Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Kultúra

Századok könyvtártörténete az ex librisek nyomán + HANG, FOTÓ

Századok könyvtártörténete az ex librisek nyomán + HANG, FOTÓ

2011. július 20., szerda
Századok könyvtártörténete az ex librisek nyomán + HANG, FOTÓ
Ex libris - „Koronás fők, államférfiak, főpapok, tudósok elzüllött könyvtárainak darabjai” a Somogyi-könyvtár gyűjteményében címmel nyílt meg az idei nagykiállítás a Somogyi-könyvtár földszinti kiállítóterében kedd délután. A változatos könyvjegyeket felvonultató tárlat anyagában mintegy ötszáz évet fog össze és közel háromszáz darabot számlál. Ex libris - a magyar nevét szinte alig ismerjük: könyvjegy. A 15. századtól jött divatba, majd a 19.-20. századra felfedezték művészeti értékét és lehetőségeit, ekkor önálló műfajjá vált, és olykor már-már el is szakadt eredeti funkciójától. Szegeden külön kis kultúrája alakult ki az ex libriseknek, elég Buday György grafikusra, klasszikus könyvjegygyártóra gondolni. A gyűjtés is divatba jött, az egyik legnagyobb gyűjtő Déry Tibor húga volt - mondta el a tárlatot megnyitó Ilia Mihály irodalomtörténész, Szeged díszpolgára. A kiállítás a szokott módon számos különlegességet kínál az érdeklődőknek, Juhász Gyula ex librisétől az ifjabb Kass Jánosnak (a grafikus Kass édesapja) a szecesszió mozzanatát őrző könyvjegyéig. Ilia Mihály kiemelte, leginkább a tudósok és az írók ex librisei hatják meg, mert ez az ő szellemiségük inspirációját továbbítja számunkra. A tárlat rendezőjének, Szőkefalvi-Nagy Erzsébet főkönyvtáros, a gyűjteményi osztály vezetőjének munkáját méltatva úgy fogalmazott: Isten jól tette, hogy nőt teremtett, de még jobban, hogy könyvtárosnőt teremtett.

Európai könyvkultúra a tárlók alatt

Idén ünnepeljük a könyvtáralapító Somogyi Károly születésének 200., valamint az intézmény alapító okirata aláírásának 130. évfordulóját. A könyvtáralapító Somogyi Károlynak nem volt ex librise, az esztergomi kanonok a költséges könyvjegyek helyett is könyveket vásárolt. Nem is ragasztotta le ugyanakkor a korábbi tulajdonosok ex librisét, így a 16. századtól szinte a teljes európai könyvkultúra tetten érhető a gyűjteményében. Somogyi olvasnivalóit sajátkezű megjegyzésekkel látta el, ezzel is növelve - az utókor számára - azok értékét. A számos érdekesség között meglepetésként Benedict Wilhelm Zahn (1738-1819) nürnbergi hivatalnok - aki összeállított egy szólásjegyzéket, és ő találta ki a Christkindl szót, amely azóta is a nürnbergi karácsonyi vásár névadója - rézkarc ex librisének leáztatása után Johann Christoph Wagenseil (1633-1705) aldtdorfi professzor tiszta metszésű könyvjegye került elő. Az ex libris („könyveiből”) a könyv hovatartozását, tulajdonosának nevét, címerét stb. jelző jegy volt. Az ex libris hallatán ma mindenki a kisgrafikára gondol, amit beragasztanak a könyvekbe, vagy önálló műfajként, cseretárgyként találkozunk velük gyűjtők kollekcióiban, akiknek az a vágya, hogy minél több művészt tudjanak megnyerni, hogy az ő nevükre készítsenek könyvjegyet. Ebben az esetben azonban az ex libris mögött nincs valós könyvtár. Amelyek viszont a Somogyi legújabb kiállításán látható, mind valós bibliotékák darabjai - mondta el portálunknak a tárlatot rendező Szőkefalvi-Nagy Erzsébet. A könyvtáros kíváncsiságát az kelti fel, milyen könyvtárakban milyen könyvek voltak, kik olvasták azt, és miként nézett ki az a vándorút, ami végül a szegedi bibliotékába „vezette” a köteteteket - tette hozzá. A kiállítás címét Reizner János, a könyvtár első igazgatójának egy mondata ihlette: „Koronás főknek, államférfiaknak, főpapoknak, tudósoknak elzüllött könyvtáraiból ritka becsű példányokat gyűjtött egybe, s ha a könyvek provenientiái egy külön jegyzékben összeállíttatnának, a hazai régibb könyvtáraknak és gyűjtőknek több ismeretlenjét lehetne abból megállapítani.” Az „elzüllött” kifejezés magyarázata, hogy egykoron pompás könyvtárak szétszóródtak, egyes darabjaik megsemmisültek, egyes darabjaik antikváriusokon keresztül nyertek új tulajdonost, s lehet, hogy csak néhány kötet maradt fenn így a néhai, gazdag gyűjteményből - fejti ki a kiállításhoz írt tanulmányában a főkönyvtáros.

A láncoskönyv, a koronás fők és Dugonics könyvtára

A tárlat alapvetően három fő részből áll. Az első fejezet a lehető legtágasabban értelmezi az „ex libris” fogalmát: láncoskönyvektől névbejegyzéseken át adományozási megjegyzésig sorakoznak itt a különböző könyvjegyek. A kiállítás központi része a Reizner által említett korábbi tulajdonosok és könyvtáraiknak bemutatása. A „koronás fők” közül itt találjuk például Miksa (1832-1867) osztrák főherceg, Mexikó császára, vagy Szaniszló Ágost (1732-1798), az utolsó lengyel király könyveiből néhány kötetet. Vagy a tudósok és írok közül az Alexander von Humboldt, Bolyai Farkas, Szathmári Pap Zsigmond és Mihály névbejegyzésével, Kovachich Márton György, August Wilhelm von Schedel, Gottsched, Kordenbusch, Johann Chritoph Wagenseil, Theodor Georg von Karajan könyvjegyeivel ellátott kötetek tudománytörténeti vizsgálódásra is érdemesek. Végül pedig a harmadik fejezet kiemelkedő, de szétszóródott szegedi könyvtár darabjait mutatja be, többek között Dugonics András és az első szegedi nyomdász, Grünn Orbán könyvtárának maradványaitól a XX. század első harmadáig válogatva. A kiállítás 2011. október 22-ig látogatható a Somogyi-könyvtár földszinti kiállítóterében.
Hallgassa meg Szőkefalvi-Nagy Erzsébet főkönyvtárost, a tárlat rendezőjét a kiállításról!
ex libris Somogyi-könyvtár Szőkefalvi-Nagy Erzsébet

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo