Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Kultúra

„Újra itt a szép karácsony”

„Újra itt a szép karácsony”

2010. december 24., péntek
„Újra itt a szép karácsony”
Péntek délután elcsendesednek az otthonok, a karácsonyfa lassan a helyére kerül, készül a karácsonyi vacsora, meghitt karácsonyi zene szól. Minden kedves Olvasónknak áldott karácsonyt kívánunk. Még szüleink, dédszüleink ünnepnapjait behálózták a népszokások, a tradicionális ételek, addig mára élő régi hagyomány szinte alig maradt meg a gyakorlatban. A régi paraszti világban a tél közeledtével megfogyatkoztak a tennivalók a mezőgazdaságban, ez lehetővé tette az elcsendesedést adventben, várva a Megváltó születésére. December 24. – szenteste, vagy karácsony vigíliája. Az ünnepi előkészület miatt ez böjti nap volt, a Dél-Alföldön jellemzően savanyú krumpli-, cibere- vagy bablevest fogyasztanak mákosgubával vagy valamilyen friss főtt tésztával, például mákoscsíkkal. A manapság oly divatos beigli újabb keletű, osztrák eredetű sütemény, amely a paraszti konyhából sokáig hiányzott – magyarázza Barna Gábor, a szegedi Néprajzi és Antropológiai Tanszék vezetője. Sok helyen ismét szokás, hogy betlehemesek, reformátusoknál kántálók járják a falut, és Jézus születésének történetét játsszák el. A betlehemezés speciális alföldi formája a pásztorjáték, amely azt az epizódot emeli ki, mikor az angyal a Megváltó születését hírül adja a pásztoroknak, akik útra kelnek, hogy köszöntsék Jézust. Ennek a szövegében szinte alig van vallásos tartalom, viccelődő, helyzetkomikumban gazdag előadás. A betlehemes játékok az utóbbi évtizedekben bekerültek a templomba, ahol viszont egyértelmű volt a biblikus, ószövetségi utalás, a karácsonyi és a bűnbeesés történetének párhuzamba állítása. Isten Ádámot és Évát engedetlenségük miatt – a tiltott fa gyümölcséből ettek a kígyó szavára – űzi ki az Édenből, de már itt elhangzik a Megváltó születésének ígérete. A karácsonyfa kezdetben az ószövetségi történet megjelenítésének kelléke volt, a mai gömbök a tiltott gyümölcsre, a boák a kígyóra emlékeztetnek. A játék elősegítette a történet átélését, az utánzás révén részesévé válhattunk az eseményeknek. A fenyőfa mint karácsonyfa állításának hagyománya az evangélikusoktól ered, Magyarországon csupán mintegy 50-60 éve lett általános szokás, korábban sok helyütt csak egy feldíszített ág állt az ünnepi asztalon.

„Ha elmúlik karácsony...”

A karácsony kétnapos ünnep, de az egyház nyolc napon át emlékezik meg róla. December 24. Ádám és Éva napja. December 25-ét nagykarácsonynak is nevezik, ez Jézus születésnapja. Ekkor már vége a böjtnek, hagyományos étele a disznótoros, vagy az úgynevezett „angyali” hurka és kolbász. December 28-án Aprószentek napja arra emlékeztet, hogy Heródes király – hatalmát féltve a megjövendölt új királytól – megöletett minden két év alatti kisgyermeket Betlehemben – Jézus szüleivel ekkor már úton van Egyiptomba. A Dél-Alföldön szokás volt ezen a napon a fiatalok körében a vesszőzés mint termékenységi, vagy egészségvarázslás. A karácsonyi ünnepkör január 6-ával, vízkereszttel, a Háromkirályok ünnepével zárul. Ekkor a Dél-Alföldön is szokás volt a háromkirályjárás, amely a napkeleti bölcsek Jézus előtti hódolatát idézi fel (szokás kiskarácsonynak is nevezni, az ortodox hagyományban ekkor ünneplik a karácsonyt.)
karácsony karácsonyi szokások

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo