Iphigénia Tauriszban a MET-ből

„Hadd lássuk azt a lángészt, aki az igazi tragédiát, az igazi komédiát honosítja meg a zenés színpadon! Hiszen sem a költőknek, sem a muzsikusoknak, a díszletfestőknek, vagy a táncosoknak sincs fogalmuk a színház igazi lényegéről. … El kell jönnie annak az embernek, aki valóban lángész: nemcsak modulációkat és hangjegyeket fűz egymáshoz, hanem mestere is a színháznak.”

Diderot

1757-es jóslata húsz évvel később vált valóra,

Christoph Willibald Gluck

munkássága révén. Gluck a reformopera egyik meghatározó szerzője, szakít a korát meghatározó irányzattal, a híres énekeseknek nem ír áriát, a híres táncosoknak nem engedélyez külön táncbetétet. A kórustól elvárja a játékot és a mozgást, nem tűr semmiféle eltérést előírásaitól. Természetes, hogy az Iphigénia bemutatója is megosztotta a közönséget és az operaszínházi társadalmat egyaránt. Ám végül mindenki behódolt, ellenfelei is elismerik: „Egyetlen szép szám van benne, s ez maga a teljes mű.”

Grimm

pedig ezekkel a szavakkal méltatta Gluck operáját: „Azt mondják, hogy ez nem igazi ének. Ének-e vagy sem? Nem tudom. De talán sokkal több annál.”

Christoph Willibald Gluck: Iphigénia Tauriszban

Belvárosi Mozi - 2011. február 26. 19:00 Iphigenia: Susan Graham Oresztész: Plácido Domingo Püládész: Paul Groves Thoász: Gordon Hawkins Közreműködik: A Metropolitan Opera Zenekara és Kórusa Rendező: Stephen Wadsworth Vezényel: Patrick Summers Az előadás hossza: 2 óra 30 perc

Petró János