Kultúra

Befutott a Báthory-expressz Szegedre + VIDEÓ, PANORÁMA, HANG, FOTÓK

2011. május 12., csütörtök

„Kultúrbusz” a lengyel-magyar barátság jegyében

Két generáció számára ismerős lehetett az Aradi Vértanúk terén – sajnos műszaki állapota miatt trélerre kényszerült – kék színű Nysa kisbusz. Sokak felnőtt és gyermekkorát is felidézte, hiszen hazánkban a szocialista tervgazdálkodás és a KGST virágzó éveiben számtalan példánya futott mentőautóként, rendőrségi csapatszállítóként és rabomobilként. És talán mindnyájunk számára ismerős az a helyzet, amikor lengyel szót hallván eszünkbe jut egy-egy szívet melengető emlék, vagy fordítva, amikor a lengyel barátaink velünk, magyarokkal találkozván lelkesen kiáltanak fel: „Madziary!”. A Báthory Expressz – amely nevét a Lengyelországot és Magyarországot évtizedeken keresztül összekötő nemzeti gyorsvonatról kapta – múlt szombaton indult útjára Budapestről, hogy négy magyar várost érintve jusson el a lengyel fővárosba.

Magyar-lengyel kultúrbusz

A kezdeményezést az idén tízéves évfordulóját ünneplő Krakkói Magyar Centrum indította útjára. A 35 éves Nysa kisbusz egyéb kulturális feladatai mellett elsősorban az évszázados lengyel-magyar barátságot szeretné megerősíteni és feleleveníteni. Számtalan alkalommal lehetünk szem-, és fültanúi, amint e két nép szülötteiben felszínre tör a nosztalgia, hogy hangot adjon emlékeinek, újramesélje fiókba tett történeteit, az autóstop fénykorából származó kirándulások, beteljesült, vagy beteljesületlen magyar-lengyel szerelmek, és életre szóló barátságok krónikáit. A 30 napon át tartó programmal azonban nemcsak az idősebb, „emlékező” korosztályt szeretnék megszólítani, hanem a lengyelekről szerényebb ismerettel rendelkező fiatal generációt is. Az „emlékgyűjtő túra” első állomása Budapest volt, az utolsó Varsó lesz. A két főváros között Magyarországon Pécs, Szeged, Debrecen és Miskolc, Lengyelországban pedig Nowy Sacz, Tarnów, Krakkó, Katowice, Wroclaw, Lódz, Poznan, Gdansk, Sopot és Varsó állomáson táborozik le két napra a „barátság-busz”. Minden városban a szervezők megpróbálnak írásos, szóbeli vagy tárgyi emlékképeket, valamint történeteket begyűjteni a magyar lakosságtól a lengyelekről, Lengyelországban pedig a magyarokról, amivel szeretnék feléleszteni a régi történelmi barátságot, és megismertetni ezt a fiatalabb generáció tagjaival is.

Kiadvány az EU-elnökség átadására

A tizenöt városon áthaladó, 30 napos és 3239 km hosszú utazás anyagát és az összegyűjtött emlékeket kétnyelvű lengyel-magyar díszalbumba tervezik foglalni és CD-melléklettel lehet majd megvásárolni. Ebből szeretnének a szervezők egy-egy példányt ünnepélyes keretek között átadni a két ország képviselőinek Varsóban június 30-án, az EU-elnökség hivatalos átadóján. A Báthory Expressz gigantikus turnéjával, 5 magyar és 10 lengyel városon áthaladva, országhatárokon átívelő különleges happeninggel tesz kísérletet arra, hogy újraírhassa a „lengyel-magyar két jó barát...” áttetszőre koptatott szlogenjét. A projekt címe egyrészt a szervező Cracovia Expressz Alapítvány (Krakkói Magyar Centrum) nevére utal, másrészt a 60-70-es évek kultikus nemzetközi gyorsvonatára, mely sok kedves emléket idéz fel az akkortájt krakkói színházi fesztiválokra, gdanski képzőművészeti tárlatokra, varsói jazz-jamboreekra zarándokló mai 50-60-asok generációjában.

