Írjon nekünk!

Szeged

Vélemény

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Egyház

Kultúra

A „Balkán Kolumbuszáról” nyílt kiállítás a Nemzetiségek Házában + FOTÓK

A „Balkán Kolumbuszáról” nyílt kiállítás a Nemzetiségek Házában + FOTÓK

2012. február 15., szerda
A „Balkán Kolumbuszáról” nyílt kiállítás a Nemzetiségek Házában + FOTÓK
Kanitzcal Szerbián át - „A Duna etnográfusa” címmel nyílt kiállítás a Nemzetiségek Házában kedden este. A háromnyelvű tárlat a Balkán képeivel várja az érdeklődőket a kultúraközvetítés jegyében. Felix Kanitz a „Balkán Kolumbuszának” is nevezhető, aki megmutatta a világnak Európa e régiónak országait - így összegezte a 19. századi utazó tevékenységét Sajtos Natália, a Szegedi Nemzetiségi Önkormányzatok Társulása elnöke a megnyitón. A szerb-magyar-német nyelvű tárlat széleskörű együttműködés révén jött létre az Osztrák Kulturális Fórum, a Nemzetiségek Háza, a szegedi Osztrák Irodalom és Kultúra Tanszék, valamint a Belgrádi Nemzeti Múzeum és a Felix Kanitz Egyesület közreműködésével. Bombitz Attila, az osztrák tanszék vezetője elmondta, a kiállítás Felix Kanitz életmű-keresztmetszetét kínálja, a látogatók osztrák-magyar-szerb háromszögben vethetnek pillantást Kanitz 19. századi térbejárására. A tanszékvezető emlékeztetett, az elmúlt félévben Adalbert Stiftert, egy másik 19. századi, hasonlóan nagy művész életművét mutathatták be a Grand Caféban. Akár együtt is lehetne a két alkotót említeni, hiszen mindkettőjük életében nagy hangsúlyt kapott a kulturális igény, a kultúraköziség és a kultúraközvetítés, időket és tereket áthidalóan - így Bombitz Attila.

Előítélet nélkül

Kanitz 1829-ben született Óbudán, jómódú zsidó családba. Grafikusművésznek kezdett tanulni, fiatalon már a császárvárosban találjuk. Megörökítette többek között a bécsi forradalmat, a Leipziger Illustrierte Zeitungnak is dolgozott - ennek a lapnak küldte el képeit és úti beszámolóit, amikor beutazta a Balkánt, Szerbiától Montenegrón át Bulgáriáig - ismertette Kranitz pályáját Catherine Horel, a Felix Kanitz Egyesület titkárhelyettese. Hangsúlyozta: Kanitz semlegesen, előítélet nélkül ír útiélményeiről és a látottakról. Két könyve is napvilágot látott útja után, melyeket német nyelven írt, az egyik kötetben Szerbiáról, a másikban Bulgáriáról értekezett - ezen országok igazi szakértőjévé vált, mint kiváló etnográfust, illetve geográfust tartották számon.

Örökség határok nélkül

A Felix Kanitz Egyesület egyik legfontosabb célja három nyelven megismertetni a grafikus utazó nagyságát és személyiségét, illetve a fiataloknak ihletet adni, hogy kutassák ezt a területet - mondta a megnyitón Zoran Hamović, az egyesület alelnöke. 2010-ben egy nemzetközi konferencia eredményeit kiadványban is megjelentették. Hozzátette, szeretnék, ha tisztelet ébredne az emberekben e kulturális örökség iránt, mely nem ismer határokat: fennmarad és állandóan növekszik annak függvényében, mennyire becsülik meg. Ezt elősegítendő pályázatot is kiír az egyesület, melyben a - balkáni országokból, illetve német nyelvterületről érkező - résztvevők Kanitzhoz hasonlóan írhatják meg úti élményeiket azokról a tájakról, melyeken ő is járt. Az egyesület másik fókuszpontja, a művészetek találkozása is jól tetten érhető a kiállításon. Végül az alelnök arról szólt, hogy Felix Kanitztól többek között azt is megtanulhatjuk, hogy a tudományon, a megértésen és az egymás iránti tolerancián keresztül eljuthatunk ahhoz, amit úgy hívunk: Európa.
Felix Kanitz Nemzetiségek Háza

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo