Művészetterápia Moszkvából a szegedi egyetemen
Egyre népszerűbb
„A terápia egyik alapfogalma a hullám, amely az aktivitás és az ellazulás szabályozásából jön. A hang szintén hullám és a mozgásban is ezt érzékeljük. Aki érzi a hullámot, tudja szabályozni az állapotát” – magyarázta a professzor. A művészetterápiában a matematikából és a biológiából ismert szinergetika elméletére támaszkodnak, melyet például a Gestalt-pszichológiában is alkalmaznak. Alkotáskor a semmiből valamit hozunk létre. Ez azt feltételezi, hogy van egy motiváció, egy bizonyos tudás – amikért az agy struktúrái felelnek, amelyek állandóan átrendeződnek attól függően, milyen jellegű a megoldandó feladat. A művészetterápia szakemberének úgy kell felépítenie az alkotási folyamatot, hogy a megfelelő agyi struktúrát aktivizálja. Ha jó szakember, akkor egy jól megválasztott szín, zene, mozgás meg fog felelni a kliens személyiségének. A felzaklatott embert például meg kell tudnia nyugtatni, sőt, az a cél, hogy a kliens elkezdje másként felfogni a világot.
„Az utóbbi körülbelül öt évben nagyon népszerűvé vált a művészetterápia, mert egyesíti a különböző területek szakembereit. Nemcsak pszichológusok és orvosok dolgoznak együtt, hanem mi például másoddiplomás képzést végzünk, melyben pedagógusok, színészek, zenészek, táncosok kapnak pszichológiai ismereteket” – magyarázta Vladimir Nikitin professzor, a filozófiatudományok nagydoktora, a pszichológia kandidátusa, a moszkvai Filozófiai, Antropológiai és Művészetterápiás Tanszék vezetője. A terápia lényege, hogy a művészeti alkotás létrehozásakor az ember lereagálja a saját élményeit például a félelemmel kapcsolatban egy rajz segítségével. A pszichológussal, illetve a művésszel együtt már egy más képet alkot meg, amely feloldja a félelem átélését a konkrét helyzetben. Egyesíteni is lehet a művészeti ágakat, így mondjuk a színházat a rajzzal. Ekkor párhuzamosan a mozgás és a beszéd segítségével a „páciens” megfigyeli, átéli és fixálja a műalkotás képét és a mozgás együttesét. 5-10 percig tart egy ilyen foglalkozás, melynek végén a kliens maga egészíti ki a közben megszülető rajzot. Amikor a félelmet kiváltó helyzet újra jelentkezik, automatikusan a szép kép jut majd eszébe, így a negatív élményre egy pozitív helyeződik rá, és feloldja a negatívot – fejtegette a professzor. A problémák persze nagyon eltérőek lehetnek, vannak olyan esetek is, amikor elég egy találkozás, máskor hónapokig munkálkodnak egy-egy lelki gond feldolgozásán. „Nagyon jól sikerült tréningen vagyunk túl, melynek témája az egészség volt a művészetterápia alkalmazásával” – fogalmazott az ETSZK-n tartott workshopról szólva a professzor. „Az első szakaszban a rajzról beszélgettünk, például arról, mit árul el a vonalvezetés, a satírozás, az alkotó által a rajzba belelátott jelentés – ezekből ugyanis az ember állapota, illetve a személyiségjegyei olvashatók ki. Megmutattuk, hogyan lehet korrekciókat végezni, például a félelem érzésének legyőzését a rajz segítségével. A második rész a mozgásról szólt. Azt demonstráltuk, hogy a test különböző szintjein hogyan lehet diagnosztizálni és korrigálni a mozgás segítségével az ember pszichikai és fizikai állapotát” – összegzett Vladimir Nikitin. 
