténész. „Ennyire a szegedi talajból kinövő szellemi ember, aki a szegedi néphöz fordul és annak a művelődésén fáradozik, és annak a világából sarjad ki ennyire nincs más, és azért emblematikus figurája a Dugonics Szeged életének, és ennek az őre, meg valamiképp a hordozója, ez a Dugonics Társaság is” – fogalmazott Jelenits István piarista tanár a tudományos ülésen. Működésükről Tandi Lajos újságíró, a társaság főtitkára elmondta, minden olyannal foglalkoznak, amiben a szegediség kimutatható, vagyis Szegeden születő érték, kisugárzás vagy épp szegedi vonzás. „Azt mondta az alapszabály még 120 évvel ezelőtt, hogy a magyar alföldön, de elsősorban Szegeden és környékén szeretnék a tudományosságot, a művészeteket, a közművelődést és az irodalmat támogatni. Ez a cél most is megmaradt” – jelentette ki. A programsorozat ünnepi gálaműsorral zárult a városházán. Az ünnepségen bemutatták a szervezet jubileumi évkönyvét, és átadták a Dugonics-díjat. A gálaműsoron köszöntőt mondott Botka László, a Dugonics Társaság tiszteletbeli elnöke. A polgármester kiemelte, az 1991-ben újjáalakult társaság Szeged szellemi életének kitörölhetetlen részévé vált. „A 21. század Európájában, akkor tudunk mi is sikeres Szegedet építeni, hogyha kulturális és tudományos értékeinket megóvjuk, megőrizzük, gyarapítjuk. Az egész város számára fontos ez az évforduló azért is, mert egy másik, talán a legfontosabb lokálpatrióta polgári erényről szól, az együttműködés képességéről és kötelességéről” – fogalmazott Botka László a jubileumi rendezvényen.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.