Kultúra

A Tragédia 150 éve - kamaratárlat a Somogyiban + FOTÓK

A Tragédia 150 éve - kamaratárlat a Somogyiban + FOTÓK

2012. február 3., péntek
A Tragédia 150 éve - kamaratárlat a Somogyiban + FOTÓK
150 éve jelent meg nyomtatott formában Az ember tragédiája, 1862. január 16-án. A Somogyi-könyvtár a jeles eseményre a Magyar Kultúra Napja óta kamaratárlattal emlékezik a második emeleti kölcsönzőben. A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódóan a Somogyi-könyvtár évről évre olyan hagyományokat, témákat mutat be, amelyek a magyarságunkhoz tartoznak – tudtuk meg tárlat anyagát összeállító Papp Tímea könyvtárostól. Ha a második emeleten járunk, ne menjünk el mellette úgy, hogy pillantást sem vetünk rá: számos érdekességet rejt a kiállítás.

Az oroszlánbarlang titkai

Az első tárlóban Madách Imre életének „lenyomatát” adják a Somogyi állományából válogatott dokumentumok. Talán kevesen tudják, de a világköltemény szerzője jól tudott rajzolni, és az ecsettel is jól bánt. Erről tanúskodik két általa festett kép, melyek közül az egyik egy katolikus templomban látható Alsósztregován, a másikat a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi. Még ugyanebben a tárlóban megcsodálhatjuk Madách dolgozószobáját, az „oroszlánbarlangot” is – itt született Az ember tragédiája.
„Nem tudjuk, személyesen vagy közbenjáró útján juttatta el Aranyhoz, ám tény, hogy az ország első költője rögtön az I. szín olvastán Faust-remeniszcenciákat és számára elfogadhatatlan részleteket találva, kedvetlenül félretette az ismeretlen vidéki földesúr művét... Madách egyik képviselőtársa, Jámbor Pál járt közbe érdekében Aranynál, aki ezúttal már végig olvasta a kéziratot és 1861. szeptember 12-én leírta Madáchnak a híres sorokat: „Az ember tragédiája úgy koncepcióban, mint kompozícióban igen jeles mű.” (Kerényi Ferenc: Madách Imre: Az ember tragédiája)
A második tárló a mű születésének körülményeit idézi fel. Egyetlen kéziratpéldánya maradt fent Az ember tragédiájának, melyet jelenleg az MTA Könyvtárának kézirattárában őriznek. A kiállításon az 1973-as hasonmáskiadás kapott helyet. Madách 1859-ben kezdte írni a Tragédiát, és 1860-ban fejezte be. Eljuttatta Arany Jánosnak, aki először félretette – első benyomása alapján gyenge Faust-utánzatnak tartotta –, majd egy jóbarát közbenjárására mégis elolvasta. Arany felismerte, hogy mégiscsak igen jeles műről van szó, amely érdemes a nyomtatásra.

Jászai Mari Évája, liliputi Tragédia

Harmadik blokként a Tragédia színpadi feldolgozásaival ismerkedhetünk meg. Az első ősbemutató 1883-ban volt, ekkor Jászai Mari játszotta Évát. Paulay Ede dolgozta át, alkalmazta színpadra az eredetileg nem a világot jelentő deszkákra szánt művet, több tanulmány fejtegeti ugyanis, hogy igen nehéz megjeleníteni a különböző színeket – magyarázta portálunknak Papp Tímea. Itt kapott helyett néhány kapcsolódó Buday György fametszet is. A negyedik tárlóval megérkezünk Szegedre, a szabadtéri játékokhoz, mely 1933-ban tűzi műsorára, majd minden évben bemutatják a játékok negyvenes évekbeli abbamaradásáig, de az újraindulást követően is sokszor visszanyúlnak a Tragédiához – ahogy 2011-ben is láthattuk. Idén megjelent egy kötet is a rendező Vidnyánszky Attila, valamint Bérczes László és Bócsi Krisztián tollából a szabadtéri előadásról. A helyismereti gyűjteményből a harmincas éveket idéző régi képeslapok, képeskönyvek elevenítik fel a Szegedi Szabadtéri Játékok korabeli Madách-bemutatóit. Végül az utolsó kiállítási egységben kuriózumokkal találkozhatunk, így például egy liliputi Tragédia-kiadással Kass János metszeteivel. Az ember tragédiáját több mint negyven nyelvre fordították le, a soknyelvű sikerre többek közt egy angol kiadás utal Zichy Mihály metszetével, de lovári és francia nyelvű, valamint egy spanyol nyelvjárásban íródott kötet is fellelhető a Somogyiban. Megcsodálhatjuk az 1921-es kiadást, ami a Kner-nyomdában készült. A kiállítás február 9-ig tekinthető meg.
Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.