Barkos Bea és Simon Miklós művei a Polgári Szalonban
A Fidesz-székházban otthonra talált Polgári Szalon programsorozatának első őszi rendezvényeként nyílt meg Barkos Bea és Simon Miklós képzőművészek közös kiállítása. Az egybegyűlteket Rózsavölgyi József képviselő/házigazda üdvözölte, majd Büky Beáta színművész Juhász Gyula Trianon című versét mondta el. Juhász Gyula tápéi képviselő műkedvelőként és barátként köszöntötte az ugyancsak Tápén élő művészházaspárt, és elmondta: egyre nehezebb megfelelő kiállítóhelyet, kiállítási lehetőséget találni Szegeden kortárs alkotók bemutatkozására. A képviselő megköszönte Rózsavölgyinek, hogy mindig is a szívén viselte az ügyet, legyen a belvárosban egy méltó kiállítási hely a művészek számára. A Polgári Szalon már évek óta ezt a szerepet tölti be, és lehetőséget biztosít alkotók bemutatkozására, az értékmentésre. A tápéiak is büszkék művészeikre, hiszen sok alkotó találta méltónak ezt a városrészt arra, hogy odaköltözzön. Valószínűleg őket is megragadta az a különleges légkör/aura, ami e városrészből árad. „Nem lehet megfogalmazni pontosan ezt az érzést, ami megihleti a művészeket, de aki ott él, tudja, miről beszélek” - fejezte be a képviselő. A kiállítást Szabó András képzőművész nyitotta meg. Szólt a művészházaspár alkotásaiban felfedezhető közös vonásokról és mesterségbeli alázatukról. Megtudtuk, a tűzzománc-készítés mesterségét Barkos Bea férjétől tanulta. Az ősi technika lényege: a pompás színekben ragyogó zománc részleges vagy teljes felbontás útján keletkezik, túlnyomórészt megdermedt szervetlen, főként oxidokból álló massza. A fém, legtöbbször vörösréz és üveg, ez a két teljesen különböző nyersanyag kerül kapcsolatba egymással a magas hő által a tűzzománc égetésekor. Szabó szerint Barkos Bea nagy biztonsággal alkalmazza ezt a mesterségbeli technikát, különösen az ősiséggel kapcsolatos gondolatokat tükröző dísztárgyai a samanizmustól a népi imádságokban megőrzött keresztény hitvilágig. Simon Miklós művészetére a képiségre való törekvés jellemző. A legjobb posztimpresszionista hagyományokból merít, komponálja képeit, melyekben a plein air, témaválasztásában pedig a nemzeti történelmiség és a szülőföld szeretete tükröződik. Munkásságuk elismeréseként a művészházaspárt meghívták a kortárs művészetek nemzetközi biennáléjára Firenzébe, ahol a nagyszabású seregszemlén közel 80 ország mintegy 700 kiállítója szerepel alkotásaival. Barkos Bea és Simon Miklós a magyar képzőművészet jó hírnevét fogja öregbíteni. A megnyitót Ivánovics Tünde népdalénekes és Fábri Géza kobzos fellépése zárta.