Bioborászat, avagy a hagyományos borkészítés + FOTÓK

Igazi hagyományos alföldi borok mutatkoztak be a Rendezvényházban. Akik betértek e borkóstolóra megtudhatták többek között, hogy az öregapáink borkészítése, az 50-100 éves hagyományt lényegében ma bioborként lehet árulni. A Fiatal borászok újborai Csongrád megyéből elnevezésű rendezvényen Bodor László csongrádi borász és Zádori Károly Szeged-Kiskundorozsma bormívese mutatkozott be.

A SZEGEDma.hu a csongrádi termelővel beszélt arról, hogy is kell elképzelni egy biborászt. „A biotermesztés egy ősi, hagyományos termesztési technológia, főleg azért tartom ezt fontosnak, mert szerintem az egészségünk elengedhetetlen része a tiszta táplálkozás, hogy minél kevesebb vegyszert vigyünk be a szervezetünkbe. Sajnos a gyümölcsök esetében, főleg a nagyüzemi termesztésben egyre több kemikáliát használnak. Gyakran ezekkel a kémiai rásegítésekkel érnek el nagy hozamot, de közben a gyümölcs veszít a potenciájából, a talajt kizsigerelik, és mint tudjuk a szőlő is gyümölcs” – mesélt a munkáját „élesztő” gondolatokról

Bodor László

. „Én úgy próbálom ezt megoldani, hogy csak szerves trágyával pótolom a tápanyagot a talajban. A növényvédelemnél odafigyelek a kórokozók viselkedésére, és a megelőzésre koncentrálok, kimondottan csak réz és kén alapú vegyszereket használok. Sok függ a szőlő fajától és az időjárástól is. Az ide év szerencsés volt, nem szaporodtak el a gombák, de a 2010-es évjáratnál kadarkát és cabernet sauvignont nem is kellett szüretelnem, mindent elvitt a gomba” – mondta a termelő, aki kiemelte azt is, hogy ő semmit nem tesz hozzá a borhoz, nem ad plusz cukrot, nem deríti a bort, de nem is vesz el belőle.

A tőkén dől el minden

„Főleg vörösborokkal foglalkozok. Régi tölgyfahordóban érlelem a boromat, általában egy év után palackozok. Kilencven százalékban a tőkén dől el a biobor minősége, ha megőrzöm a szőlők egészségét, akkor a feldolgozásnál csak követnem kell az 50-100 éves hagyományos borkészítés fogásait. Nem adok hozzá semmilyen fajélesztőt vagy színkioldót, enzimeket. A tőkén lévő vadélesztőket én gombaölő permettel nem pusztítom el, így azok megfelelően beindítják az erjedést” – avat be az apró fogásokba a bioborász. „Főként szőlőtermelő vagyok és mellékesen bort is készítek. Nem kémiai úton közelítem meg a bortermesztést, hanem ahogy a nagyapámtól láttam. Nem tartom magam borásznak. Úgy készítem, ahogy az ízlésem kívánja. A vörösbor legyen bársonyos, gyümölcsös zamatú, szép rubinvörös színű és tartalmas. Legyenek benne azok a zamatok, amit a tölgyfahordó tud adni egy bornak, legyen benne tannin. Úgy vélem egy jól gondozott alföldi bor fel tudja venni a versenyt a hegyvidéki borokkal, sőt az alföldi emberek gyakran jobban szeretik ezeket a borokat, mert közelebb áll az ízvilágukhoz” – így Bodor László, aki elmondta portálunknak azt is, hogy egy rosszabb évjáratnál annyit tud tenni, hogy próbál házasítani, vagy inkább rozét készít, nem hagyja a héján ázni a kékszőlőt, hiszen mint mondta, már a szőlőből lehet következtetni, hogy milyen bor lesz belőle. „Néhány éve foglalkozom értékesítéssel. Egyre bővül a kereslet, szerencsére gyarapodik azok száma, aki belátják, hogy az egészséges élelmiszert egy elfogadható áron egyszerűbb és kifizetődőbb megvenni, mit például az olcsó, polcok alján sorakozó borokat” – fogalmazott a csongrádi borász.