Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Kultúra

Hetven éve indult a Barbarossa-hadművelet

Hetven éve indult a Barbarossa-hadművelet

2011. június 22., szerda
Hetven éve indult a Barbarossa-hadművelet
Hetven évvel ezelőtt, 1941. június 22-én indította meg Németország a történelem addigi legnagyobb szabású szárazföldi offenzíváját a Szovjetunió ellen. A Barbarossa-hadművelet célja Oroszország európai részének elfoglalása volt, ám végül a nemzetiszocialista német birodalom bukásához vezetett. Mai napig számtalan vitás kérdés övezi a második világháború eseményeit, abban azonban a legtöbb történész egyetért, hogy a náci Németország hódító hadjáratainak legnagyobb kudarcát hozta keleti riválisuk, a Szovjetunió lerohanása. A támadás kezdeti sikereit követően a Vörös Hadsereg megállította, majd saját határai mögé szorította vissza a Wehrmacht csapatait, s az egykor verhetetlennek tartott Harmadik Birodalom végül elbukott.

Út a háború felé

Mein Kampf , vagyis „Harcom” című munkájában Adolf Hitler már 1925-ben egy szovjetek elleni háborút vizionált, részben az alárendelt fajként tekintett orosz nép legyőzése, valamint a német élettér keleti kiterjesztése miatt. A Führer azonban tanult az első világháború katonai kudarcaiból, mindenképpen törekedett rá, hogy elkerüljön egy kétfrontos háborút. Az egész világ meglepetésére a lengyelországi hadjáratot megelőzően Németország és a Szovjetunió megnemtámadási szerződést kötött, mellyel az amúgy politikailag és ideológiailag ellentétes országok viszonylag stabil kapcsolatot építettek ki egymással. Egy 1940-ben kötött kereskedelmi egyezmény ezt meg is erősítette, ekkortól Sztálin nyersanyagokkal is támogatta a német hadigépezetet. A két fél azonban gyanakodva figyelte egymást, a konfliktus pedig egyre elkerülhetetlenebbnek tűnt. 1941 tavaszától a brit hírszerzés több olyan üzenetet is lehallgatott, amik arra engedtek következtetni, hogy Hitler kelet felé fordul. Winston Churchill brit miniszterelnök próbálta figyelmeztetni a szovjet vezetést a várható támadásról, Sztálin azonban cselnek vélte, és az intő jelek ellenére sem tette meg a szükséges előkészületeket. Ekkorra már Európa nagy része a náci Németország uralma alatt állt: Anglia maradt még talpon, amit a védelmet nyújtó La Manche csatornának, valamint a brit légierő, a Royal Air Force bátor pilótáinak köszönhetett csak. Egy esetleges konfliktusban szinte biztos vereségre predesztinálta a szovjet felet az a tény, hogy Sztálin az 1930-as évek végétől esztelen tisztogatásba kezdett, hogy hatalmát megszilárdítsa. A milliós áldozatokat követelő mészárlásnak több tehetséges katonai vezető is áldozatul esett, ami demoralizálta és szétzilálta a Vörös Hadsereget, könnyű célpontot nyújtva a hatalma csúcsán lévő Németországnak. Hitler (a Mein Kampf-ban tett ígérete mellett) gazdasági okokból is rá volt kényszerülve a bolsevista ország lerohanására. A német gazdaság ugyanis az 1940-es évek végére súlyos helyzetbe került: az angliai csatát levegőben vívták és levegőben is bukták el, így nem juthatott szerephez az addig villámháborúban előrenyomuló Wermacht, a nyersanyag- és munkaerőhiány pedig súlyos gondokat okozott. Hitler a kiutat Sztálin megtámadásában látta, megkezdte tehát a keleti háború terveinek kidolgozását, mondván, ha Churchill elveszíti egyetlen és utolsó kontinentális szövetségesét, könnyebb lesz megadásra bírni a szigetországot.

A hadművelet

Hitler 1940. december 5-én kapta kézhez az 1941 májusára tervezett hadművelet első terveit és azonnal jóvá is hagyta azokat. December 18-án átadta utasítását a Wehrmacht legfelsőbb parancsnoksága számára a Fall Barbarossa fedőnevű hadművelet megtervezésére, amely szerint "a német haderőnek fel kell készülnie, hogy Szovjet-Oroszországot egy villámhadjáratban (Blitzkrieg) megsemmisítse." A Führert több tábornoka is figyelmeztette az orosz háború veszélyeire: Georg Thomas tábornok jelentése szerint a Szovjetunió megszállása nettó veszteséget jelentene Németországnak, hacsak nem sikerülne mindent épségben megkaparintani. Más elemzés szerint Ukrajna, Belorusszia és a balti államok elfoglalása csak gazdasági terheket jelentene az országnak, a szovjetek a jelenlegi formájukban ártalmatlanok, megszállásuk nem járna előnyökkel. A német légierőben vakon bízó légimarshall, Hermann Göring azonban bátorította a Führert az offenzíva megkezdésére, aki az eddig elért dicsőségektől megrészegülve támogatta a keleti front megnyitását. A hadműveletnek három célja volt, részben gazdasági, részben pedig politikai indíttatásból: északon a bolsevik ideológia szülőhelye, Leningrád felé indult meg a támadás, délen pedig Ukrajna, a Doni-medence és a kaukázusi olajmezők elfoglalása volt a célt. A Közép Hadseregcsoport az ország fővárosa, Moszkva felé tört előre Fedor von Bock vezértábornagy vezetése alatt. A magát katonai géniusznak tartó Hitler sokszor különbözött össze tábornokaival a stratégiai pontok fontossága miatt, egyre sürgette azonban a támadás indítását – azt remélte ugyanis, hogy a Szovjetunió összeroppantása után az angolok is békét kérnek majd. A Barbarossa-hadművelet 1941. június 22-én vette kezdetét: Németország és szövetségesei 4,5 millió katonával, 3600 harckocsival és 4389 harci repülőgéppel lépték át az orosz határt. Ezzel a Harmadik Birodalom végjátéka kezdődött el, az addig veretlen hadsereget ugyanazok a körülmények kényszerítették térdre, mint Napóleont másfél évszázaddal előtte. Leningrád alól a Wehrmacht 900 napos ostrom után volt kénytelen visszafordulni, miután az utánpótlásban és emberanyagban is föléjük kerekedő Vörös Hadsereg átkaroló hadműveletben igyekezett csapást mérni rájuk. A Közép Hadseregcsoport hatalmas veszteségeket okozva, és elszenvedve előbb az ősz sarába süllyedve küzdötte el magát Moszkváig, ahol a szovjet ellentámadás és a különösen hideg tél vetette vissza. Délen Rosztovig, az Azovi-tenger keleti végéig futotta a lendületből (a Dél Hadseregcsoport alárendeltségében harcolt a lovassággal, páncélautókkal, gyenge fegyverzetű könnyű harckocsikkal és kerékpárokkal felszerelt, vitéz Dálnoki Miklós Béla tábornok vezette magyar Gyorshadtest, majd 1942-től a doni katasztrófáig a vitéz Jányi Gusztáv vezérezredes irányította 2. magyar hadsereg is). Itt 1942 nyarán indult meg a sztálingrádi csatába torkolló újabb offenzíva, mely végül a háború egyik legbrutálisabb és legelkeseredettebb ütközetét hozta. Minden utcáért, gyárért, házért és emeletért elkeseredett küzdelem zajlott. Volt, hogy egy lakáson belül napokig folyt a harc, és volt, ahol minden egyes lépcsőfok többször gazdát cserélt. A németek patkányok háborújának (Rattenkrieg) hívták ezt, az eddig még soha nem tapasztalt harcmódot, és keserű viccek születtek arról, hogy a „konyha már a miénk, de a nappaliban még harcok folynak”. A lehetetlen helyzetbe került 6. német hadsereget végül bekerítették, Friedrich von Paulus tábornok pedig Hitler határozott tiltása ellenére is megadta magát. Délen még egy kísérletet tett a hitleri Németország a győzelem kivívására, ami 1943 júliusában a történelem legnagyobb páncélosütközetéhez vezetett Kurszk és Prohorovka környékén - összesen közel 6000 harckocsi, közöttük a legmodernebb német és szovjet típusok vívták elkeseredett közelharcukat. A német stratégiai célt azonban ez a Citadella névre keresztelt hadművelet sem érte el, s ekkortól a tengelyhatalmak elveszítették a kezdeményezést a keleti fronton. A sors különös fintora, hogy Adolf Hitler a Barbarossa kezdetének utolsó dátumául a Franciaország feletti 1940-es hadjárat utolsó napját jelölte ki, s három évvel az 1941-es gigászi támadás után a Szovjetunió is e napon indította meg saját ellenoffenzíváját, a Bagratyiont, mely 1944 csapások sújtotta nyarán elsöpörte a teljes Közép Hadseregcsoportot - miközben a nyugati szövetségesek már megvetették a lábukat a kontinensen Normandiában és kitörni készültek a hídfőből. A hadiszerencse innentől a szövetségeseknek kedvezett, a keletre indított háború pedig az egykor dicsőséges fővárosban, Berlinben ért véget 1945. május 8-án, Németország kapitulációjával. A világégést leginkább megszenvedő Szovjetunió nagyhatalomként szólt bele a háború utáni osztozkodásba, eddig soha el nem ért kelet-európai területekre kiterjesztve befolyását.

Illés Attila - Illés András

történelem II. világháború Barbarossa hadművelet

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo