Előkerült a szegedi vár déli kaputornya + FOTÓK, VIDEÓ
2011. augusztus 2., kedd
Ásatást végeztek a Móra-parkban, mivel a Szegedi Közlekedési Kft. (SZKT) egy trolivezeték-tartó oszlopot szeretett volna a park szélén elhelyezni, azonban mivel a szegedi vár teljes területe fokozottan védett régészeti emlék, így egy 180x180 cm-es szelvényen feltárást végeztek a szakemberek. A kis jelentőségűnek ígérkező munka a szegedi vár pontos helye meghatározásának utolsó epizódjává vált. "Jelentősebb régészeti emlékekre nem számítottunk, így meglepődtünk, amikor falra bukkantunk" - tájékoztatta portálunkat B. Molnár Csilla ásatásvezető régész. Később kiderült, hogy amit találtak, nem más, mint a szegedi vár déli kaputornyának egy részlete. Az ásatás még jelenleg is folyik, egy keskeny sávban szeretnének rábontani a falra, hogy annak szélességét is meg tudják állapítani. A vár fennállásának utolsó szakaszában a négyből már csak ez az egy kapu üzemelt. A területet az ásatás befejezése után visszatemetik és renoválják. Az SZKT oszlopának máshova kell kerülnie a fokozott műemléki védelem miatt. Egy vastag betontömb ugyanis nehezítené a későbbiekben a várfalhoz való hozzájutást, ha úgy döntenének, mégis felszínre hozzák és valahogyan láthatóvá teszik a Móra-parkbeli részeket - erre egyébként kedvező lehetőségek esetén vannak távlati tervek - tudtuk meg a régésztől. Egy elméleti várkutatás már majd' 120 éve folyik Szegeden - mutatott rá Horváth Ferenc, a szegedi vár történetének kutatója. Az erődítmény lebontását követően rögtön elkezdődött annak kutatása Reizner János történetíró munkássága folytán, és azóta is tart. A vártemplom feltárásával azután több mint egy évtizede megindult a gyakorlati várkutatás is. "Ettől kezdve folyamatosan figyeltük a környező építkezéseket. A törvényi szabályozás lehetővé tette, hogy előzetesen megkutassuk a terepet, így került sor az északnyugati saroktorony feltárására a Fellebviteli Ügyészség épülete alatt, az északi és a déli várfal vonalának pontosítására, amikor a partfalrendezés tervét nyújtotta be a város pályázatra" - tudtuk meg a régésztől. Horváth Ferenc azt is elmondta, a török időkben a vár másik három kaputornyát befalazták, mivel katonailag védhetetlenek voltak, így a most megtalált kapurész hosszú időn át a vár egyetlen bejárata volt. Valamikor a 18. század végén egy éjszaka hatalmas robajjal összedőlt ez a középkori építmény. Nem építik újjá, lebontják, csak a falba simuló részét tartják meg. Mikor Ráday Gedeon a közben börtönné vált erődítménybe begyűjti a betyárokat, már nincs kaputornya a várnak, csak tölgyfakapu áll a helyén. Ez az állapot marad a nagyárvízig, a bontásig. 1686-ból, a török alóli felszabadulás idejéből egy Marsigli nevű olasz hadmérnök lerajzolja az egész, négyzet alaprajzú várat, külön a védműveket, és jól látható ezen a négyzet alaprajzú déli kaputorony a szoknya alakú csúcsos tetővel. Egy 1709-ből származó kegyképen pedig világosan kivehető, hogy ragyogó piros cseréptető fedi az egész várat. A törökök sokat javították az építményt, de új részt nem tettek hozzá. "Mostmár hajszálpontosan meg tudjuk mondani, hol volt a déli bejárat, az északnyugati saroktorony, a vízitorony máig látható - vagyis eljutunk lépésről lépésre addig a pillanatig, hogy szinte előttünk áll a vár, és bármikor, ha erre szándék jelentkezik, akár az útburkolatban is rekonstruálni tudjuk az egykori középkori szegedi vár alaprajzát. Ez pedig nagy dolog egy földig lerombolt középkori építmény esetében" - összegzett Horváth Ferenc. Nézze meg a VTV Szeged videó-összeállítását is!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.