Kultúra

A magyar képzőművészet hírnevét öregbítik Firenzében

A magyar képzőművészet hírnevét öregbítik Firenzében

2010. november 3., szerda
A magyar képzőművészet hírnevét öregbítik Firenzében

Barkos Bea és Simon Miklós művei a Polgári Szalonban

A Fidesz-székházban otthonra talált Polgári Szalon programsorozatának első őszi rendezvényeként nyílt meg Barkos Bea és Simon Miklós képzőművészek közös kiállítása. Az egybegyűlteket Rózsavölgyi József képviselő/házigazda üdvözölte, majd Büky Beáta színművész Juhász Gyula Trianon című versét mondta el. Juhász Gyula tápéi képviselő műkedvelőként és barátként köszöntötte az ugyancsak Tápén élő művészházaspárt, és elmondta: egyre nehezebb megfelelő kiállítóhelyet, kiállítási lehetőséget találni Szegeden kortárs alkotók bemutatkozására. A képviselő megköszönte Rózsavölgyinek, hogy mindig is a szívén viselte az ügyet, legyen a belvárosban egy méltó kiállítási hely a művészek számára. A Polgári Szalon már évek óta ezt a szerepet tölti be, és lehetőséget biztosít alkotók bemutatkozására, az értékmentésre. A tápéiak is büszkék művészeikre, hiszen sok alkotó találta méltónak ezt a városrészt arra, hogy odaköltözzön. Valószínűleg őket is megragadta az a különleges légkör/aura, ami e városrészből árad. „Nem lehet megfogalmazni pontosan ezt az érzést, ami megihleti a művészeket, de aki ott él, tudja, miről beszélek” - fejezte be a képviselő. A kiállítást Szabó András képzőművész nyitotta meg. Szólt a művészházaspár alkotásaiban felfedezhető közös vonásokról és mesterségbeli alázatukról. Megtudtuk, a tűzzománc-készítés mesterségét Barkos Bea férjétől tanulta. Az ősi technika lényege: a pompás színekben ragyogó zománc részleges vagy teljes felbontás útján keletkezik, túlnyomórészt megdermedt szervetlen, főként oxidokból álló massza. A fém, legtöbbször vörösréz és üveg, ez a két teljesen különböző nyersanyag kerül kapcsolatba egymással a magas hő által a tűzzománc égetésekor. Szabó szerint Barkos Bea nagy biztonsággal alkalmazza ezt a mesterségbeli technikát, különösen az ősiséggel kapcsolatos gondolatokat tükröző dísztárgyai a samanizmustól a népi imádságokban megőrzött keresztény hitvilágig. Simon Miklós művészetére a képiségre való törekvés jellemző. A legjobb posztimpresszionista hagyományokból merít, komponálja képeit, melyekben a plein air, témaválasztásában pedig a nemzeti történelmiség és a szülőföld szeretete tükröződik. Munkásságuk elismeréseként a művészházaspárt meghívták a kortárs művészetek nemzetközi biennáléjára Firenzébe, ahol a nagyszabású seregszemlén közel 80 ország mintegy 700 kiállítója szerepel alkotásaival. Barkos Bea és Simon Miklós a magyar képzőművészet jó hírnevét fogja öregbíteni. A megnyitót Ivánovics Tünde népdalénekes és Fábri Géza kobzos fellépése zárta.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.