„Félre, könyvek, doktrinák, hív az édes dáridó!” - ezzel a mottóval hirdette meg immár hatodik alkalommal a szegedi Egyetemi Könyvtár a Könyvtári Éjszakát szerda estétől csütörtök hajnalig. A jeles éj a "sötét középkorba" invitálta fiatalokat és időseket egyaránt. Jóllehet már tavaly is, a bibliotékába varázsolt ókori színtereken rengeteg érdeklődő kóstolgatta a könyvtár ötletesebbnél ötletesebb ismeretterjesztő és játékos programjait, de ha lehet, idén még ezt a számot is sikerült túlszárnyalni. Határtalan középkor
"A középkornak nem volt megnyitója" - így kezdte a Könyvtári Éjszaka megnyitóját Mader Béla, az EK főigazgatója. S valóban, a középkornak sem kezdetét, sem végét tekintve nem egységesek a szakemberek. Egy dologban azonban megegyeznek: hogy sötét volt - vagyis ellentéte a világosnak, a felvilágosodásnak, amelynek kiművelt fői rásütötték ezt a bélyeget. Ha középkor, akkor nem maradhat ki az alkímia, és ha alkímia, akkor nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy a Kémia Nemzetközi Évében járunk (abból az alkalomból, hogy száz éve kapta meg Maria Sklodowska-Curie a kémiai Nobel-díjat). Ebből az alkalomból a szegedi Kémiai Tanszékcsoport és a Magyar Kémikusok Egyesületének (MKE) Csongrád megyei csoportja is képviseltette magát az éjszakán. A megnyitón Hannus István, az egyesület helyi csoportjának elnöke, az Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék professzora beszélt a szakterületüket népszerűsítő programokról, így például a keddenként a Kiss Árpád-teremben tartott Kémia Szabadegyetemekről, vagy egy érdekes Guiness-rekordkísérletről, amit az MKE szervez a Dóm térre és több egyetemi városba. Az egyidőben végrehajtott, legtöbb kémiai kísérlet címre pályáznak majd az itt résztvevők azzal, hogy egyszerű, de látványos kísérleteket végeznek majd egyszerre. Lelkes vegyészhallgatók csoportja Németh Veronika szakmódszertan-oktató vezetésével kísérleteket mutattak be az Alkimista Műhelyben. Volt vetélkedő is, a honfoglaló mintájára (a periódusos rendszerben történő) "elemfoglalót" játszhattak az érdeklődők. A csapat a nagyobb szegedi rendezvényeken is megjelenik majd egy sátorban, egyszerűbb kémiai kísérletekkel, így például a Hídivásáron - ezzel az utcára is kiviszik a kémiát. A megnyitón Keveházi Katalin, az EK főigazgató-helyettese elmondta, a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola könyvtára és az EK közösen pályázott egy EU-s TÁMOP-pályázatra, melynek segítségével a tavaly beszerzett infrastrukturális eszközöket tudják a kornak megfelelő tartalmakkal és szolgáltatásokkal megtölteni, így például az online, 24 órában elérhető szolgáltatások száma és minősége az év végére jelentősen nő. A középkor illata
A középkori éjben szerzetesekkel, lovagokkal, apródokkal, hercegkisasszonyokkal és hóhérokkal találkozhatott minden arra járó jámbor lélek; próbát tehetett a Tudás Hídján, betérhetett egy középkori gobelinvarró műhelybe, vagy lovagi próbákat állhatott ki Camelot várában, ahol lovaggá és ladyvé, valamint apródokká és fegyverhordozóvá avatták a legderekabb hölgyeket és urakat. A kvízjátékok, könyvbörze és filmvetítés mellett idén sem maradtak el a könyvtártúrák, melyekkel többek között középkori rejtélyek nyomába eredhettek az érdeklődők, vagy a kiállítások, melyek a középkori kincsek, az orvoslás vagy a zene világába kalauzolták a nézelődőket. Az elmúlt idők dalaival a Riverside és a RiverSing együttes érkezett. A Mozaik Kiadó digitalizált tankönyveit is megcsodálhatták az érdeklődők, Petró Tamás a mozaWeb előnyeit ismertette, és az interaktív táblára készített mozaBookokat mutatta be, amelyek segítségével például 3D-ben bejárhattuk, körbecsodálhattuk Kolumbusz egyik hajóját, a Santa Mariát. "A középkor szorosan összefügg a messzi tájak fűszereiért indult vándorutakkal, a fűszerek iránti vágy vezette ki a sötét középkorból az emberiséget, a fűszerek gyógyító erejét szeretnénk bemutatni néhány, általunk kifejlesztett funkcionális élelmiszercsalád kóstoltatásával" - mondta el Letoha Tamás kutatóorvos a Metalfitol sátránál. A megismerés új útjain
Akik látják és élvezik az előadásokat, a könyvtár honlapján bizonyos dokumentumokat olvasnak, azok azt is tapasztalják, hogy ez nem csak szórakoztatás, hanem a könyvtár igazi funkciója, hogy megadja a műveltséghez szükséges elemeket is - mondta el portálunknak Mader Béla főigazgató. Hozzátette: az éjszaka másik célja bevallottan az, hogy megismertessék a középiskolásokkal és szüleikkel - a potenciális hallgatókkal - az Egyetemi Könyvtárat és a szegedi egyetemet is. A főigazgató az új, falak nélküli könyvtárakat célzó trendekről úgy nyilatkozott, nem lehet vitázni az előrehaladó digitalizációval, ugyanakkor nem szabad átesni a ló túlsó oldalára. "Disszonanciának tűnik az, hogy ugyanazon tartalom esetében az elektronikus formának örülünk, a hagyományos formát pedig értéktelennek tartjuk. Nem. Használjuk mind a kettőt, miközben minden könyvtár egyre erőteljesebb célja az, hogy akár 24 órában, akár távolról is elérhetően adja mindazt az ő saját feltárási munkájának köszönhetően, ami érdekli a hallgatót-oktató egyaránt" - mondta a főigazgató. A Könyvtári Éjszakán is látott interaktív, multimédiás tartalmak, a számítógépes-internetes könyvtári fejlesztések terén az EK mindig is élen járt, nincs szó az újtól való félelemről - szögezte le Mader Béla. "Mintha most egy olyan paradigmaváltás történne, amire nem volt példa évezredek óta. Mintha elkezdenénk áttérni a megismerés egy új formájának dominanciájához. Eddig a szöveg alapú megismerés volt elsődleges. Az élettanászok azt mondják, hogy az olvasással szerzett ismeretek képessé teszik az embert arra, hogy erősödjön az absztraháló képessége. Most elsősorban a kép és/vagy hang alapú megismerés kerül előtérbe, ami óriási előnyökkel jár, a vizuális ingerrel rengeteg információ befogadható, de meg kell találni az arany középutat, hogy ne vesszen el az absztraháló képességünk. Elképzelhető ugyanis, hogy gyorsabban megismerünk, de nem biztos, hogy alaposabban is, és úgy, hogy következtetéseket tudjunk levonni" - intett Mader Béla.
