Kultúra

Művészetterápia Moszkvából a szegedi egyetemen

Művészetterápia Moszkvából a szegedi egyetemen

2012. január 12., csütörtök
Művészetterápia Moszkvából a szegedi egyetemen
Legyőzhetjük félelmünket, ha negatív élményeinket szép képekkel oszlatjuk el – többek között erről is beszélt portálunknak Vladimir Nikitin, a Moszkvai Pszichológiai és Pedagógiai Intézet tanszékvezető professzora, aki Artem Lobanov grafikussal a szegedi egyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar (ETSZK) Egészségmagatartás és -fejlesztés Szakcsoportjának meghívására érkezett a Tisza-parti városba. Művészetterápiás workshopot is tartott a két szakember, akiket Barnai Mária dékán és Bársonyné Kis Klára szakcsoportvezető invitáltak meg a karra, hogy bemutassák az intézmény oktatóinak a művészetterápia munkamódszereit. Az ötlet kezdeményezője Budai Éva volt, aki Magyarországot képviseli a Kelet-Európai Művészetterápiás Egyesületben, melynek elnöki posztját Vladimir Nikitin (felső képünkön jobbra) tölti be. Megelőzés, fejlesztés és gyógyítás, melyek során a művészet eszközeit és formáit használják fel – röviden ezt jelenti a művészetterápia. Négy alapirányzata ismert, egyik a vizuális és plasztikus művészeti eszközökkel végzett terápia, mint a rajz, szobrászkodás, a fénykép vagy a kollázs. A második irányzat a hangok segítségével végzett zeneterápia. Harmadik a drámaterápia, ahol a színházművészetet használják fel. Negyedik pedig a tánc- és mozgásterápia.

Egyre népszerűbb

„A terápia egyik alapfogalma a hullám, amely az aktivitás és az ellazulás szabályozásából jön. A hang szintén hullám és a mozgásban is ezt érzékeljük. Aki érzi a hullámot, tudja szabályozni az állapotát” – magyarázta a professzor. A művészetterápiában a matematikából és a biológiából ismert szinergetika elméletére támaszkodnak, melyet például a Gestalt-pszichológiában is alkalmaznak. Alkotáskor a semmiből valamit hozunk létre. Ez azt feltételezi, hogy van egy motiváció, egy bizonyos tudás – amikért az agy struktúrái felelnek, amelyek állandóan átrendeződnek attól függően, milyen jellegű a megoldandó feladat. A művészetterápia szakemberének úgy kell felépítenie az alkotási folyamatot, hogy a megfelelő agyi struktúrát aktivizálja. Ha jó szakember, akkor egy jól megválasztott szín, zene, mozgás meg fog felelni a kliens személyiségének. A felzaklatott embert például meg kell tudnia nyugtatni, sőt, az a cél, hogy a kliens elkezdje másként felfogni a világot.
„Az utóbbi körülbelül öt évben nagyon népszerűvé vált a művészetterápia, mert egyesíti a különböző területek szakembereit. Nemcsak pszichológusok és orvosok dolgoznak együtt, hanem mi például másoddiplomás képzést végzünk, melyben pedagógusok, színészek, zenészek, táncosok kapnak pszichológiai ismereteket” – magyarázta Vladimir Nikitin professzor, a filozófiatudományok nagydoktora, a pszichológia kandidátusa, a moszkvai Filozófiai, Antropológiai és Művészetterápiás Tanszék vezetője. A terápia lényege, hogy a művészeti alkotás létrehozásakor az ember lereagálja a saját élményeit például a félelemmel kapcsolatban egy rajz segítségével. A pszichológussal, illetve a művésszel együtt már egy más képet alkot meg, amely feloldja a félelem átélését a konkrét helyzetben. Egyesíteni is lehet a művészeti ágakat, így mondjuk a színházat a rajzzal. Ekkor párhuzamosan a mozgás és a beszéd segítségével a „páciens” megfigyeli, átéli és fixálja a műalkotás képét és a mozgás együttesét. 5-10 percig tart egy ilyen foglalkozás, melynek végén a kliens maga egészíti ki a közben megszülető rajzot. Amikor a félelmet kiváltó helyzet újra jelentkezik, automatikusan a szép kép jut majd eszébe, így a negatív élményre egy pozitív helyeződik rá, és feloldja a negatívot – fejtegette a professzor. A problémák persze nagyon eltérőek lehetnek, vannak olyan esetek is, amikor elég egy találkozás, máskor hónapokig munkálkodnak egy-egy lelki gond feldolgozásán. „Nagyon jól sikerült tréningen vagyunk túl, melynek témája az egészség volt a művészetterápia alkalmazásával” – fogalmazott az ETSZK-n tartott workshopról szólva a professzor. „Az első szakaszban a rajzról beszélgettünk, például arról, mit árul el a vonalvezetés, a satírozás, az alkotó által a rajzba belelátott jelentés – ezekből ugyanis az ember állapota, illetve a személyiségjegyei olvashatók ki. Megmutattuk, hogyan lehet korrekciókat végezni, például a félelem érzésének legyőzését a rajz segítségével. A második rész a mozgásról szólt. Azt demonstráltuk, hogy a test különböző szintjein hogyan lehet diagnosztizálni és korrigálni a mozgás segítségével az ember pszichikai és fizikai állapotát” – összegzett Vladimir Nikitin.

Művész a pszichológusok közt

Artem Lobanov, a pedagógiatudományok kandidátusa, grafikus elmondta, mintegy tíz éve dolgoznak együtt a professzorral, az ő grafikai ábrázoló módszerét tudják hasznosítani a diákokkal való terápiás munkában. „Nem pszichológusként, hanem művészként dolgozom együtt a pszichológusokkal – ez magában az újdonság. A gyakorlati érdekesség abban áll, hogy amikor létrejön egy műalkotás, akkor az én tapasztalataimat hasznosítjuk benne, például azt, hogy miként kell egy kompozíciót létrehozni. Az a cél, hogy legyen meg a rajz kifejezőképessége. A terápia eredménye egy teljes értékű, befejezett műalkotás” – így a grafikus. Vladimir Nikitin elmondta, szép és otthonos városnak ismerték meg Szegedet, jóindulatú és figyelmes emberekkel találkoztak – a professzor szerint ez nem minden európai városban van így. „Beszélünk a tanszéken az együttműködés lehetőségéről. Elkezdtünk dolgozni egy nemzetközi kiadványon, egy monográfián, amely a Kelet-Európai Művészetterápiás Egyesület égisze alatt fog megjelenni, és körülbelül 5-7 ország szakemberei publikálnak benne, az egészség témáját az ETSZK dolgozói írják” – tudtuk meg a moszkvai szakembertől.
Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.