Fejezd be! Magyar-lengyel webkampány

Míg a „kultúrkamion” célcsoportja elsősorban az a társadalmi réteg és korosztály, amely rendelkezik már személyes élményanyaggal a magyar-lengyel kapcsolatokról, addig a webkampány azokat a fiatalokat célozza meg, akiknek eddig még nem volt érintkezése a magyar illetve lengyel történelemmel, kultúrával. A hazai és lengyel közösségi portálokon megjelentetett felhívásuk arra irányul, hogy mindenki kedve szerint fejezze be a jól ismert „Magyar-lengyel két jó barát…” kezdetű mondatot. A befejezés bármi lehet, egy álom, kívánság – „…jó lenne, ha végre megépülne köztünk egy autópálya” – vagy egy egyszerű kommentár – „…csak semmit sem értenek egymás nyelvéből” –, az egyetlen kikötés, hogy ne a megszokott módon folytatódjon – „együtt harcol s issza borát”. A webkampány a mondóka történelmi hátterére kívánja felhívni a figyelmet, ugyanakkor a legifjabb nemzedék kreativitására, vágyaira, elképzeléseire, ötleteire és fantáziájára építve kívánja újabb tartalommal megtölteni azt.

Polak-węgier dwa bratanki

„Én nagyon remélem, hogy ezzel az akcióval sikerül felhívnunk a figyelmet egymásra” – mondta el portálunknak Pászt Patrícia, a Krakkói Magyar Centrum igazgatója. „Frissítsük fel ezt az évszázados barátságot, s mindezt a közemberek, a polgárok részvételével, az utca szintjén. De ezzel a politikusoknak is utat szeretnénk mutatni, hogy a két ország polgárainak kapcsolata ne merüljön ki a polak-węgier dwa bratanki i do szabli i do szklanki mondásban. Gyakran avatnak lengyel és magyar politikusok szobrokat, utcákat egymás országaiban, miközben a kapcsolat ennél jóval tágabb körű, az emberekre épül. Létező kapcsolatról beszélhetünk, hiszen negyedik napja vagyunk az utcán és több mint ötvenen kerestek meg már bennünket úgy, hogy mindenkinek volt személyes története. És ezek szinte kivétel nélkül pozitív élmények voltak.”

A lengyelek hite

Patrícia közelebbről ismeri a lengyel embereket, hiszen közel tíz éve dolgozik a Krakkói Magyar Centrum vezetőjeként. Szerinte sok mindenben hasonlít egymásra a két nép, de az egyik legalapvetőbb különbség, hogy ők nem adják fel soha, óriási a hitük – nemcsak vallási értelemben – és a lelkesedésük. Az önmagukba vetett hitük, a dolgokba, az életbe vetett hit vezérli a lengyeleket, megadva nekik egyfajta pozitív világszemléletet. Ezzel a mentalitással szinte csak előre mehettek. Az utóbbi 15-20 évben a jegyrendszertől, a nulláról indulva kezdték újra, olyan gyorsasággal és dinamizmussal, hogy nagyon sok területen régen lekörözték a magyarokat. „Ez a mostani Lengyelország már régen nem a nyolcvanas évek országa” – folytatta Patrícia. „Akkor üresen álltak a húsboltban a kampók, jöttek Magyarországra a lengyelek csencselni, lengyel-piacok nyíltak szerte az országban. Aki most kimegy, láthatja azt a határtalan fejlődést, ami messze megelőzte a magyar fejlődés szintjét. És ez is a célunk, hogy megértessük az emberekkel, hogy ilyenfajta szemlélettel sokkal gyorsabban lehet előbbre jutni.” A programról és a Kultúr-Nysa útjáról az alábbi oldalakon tájékozódhatnak:Báthory-express Krakkói Magyar Centrum